Rövidfilm a frekvencia-állandóságról

[GÉPELÉS] Képzeld el a következőt: Vegyünk két szobát. [AJTÓ BECSUKÓDIK] [AJTÓ BECSUKÓDIK] Mindkét szobában van egy kapcsoló. [KATT] [KATT] Az egyik szobában van egy férfi, aki pénzfeldobás alapján állít egy kapcsolót. Ha fejet dob, felkapcsolja, ha írást, akkor lekapcsolja. A másik szobában egy nő az ő kapcsolóját a vak véletlen szerint kapcsolja. Pénzérme nélkül próbálja szimulálni a véletlent. Elindítunk egy órát, és egyszerre kapcsolgatnak. [KATT] [KATT] [KATT] [KATT] Meg lehet állapítani, melyiket kapcsolják pénzfeldobás alapján? [KATT] [KATT] [KATT] [KATT] A válasz igen, de hogyan? [KATT] [KATT] [KATT] Az a trükkje, hogy a két sorozat tulajdonságait kell nézni speciális mintázatok keresése helyett. Például első lépésként megvizsgálhatjuk az 1-esek és 0-k számát a sorozatokban. Ez kiindulásnak nem rossz, de kevés, mert nagyjából meg fognak egyezni. A megoldás az, hogy sorozatokat számolunk, mondjuk azonos hármas csoportok előfordulását. Egy igazi véletlenszerű mintában minden tetszőleges hosszúságú sorozat előfordulási valószínűsége megegyezik. Ezt frekvenciaállandósági tulajdonságnak hívják, és ez az egyenletes grafikon illusztrálja. A hamisítás most már szembeötlő. Az ember előnyben részesít bizonyos sorozatokat, ami az itt látható egyenetlen mintához hasonlót eredményez. Ez azért történik így, mert tévesen úgy gondoljuk, hogy bizonyos sorozatok kevésbé véletlenszerűek. De be kell hogy lássuk, hogy szerencsés szám nem létezik. Nincs szerencsés sorrend. Ha 10-szer feldobunk egy érmét, ugyanannyi a valószínűsége a 10 fejnek, 10 írásnak, vagy bármilyen megadott sorrendnek. [KATT] [TÜCSÖKCIRIPELÉS]