Kapcsolódj: A hibák tanulási lehetőségek

Az előző feladatban megtanultuk, hogy gondolkodásunk fejleszthető. Ebben fontos szerepet játszanak a kihívást jelentő feladatok. De mi történik akkor, amikor hibázunk?

A lecke végére képes leszel arra, hogy:

Elborzadtál, amikor a „hiba” szót olvastad? Csak egy kicsit? Pedig a hiba a tanulási folyamat természetes velejárója. A hibák segítenek abban, hogy rájöjjünk, miben fejlődhetünk.

Lássuk, hogy a hibák hogyan befolyásolhatják későbbi döntéseinket!

Herman az USA történelméről tanul, és nagyon élvezi. Olyan neki a történelem, mintha egy érdekes regényt olvasna tele meglepő, váratlan fordulatokkal. Elképzeli magát a Mayflower fedélzetén a zarándokok között, vagy amint George Washington mellett harcol Amerika függetlenségéért.

Herman az összes fejezetet végigvette, amikor a dolgozatra tanult, gondosan követve a tanár felkészülési utasításait. Arra számított, hogy jó eredményt fog elérni.

A dolgozat írása közben ébredt rá arra, hogy csak a legfontosabb eseményeket memorizálta. Nem értette meg, Benjamin Franklin elképzelései hogyan alakították a függetlenségi háborút. Teljesen csődöt mondott az esszé kérdésnél.

Beadta a dolgozatát, de teljesen lelombozódott. Felfogta, hogy a dolgozata sokkal rosszabbul sikerült, mint várta, pedig olyan sok időt töltött az ismétléssel és a tanulással. Az egész mégis hiábavalónak bizonyult. Talán nem is kellene történelmet tanulnia?

Herman beszélt a barátjával, Miával, aki azt tanácsolta, hogy ne keseredjen el a rossz eredmény miatt, hiszen a hibázás nem más, mint lehetőség arra, hogy tanuljunk, tehát egyenesen része a tanulási folyamatnak! Mia azt is javasolta neki, hogy inkább gondolkodjon el a hibáin, azok okain és azon, hogyan tudná legközelebb elkerülni, hogy ugyanabba a hibába essen.

Tekintse úgy a történteket, hogy kapott egy visszajelzést!

Mia arra biztatta Hermant, hogy keresse fel a tanárát, és kérje meg, segítsen, milyen más módszerrel tudna tanulni.

Herman tanára különböző tanulási stratégiákat ajánlott neki, amelyek segíthetik a történelmi fogalmak és összefüggések jobb megértését. Azt tanácsolta, hogy a tények és események memorizálása helyett inkább a miérteken gondolkozzon. Arra buzdította, hogy miután kipróbálta a javasolt stratégiát, még egyszer írja meg a dolgozatot.

Herman hazament és a tanár javaslatainak megfelelően tanult. Érezte, hogy magabiztosabb lett a tudása. Látta, hogy ha megérti, milyen indítékokból cselekszenek emberek, az még az események időrendjének megjegyzésében és felidézésében is segítségére van.

Herman másnap újraírta a dolgozatát.

Annyira lelkes és izgatott volt, hogy rövid idő alatt végigrohant az egészen. Alig várta, hogy lássa, mennyit javult a jegye.

De mekkorát csalódott, amikor másodszor is visszakapta a dolgozatát! Megint nem lett jobb az eredménye. Most már valóban a sutba akarta vágni az egész tanulást. Hiába tanult megint, hiába írta újra a dolgozatot, minek? Újra beszélt Miával.

Mia megkérdezte, hogy megnézte-e, milyen hibái voltak a dolgozatban. Azt javasolta, nézze meg, milyen kérdéseket rontott el, így majd ötleteket kaphat arra, hogyan szerezhet jobb jegyet témazáró dolgozat vagy év végi vizsga megírásakor, vagy az is lehet, hogy a tanár megengedi, hogy még egyszer megírja ugyanezt a dolgozatot.

Figyelmeztette, hogy ha hibázunk, az önmagában nem óv meg minket a további hibáktól. A tanulás hosszú és rögös útja során az a valószínű, hogy újra és újra hibázunk. Amit tenni tudunk, az az, hogy megállunk és gondolkodunk.

A beszélgetés után Herman újra elolvasta azokat a kérdéseket, amikre rosszul válaszolt, és gondolkodott a hibáin. Észrevette, hogy buta hibákat vétett, rosszul olvasta el a kérdéseket, vagy rossz rubrikába írta be a választ. Pedig a buta hibák nála nem végzetszerűek, csak le kell lassítania, gondosan végig kell olvasnia a kérdéseket és többször is át kell néznie a dolgozatát, mielőtt beadja. Ez tanulságul szolgált számára: lassabban kell haladnia.

Bár némi idejébe került, mégis két értékes tanulságot jelentettek az újraírt dolgozatok Hermannak. A visszajelzés hozzásegítette ahhoz, hogy egyrészt felfedezzen a maga számára egy hatékonyabb tanulási stratégiát, másrészt megtanulja, hogy érdemes lelassítani, és ellenőrizni a munkáját. Herman hibája így egy rossz dologból egy jó dologgá változott át. Gondolkodott azon, mit és hogyan rontott el, értékes információkhoz jutott hozzá saját magával kapcsolatban, és tervet készíthetett arra, hogy a hasonló hibákat hogyan kerülje el a jövőben.

A három részből álló foglalkozás első, Kapcsolódj! című részét teljesítetted.