If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Az ábécé története

A betűk eredete. Készítette: Brit Cruise.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

(halk zene) Tekinthetjük az információt valamilyen eszközön tárolt vagy továbbított üzenetnek. Amikor festünk, az üzenetünket egybefüggő mintával jelenítjük meg, melyben a formáknak végtelen variációs lehetősége van. Teljes szabadságunk van az önkifejezésre. Amikor az emberiség elkezdte az írást kialakítani, ez együttjárt a világ véges számú elemi egységre való felosztásával, amiket írásjelekkel fejeztek ki. Ez vonatkozik bármely írott nyelvre. Üzeneteket alkotunk azáltal, hogy a jeleket megfelelő mintákba rendezzük. Térjünk vissza i. e. 3000-be, és vizsgáljunk meg két ősi írásrendszert! Az ókori Egyiptomban először hieroglifákat használtak. Ez a papok kommunikációs formája volt, mely kormányzati, pénzügyi, mágikus és vallási célokra volt fenntartva. Néhány, kiválasztott ember használta, ők voltak az írnokok. Az írás általában a hétköznapi ember számára érthetetlen volt. Az írásjelek nagyjából két kategóriába sorolhatók: szóképekbe, amik egy adott jelentésű fogalomra utalnak ... Hát Alma és hangot jelölő jelekbe. Ezek az írásjelek hangzáscsoportot jelölnek. Bí Ze Ton Ka Több, mint 1500 gyakran használt írásjel létezett, és ha felosztjuk ezeket az írásjeleket szóképekre és hangot jelölő jelekre, a hangot jelölő jelek aránya jóval kisebb. Kb. 140 hangot jelölő jel van, és ezek közül mindössze 33 jelöl mássalhangzót, ami a használt írásjelek elenyészően kis hányada. Akkoriban a jelek tárolására elsősorban a kő szolgált, ami ideális módja az időtálló feljegyzésnek, lehetővé tette, hogy az üzenetek megőrződjenek a jövő számára. A hordozhatóság nem volt elsődleges szempont az üzenetközvetítés ezen módszerénél. Az írás megőrzésének azonban egy új eszköze is kialakult ebben az időszakban. A Nílus mentén az áradások nyomán lerakódott iszap nagyon termékennyé tette a talajt. A termesztett növények egyike a papirusznád volt. A nádat szeletekre vágták, a kapott szeleteket beáztatták, (csengőhang) összeszőtték, majd összepréselték úgy, hogy természetes cukortartalmuk ragasztóként szolgáljon. (csengőhang) Néhány nap alatt kiszáradt, és egy majdnem súlytalan lap keletkezett. (csengőhang) Ez az eszköz ideálisabb volt üzenetek nagyobb távolságra küldéséhez, mint a hosszabb megőrzés céljából készült időtálló feliratok. Az átállás a jelek olcsó, hordozható eszközökön való tárolására egybeesett azzal, hogy az írás szélesebb körben elterjedt, és egyre több célra használták. Ahogy az emberek egyre többet írtak papiruszra, az írásjelek úgy változtak, hogy jobban megfeleljenek a gyorsabb írásnak. Ez elvezetett egy hieratikus írásnak nevezett folyóíráshoz. Például ez itt a világ legrégebbről fennmaradt sebészeti dokumentuma. Hieratikus írással írták, és i. e. 1600-ból származik. Ezen írásjelek alapja a hieroglif írás, de a képek egyszerűsödtek, hogy jobban megfeleljenek a korabeli írás gyors sebességének. Emellett a gyakran használt írásjelek száma lassan lecsökkent 700 körülire. Ahogy kiszabadult a kő fogságából, a gondolat könnyedebbé vált. Jelentősen megnőtt a kézzel írt dokumentumok száma, ami együttjárt az írás, a gondolat és a tevékenység egyháztól való elszakadásával. Ez elvezetett a démotikus írás kialakulásához i. e. 650 körül, ahol a fő szempont az volt, hogy elősegítse a gyors írást. Például ez a szöveg egy házassági szerződés, ez a démotikus írás egyik legkorábbi ismert példája. Érdekes megfigyelni, hogy drámaian lecsökkent az írásjelek száma ebben az új rendszerben, mintegy 10%-ára a korábban használt jeleknek. Ez annak volt köszönhető, hogy nagyobb arányban használtak fonetikus vagy szótag jeleket, ... Bí Ze Ton Ka ... mint szóképeket, vagy jelentéshordozó jeleket. Az egyszerűsödés oda vezetett, hogy a gyerekeket már fiatal korukban meg lehetett tanítani írni. Ugyanez a tendencia feltűnik más kultúrákban is. Térjünk vissza i. e. 3000-be, Mezopotámiába, ahol ékírást használtak, ami eredetileg pénzügyekkel kapcsolatos célokat szolgált, mivel hatékonyan lehetett nyomon követni az adósságokat, az árufelesleget, mielőtt feltalálták volna a pénzt. Például ebben a dokumentumban valaki állatbőr készletét jegyezték fel. Ez az írásfajta más igények kielégítésére is alkalmas volt. Például ez a tábla a kenyér és a sör receptjét tartalmazza, ez a másik pedig egy jogi dokumentum. Az írást először a sumérok használták, náluk több, mint 2000 jel volt, amik szintén feloszthatóak szóképekre illetve hangokat jelölő jelekre. Az akkád fokozatosan kiszorította a sumért, mint beszélt nyelv. Ez a legrégebbi ismert szótár, i. e. 2300-ból. Akkád és sumér szavak gyűjteménye. A mai Szíria területén találták. Amikor az akkádok átvették az írást, hozzáigazították a nyelvükhöz, és lecsökkentették a jelek számát 600 körülire úgy, hogy azok egyre inkább hangokat jelöltek. Továbbra is látunk hieroglifákat és ékírást, több száz, már fejlettebb, hangot jelölő jellel, és ahogy az írásrendszerek kiszabadultak a hivatalos közegből, és egyre inkább elterjedtek, megérett a helyzet egy teljesen új írásrendszerre a köznép számára. Az írás történetéből az egyik nagy felfedezés i. e. 1700 körül való. A sinai feliratokat a Sinai félszigeten találták egymástól körülbelül 6 méter távolságra. Ez azért fontos, mert minden jel egy mássalhangzót jelöl, nem tartalmaz szóképeket. Ha jól ejtik ki a betűket, szavakká állnak össze ősi sémi nyelven. Bár teljesen nem sikerült megfejteni, úgy tűnik, hogy az üzenet felépítése „név, rang, imádság”. A két megfejtett szó „főnök” és „Isten”. Ez az ártatlan példa az írás forradalmi változását mutatja, ahol a jelentést már kizárólag hangok összekötésével kapjuk meg. A Back A PL Apple I. e. 1000-re kialakul a föníciai ábécé, amit a mediterrán környékén a föníciaiak, egy tengeri kereskedő nép használt. A föníciai írás azon az elven alapult, hogy egy jel egy mássalhangzót jelöl, és egy északi-sémi nyelv lejegyzésére szolgált. Összesen 22 írásjelet tartalmazott. A hangok ábrázolásához felhasznált jeleket gyakran a hieroglif képekből kölcsönözték, és a betű neve a betű hangjával kezdődött. Például mem, ami a vizet jelentette, M betűvé vált. Alef, ami ökröt jelentett, A betűvé vált. Az ábécé kitalálói nem voltak tudatában az ábécé titkos erejével, azzal, hogy nincs szükség a sémi nyelvre ahhoz, hogy működni tudjon. D A, E, I, O, U Kis módosítással ezek a csodálatos jelek hozzáidomultak különböző európai, indiai, délkelet-ázsiai nyelvhez, ... Za ... elterjesztve az írásbeliséget az egész világon. Ma Da Ez volt a görög, majd később a római ábécé forrása. Az ábécé gondolata az információ továbbításának és tárolásának jelentős eszköze. Nem igazán az számít, hogy milyenek a jelek, vagy hogy milyen módon választjuk ki azokat, vagy akár az, hogy melyik nyelvről van szó, az információ az, hogy a lehetséges jelek közül választunk. Az idő haladtával mindig kerestük, hogyan továbbíthatjuk az információt gyorsabban, hatékonyabban, egyre nagyobb távolságokat áthidalva és amikor ezt új eszközökön próbáljuk megtenni, amik az embernél és az állatnál is gyorsabbak, akkor egy műszaki problémába ütközünk. (hangszóró zaj) Halló? (hangszóró zaj) Halló? (hangszóró zaj)