Rejtjelezés és kódolás

Első lépésként kezdjük azzal, hogy megbeszéljük a rejtjelezés és a kódolás közötti különbséget. Tudod mit? Állj fel, és kérdezz meg akárkit, hogy tudja-e, mi a különbség a kettő között! Amíg te próbálkozol, addig én gyönyörködöm a Lorenz-féle rejtjelező gépben...

Sikerült valakinek válaszolnia? A legtöbb ember számára ez a kérdés olyan, mintha azt kérdezted volna, hogy mi a különbség az olvadás és az oldódás között. Nehéz kérdés. Szerencsére van egy videónk a morzekódról, ami bevezeti a kódkönyv fogalmát – nézz bele! A videóban láthatjuk, hogyan spórolhatnak időt a távírdászok azáltal, hogy mondatokat rövidebb szavakkal helyettesítenek.

A fenti táblázat alapján a RA+SH jelentése: esik, az intenzitása erős, záporos jellegű. A kódolás egy jelentéssel bíró egység leképezése egy – általában rövidebb – jelcsoportra, például szóra, mondatra vagy kifejezésre. Készíthetnénk egy olyan kódrendszert, ahol az alma szót 67-tel jelöljük. Általában kódokat időspórolás végett használunk, és amikor üzeneteket küldünk szerte a világba, az idő pénz.

A kódkönyv nem más, mint ezeknek a leképezéseknek a gyűjteménye. Kódkönyvek azóta léteznek, mióta az írás létezik. De ami a lényeg: a kódhoz kódkönyv kell!

Rendben, akkor mi a helyzet a rejtjellel?

A leglényegesebb az, hogy a rejtjelnek nincs köze a jelentéshez. A rejtjel az egyes betűkre vagy betűcsoportokra mechanikusan végrehajtandó algoritmus. Például a Caesar-rejtjel fejezetben láthattuk, ahogy az ABC minden betűjét egy másikkal helyettesítettük. Például A→D, B→E, és C→F, amikor 4 betűs eltolást használtunk. Ezt a rejtjelet eltolásos rejtjelnek hívjuk.

Emlékeztetőül megnézheted az alábbi interaktív eszközzel, hogyan működik. Írj be egy üzenetet a felső szövegdobozba, és fordítsd el a kereket a rejtjelezéshez! Az alsó dobozban megjelenik a titkosított üzenet.

Ebben az esetben nincs szükség kódkönyvre. Ehelyett megadott szabályokat – más néven algoritmust – követünk, ami alapján minden betűt adott számú betűvel eltolunk. Azt az információt, amit mindkét félnek tudnia kell, kulcsnak hívjuk. A fenti példában, ahol A→D, a kulcs négy. Ezt a közösen ismert kulcsot használja mindkét fél az üzenet rejtjelezéséhez: HELLO → KHOOR és visszafejtéséhez: KHOOR→HELLO.

Visszatérve az eredeti kérdéshez: mi a különbség a kód és a rejtjel között? A kód általában a szemantikával, azaz a jelentéssel bír, a rejtjel viszont a szintaktikán alapszik. A kód egy kódkönyvben lefektetett hozzárendelés, míg a rejtjel az egyes szimbólumokat alakítja át adott algoritmus alapján.

A következő leckében visszaidézzük a Caesar-rejtjelhez használt algoritmus működését.