Fő tartalom
Számítástudomány
Tantárgy/kurzus: Számítástudomány > 2. témakör
1. lecke: Ősi kriptográfia- Mi a kriptográfia?
- A Ceasar-rejtjelezés
- Ismerkedés a Ceasar-rejtjellel
- Ismerkedés a gyakorisági ujjlenyomattal
- Polialfabetikus rejtjel
- Ismerkedés a polialfabetikus rejtjellel
- A véletlen átkulcsolás (one-time pad)
- Ismerkedés a tökéletes titkosítással
- Rövidfilm a frekvencia-állandóságról
- Mennyire tudsz egyenletes lenni?
- Az Enigma rejtjelező gép
- Tökéletes biztonság
- Pszeudo-véletlenszám generátor
- Véletlen séta a gyakorlatban
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Mi a kriptográfia?
Mi a kriptográfia? Ez a történet Julius Caesartól Claude Shannonig kalauzol minket. Készítette: Brit Cruise.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Vegyünk két embert, akiknek
van egy fontos közös titkuk, de el kell válniuk egymástól. Ez azt jelenti, hogy távolról kell titkos információt cserélniük. De egy kém, Éva is kíváncsi erre az információra, és el tudja fogni az üzeneteket. Ezért Alíz eldönti, hogy levélben titkosított üzenetet küld. A következő hasonlat
segíthet a megértésben: Először is Alíz egy dobozba zárja üzenetét,
és egy olyan zárral zárja be, aminek a kombinációját
csak ő és Bob ismeri. Ez a titkosítás vagy rejtjelezés. Ezután a bezárt üzenetet
elküldi Bobnak. Amikor Bob megkapja a dobozt, kinyitja azt a korábban
megosztott kód alapján. Ez a visszafejtés vagy dekódolás. A kriptográfia ott kezdődik, amikor
fizikai zár helyett rejtjelezést használunk. A rejtjelezést virtuális
zárnak is tekintheted. A rejtjelzés lehetővé teszi
Alíznak és Bobnak, hogy titkosítsák, majd visszafejtsék
az üzeneteiket, így Éva nem értheti meg, ha elfogja az üzenetet. A kriptográfia már több ezer éve létezik. Háborúk kimenetelét döntötte el, és ma a világhálón folyó kommunikáció
szerves része. A kriptográfia lenyűgöző történetéhez meg kell érteni két igen régi
elméletet a számelmélet és a valószínűségszámítás
területén.