Fő tartalom
Számítástudomány
Tantárgy/kurzus: Számítástudomány > 2. témakör
1. lecke: Ősi kriptográfia- Mi a kriptográfia?
- A Ceasar-rejtjelezés
- Ismerkedés a Ceasar-rejtjellel
- Ismerkedés a gyakorisági ujjlenyomattal
- Polialfabetikus rejtjel
- Ismerkedés a polialfabetikus rejtjellel
- A véletlen átkulcsolás (one-time pad)
- Ismerkedés a tökéletes titkosítással
- Rövidfilm a frekvencia-állandóságról
- Mennyire tudsz egyenletes lenni?
- Az Enigma rejtjelező gép
- Tökéletes biztonság
- Pszeudo-véletlenszám generátor
- Véletlen séta a gyakorlatban
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
A véletlen átkulcsolás (one-time pad)
A tökéletes rejtjelezés. Készítette: Brit Cruise.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Több, mint 400 évig
a probléma megoldatlan maradt. Hogyan tudna Alíz olyan kódot kidolgozni,
ami elrejti az ujjlenyomatát, és megszünteti az információ
kiszivárgását? A megoldás a véletlenszerűségben rejlik. Tegyük fel, hogy Alíz
egy 26 oldalú kockával generál egy hosszú eltolási listát, és a titkosító szó helyett
ezt a listát osztja meg Bobbal. Most az üzenete titkosításához Alíz a véletleszerű
eltolási listát használja. Fontos, hogy az eltolási lista ugyanolyan hosszú legyen, mint az üzenet,
hogy így elkerüljük az ismétlést. Ezután az üzenetet
elküldi Bobnak, aki azt visszafejti ugyanazzal
a véletlen eltolási listával. Most Éva gondban lesz, mert a titkosított üzenetnek
két erőssége lesz. Az egyik az, hogy az eltolások
nem rendeződnek ismétlődő mintázatba. A másik, hogy a titkosított üzenetnek egyforma lesz a gyakorisági eloszlása. Mivel nincs gyakorisági különbség, ezért nincs információszivárgás, így Éva nem képes az üzenetet feltörni. Ez a lehető legerősebb rejtjelezés, ami először a 19. század végén
jelent meg. Ez ma a véletlen
átkulcsolás néven ismert. A módszer erősségének
illusztrálásához a robbanásszerű kombinatorikai
növekedést kell megértenünk. Például a Ceasar-rejtjel
minden betűt ugyanannyival tolt el,
ami egy 1 és 26 közötti számot jelent. Ha Alíz titkosítani szeretné a nevét, az a 26 lehetséges titkosítás
egyike lenne. Ez kis számú variáció,
könnyű mindegyiket ellenőrizni, amit nyers erőt
alkalmazó keresésként ismerünk. Összehasonlítva a véletlen átkulcsolással, ott minden betű 1 és 26 között
más-más eltolással szerepel. Képzeld el a lehetséges
titkosítások számát! Ez 26 · 26 · 26 · 26 · 26 lesz, ami majdnem 12 millió. Ezt nehéz elképzelni, de tegyük fel, hogy leírja
a nevét egy papírlapra, és egymásra helyezi
az összes lehetséges titkosítást. Mit gondolsz,
milyen magas lenne ez? A közel 12 millió lehetséges
ötbetűs kombinációval ez a papíroszlop
hatalmas lesz, több, mint egy kilométer magas. Amikor Alíz véletlen átkulcsolással
titkosítja a nevét, az ugyanaz, mintha ebből a stószból
véletlenszerűen választana egy lapot. A kódtörő Éva szemszögéből minden ötbetűs titkosított szó azonos valószínűséggel
bármelyik lehet a stószban. Ilyen a tökéletes biztonság.