Fő tartalom
Számítástudomány
Tantárgy/kurzus: Számítástudomány > 2. témakör
1. lecke: Ősi kriptográfia- Mi a kriptográfia?
- A Ceasar-rejtjelezés
- Ismerkedés a Ceasar-rejtjellel
- Ismerkedés a gyakorisági ujjlenyomattal
- Polialfabetikus rejtjel
- Ismerkedés a polialfabetikus rejtjellel
- A véletlen átkulcsolás (one-time pad)
- Ismerkedés a tökéletes titkosítással
- Rövidfilm a frekvencia-állandóságról
- Mennyire tudsz egyenletes lenni?
- Az Enigma rejtjelező gép
- Tökéletes biztonság
- Pszeudo-véletlenszám generátor
- Véletlen séta a gyakorlatban
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
A Ceasar-rejtjelezés
Brit elmagyarázza a Ceasar-rejtjelezést, az első népszerű helyettesítő titkosítást, és megmutatja, hogyan törték fel „gyakoriságelemzéssel”. Készítette: Brit Cruise.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Az első jól ismert titkosítást,
a helyettesítő rejtjelezést Julius Ceasar használta Kr. e. 58 körül. Ma ezt Ceasar-rejtjel
néven ismerik. Ceasar a hadi utasítások
minden betűjét eltolta az ábécén belül, hogy így értelmetlennek
tűnjön az üzenet, ha az ellenség elfogná azt. Tegyük fel, Aliz és Bob elhatározzák,
hogy Ceasar-rejtjellel leveleznek. Először is előre meg kell állapodniuk, milyen eltolást fognak használni,
– mondjuk 3-at. Így Aliznak üzenete titkosításához minden betűt hárommal el kell tolnia az eredeti üzenetben. Így A-ból D, B-ből E,
C-ből pedig F lesz és így tovább. Ezt az olvashatatlan,
azaz titkosított üzenet azután nyílt úton elküldi Bobnak. Utána Bob egyszerűen
minden betűből kivonja a hármas eltolást, hogy elolvassa az eredeti üzenetet. Hihetetlen, de ezt a rejtjelezést katonai vezetők Ceasar után
még több száz évig használták. JULIUS CEASAR:
Harcoltam és győztem. De nem győztem le
az emberi szellemet, ami legyőzhetetlen. Azonban minden zár olyan erős,
mint a leggyengébb pontja. Egy zárfeltörő keresheti a
mechanikailag gyenge pontokat, vagy ha ilyet nem talál, akkor megpróbálhat információt kinyerni
a kombinációk leszűkítéséhez. A zárfeltörés folyamata
és a kódtörés nagyon hasonlít. A Ceasar-rejtjel gyenge pontját 800 évvel később
egy arab matematikus publikálta, akit Al-Kindi-nek hívtak. Feltörte a Ceasar-rejtjelet
az üzenet nyelvének egy fontos tulajdonsága alapján. Ha megvizsgálod bármelyik könyv
szövegét, és megszámolod
minden betű gyakoriságát, akkor az egy igen következetes
képet fog mutatni. Például ilyen az angol nyelvben
a betűk gyakorisága. Ezt tekinthetjük
az angol nyelv ujjlenyomatának. Amikor kommunikálunk,
mindig otthagyjuk ezt az ujjlenyomatot anélkül, hogy gondolnánk rá. Ez az egyik legértékesebb nyom
a kódtörő számára. Ennek a rejtjelnek a feltöréséhez megszámolják az egyes betűk gyakoriságát
a titkos üzenetben, és megvizsgálják,
mennyivel tolódott el az ujjlenyomat. Például ha H a leggyakoribb betű a titkosított üzenetben az E helyett, akkor valószínűleg az eltolás három volt. Tehát megfordítják az eltolást az eredeti üzenet megfejtéséhez. Ezt gyakoriságelemzésnek hívják és nagy csapást jelentett a
Ceasar-rejtjel biztonsága számára.