Fő tartalom
Tantárgy/kurzus: A számítógép és az Internet > 1. témakör
8. lecke: Digitális szerzői jogok és licencekA Creative Commons és a nyílt forráskód
Az Egyesült Államokban, amint létrehozol egy kreatív alkotást, és azt valamilyen formába öntöd, te leszel a szerzői jog tulajdonosa, és senki más nem terjesztheti vagy adaptálhatja a művet az engedélyed nélkül (kivéve a méltányos használat esetét).
De mi van akkor, ha szeretnéd, hogy a munkádat széles körben terjesszék és építsenek rá?
A szerzői jogtulajdonosok licenceket jegyezhetnek be kreatív alkotásaikra, amelyek enyhítik a szerzői jogi korlátozásokat, és bővítik a lehetőségeket arra vonatkozóan, hogy mások mit tehetnek műveikkel. Mivel a licencek jogi dokumentumok, amelyeket jogi nyelven írnak, laikusok számára nem könnyű elolvasni és teljesen megérteni a licencekbe foglalt engedélyeket.
Szerencsére a szerzői jogtulajdonosok túlnyomó többsége jelenleg a népszerű és jól ismert licencek egy szűk körét használja. A kreatív alkotások, például az írás és a multimédia esetében a szerzői jogtulajdonosok alkalmazhatják a Creative Commons licencek valamelyikét. Szoftverek esetében a programozók a nyílt forráskódú licenc alkalmazása mellett dönthetnek. Bármilyen típusú alkotás elérhetővé tehető közkincsként.
A Creative Commons
A Creative Commons (CC) egy nonprofit szervezet, amely 6 licencet kínál kreatív alkotások megosztására.
Az összes licenc megköveteli az eredetmegjelölést, vagyis hogy az eredeti szerző fel legyen tüntetve.
Az engedélyek abban különböznek egymástól, hogy előírják-e az alábbi feltételeket:
- Így add tovább! – Az újrafelhasznált művet az eredeti művel megegyező CC licenc alapján kell szabadalmaztatni.
- Ne add el! – Az újrafelhasznált mű kizárólag nem kereskedelmi célokra használható fel.
- Ne változtasd! – Az eredeti mű terjeszthető és megjeleníthető, de nem módosítható.
A CC működés közben
A Khan Academy a legtöbb tartalmát a CC-BY-NC-SA licenc alatt kínálja, ahol a „BY” az eredetmegjelölési feltétel, az „NC” a NonCommercial (Ne add el!), az „SA” pedig a ShareAlike (Így add tovább!) típusú licencet jelenti.
A CC licencnek köszönhetően a LearningEquality nonprofit szervezet megoszthatja tartalmainkat a Kolibri alkalmazásban, amely offline használatra készült, és olyan tanulók számára is elérhetővé teszi az oktatási tartalmakat, akik nem rendelkeznek nagysebességű internet-hozzáféréssel vagy modern számítógépekkel.
CC-licenc alatt álló tartalom használata
A State of the Commons szerint 2017-ben több mint 1,4 milliárd CC-licenc alatt álló alkotás volt elérhető az interneten: képek, videók, hangfelvételek, prezentációk, cikkek és egyéb alkotások formájában.
CC-licenccel védett anyagokat kereshetsz a CreativeCommons keresőjével
vagy a Google Image Search (Google Képkereső) licenc alapján szűrt eredményeivel.
Általában ha egy alkotás CC licenc alatt érhető el, a licenc valahol a közelében lesz feltüntetve. Ez lehet egy kép feliratában vagy egy videó leírásában, de akár a weboldal láblécében is, ha az egész weboldal tartalmára ugyanaz a CC licenc vonatkozik.
Ne feledd, hogy ha egy tartalomkészítő CC licenc alatt teszi elérhetővé a munkáját, akkor még mindig vannak jogai. A CC-licenc alatt álló tartalmak felhasználóiként és remixelőiként jogi kötelezettségünk, hogy tiszteletben tartsuk a licenc feltételeit: mindig adjuk meg a szerzőt, és csak akkor használjuk fel a művet, ha a remixünk minden feltételnek megfelel.
CC-licenc alatt álló tartalmak készítése
Ha CC-licencű kreatív munkát szeretnél elhelyezni saját weboldaladon, akkor a Creative Commons eszköz segítségével kiválaszthatod a licencet, és azt jól láthatóan megjelenítheted az alkotás mellett. Ha olyan tartalomszolgáltató oldalt használsz, mint a YouTube vagy a Flickr, ezek gyakran lehetőséget biztosítanak az alkotók számára, hogy a feltöltött munkákhoz CC-licencet adjanak meg.
Nyílt forráskód
A számítógépes szoftverek gyakran sokkal jobban hasonlítanak, mint amennyire különböznek. Gondoljunk csak a mindennap használt alkalmazásokra: gombokkal, űrlapokkal és menükkel ellátott felhasználói felületük van, a szerverkódban hitelesítik a felhasználói bejelentkezéseket, és adatbázisokban tárolják az adatokat.
Ha a szoftvermérnököknek minden alkalommal az összes kódot a nulláról kellene megírniuk, amikor új alkalmazást készítenek, sokkal kevesebb weboldal és alkalmazás lenne a világon. Ehelyett sok szoftvermérnök mások munkájára épít, köszönhetően a nyílt forráskód egyre szélesebb körű elérhetőségének.
Nyílt forráskódú licencek
Ha egy programozó újrafelhasználhatóvá akarja tenni a kódját, akkor azt egy nyílt forráskódú licenc alatt teszi közzé online. Ez a licenc lehetővé teszi más programozók számára, hogy a kódot beépítsék saját projektjeikbe, amennyiben az újrafelhasználás megfelel a licenc feltételeinek.
Az MIT licenc például egy elterjedt és megengedő nyílt forráskódú licenc. Lehetővé teszi a kód terjesztését, módosítását, kereskedelmi és magáncélú felhasználását, amennyiben a szerzői jog és a licenc információi szerepelnek az újra felhasznált kódban.
A Khan Academy számos nyílt forráskódú projekttel rendelkezik, és mindegyiket MIT licenc alatt teszi elérhetővé. Minden nyílt forráskódú projektnek van egy LICENSE fájlja a fő mappában, és ez a licenc fájl határozza meg a licencet a projekt minden egyes kódsorára.
Íme az MIT licenc fájl a KaTeX-hez, egy JavaScript könyvtárhoz, amely matematikai egyenleteket jelenít meg:
Számos más nyílt forráskódú licenc létezik, amelyet a szoftvercégek és a programozók kódjaikhoz csatolhatnak. A legnépszerűbb licenceket az Open Source Initiative követi nyomon.
Néhány nyílt forráskódú licenc „copyleft”, ami hasonló korlátozás, mint a Creative Commons licencek „Így add tovább!” feltétele. Ha copyleft licenccel rendelkező nyílt forráskódú szoftvert használsz, akkor a származtatott (az ez alapján készített) szoftvert általában szintén copyleft licenccel kell terjesztened.
Nyílt forráskód használata
A nyílt forráskódú szoftverek használatának számos előnye van a kódbázisban:
- A szoftvermérnököknek nem kell többé a nyílt forráskódú projektben elérhető kódot újra megírniuk, ezért már csak a saját termékükre vonatkozó kóddal kell foglalkozniuk.
- Gyakran több nyílt forráskódú projekt is létezik hasonló célokkal, mint például az interneten elérhető több száz drag-and-drop („fogd és vidd”) JavaScript könyvtár. A szoftverfejlesztők gyorsan kipróbálhatják a könyvtárakat, és kiválaszthatják az igényeiknek legmegfelelőbbet anélkül, hogy fizetniük kellene érte vagy engedélyekről kellene tárgyalniuk.
- A népszerű nyílt forráskódú projekteknek több közreműködője van, így karbantartásuk és fejlesztésük nem függ egyetlen mérnöktől vagy egy adott cégtől. A nyílt forráskódú Linux operációs rendszerhez 2005-2017 között több mint 1400 vállalat mintegy 15 600 fejlesztője járult hozzá.
A nyílt forráskódnak azonban hátrányai is vannak. Az egyik legnagyobb gondot a biztonság jelenti. Mivel bárki betekinthet a nyílt forráskódba, a hackerek megtalálhatják a kódban a sebezhetőséget, majd a sebezhetőség ismeretében kibertámadásokat hajthatnak végre. Még rosszabb, ha olyan kódmódosítást nyújtanak be egy nyílt forráskódú kódbázisba, amely új sebezhetőséget hoz létre.
2018 júliusában egy támadó olyan kódot vitt be egy népszerű JavaScript eszközbe, amely felhasználók ezreinek hitelesítési adatait lopta el. Néhány hónappal később egy másik támadó olyan kódot jegyzett be egy JS-könyvtárba, amely egy kripto-pénztárca alkalmazás felhasználóinak számlaadatait gyűjtötte be.
A kód nyílt forráskódúvá tétele
Mielőtt bármely vállalkozás vagy mérnök egyáltalán fontolóra vehetné nyílt forráskódú szoftverek használatát, valakinek nyílt forráskódúvá kell tennie a kódját.
Milyen előnyei vannak annak, ha valaki a saját kódját nyílt forráskódúvá teszi? Személyes szinten nagyon jó érzés lehet egy szoftvermérnök számára, hogy visszaadhat a szoftver ökoszisztémának valamit. Egy vállalkozás számára megteremtődik annak lehetősége, hogy a nyílt forráskódú közösség a program javítása során sokkal jobb szoftvert hozzon létre, mint amit a vállalkozás saját erőből el tudott volna érni.
De természetes, hogy mindig vannak hátrányok, amiket figyelembe kell venni. Ha a kódot nyílt forráskódúvá teszed, akkor egy csomó fejlesztőt arra biztatsz, hogy használja és építse be a kódot. Ezeknek a fejlesztőknek kérdéseik, javaslataik és hibajelentéseik lesznek, és a közösségnek való válaszadás jelentős időt vehet igénybe.
Ha vállalkozásodban azt fontolgatod, hogy nyílt forráskódúvá teszed a kódodat, akkor a versenytársakat is figyelembe kell venned. Elképzelhető-e, hogy jön valaki, aki átveszi a kódodat és tönkreteheti az üzletedet? Sok vállalat sikeresen keres pénzt nyílt forráskódú termékkel, de mellé jellemzően más szolgáltatásokat is kínálnak, például támogatást és tanácsadást.
🤔 Ha technológiai céget alapítanál, nyílt forráskódúvá tennéd-e a kódodat? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?
A közkincs
A közkincsnek (angolul public domain) minősülő alkotás már nem áll a szerzői jog védelme alatt, és mentes a szerzői jogi korlátozásoktól. Bárki bármilyen módon felhasználhatja és újrahasznosíthatja ezt a alkotást, és nem kell feltüntetnie a szerző nevét.
A lejárt szerzői jogokkal rendelkező alkotások néhány évtizeddel az alkotó halála után automatikusan közkinccsé válnak. Shakespeare művei, Mozart zeneművei és Rembrandt festményei mára már mind közkinccsé váltak.
Amíg az alkotó él, önként lemondhat kizárólagos jogairól, és kijelentheti, hogy műve közkinccsé vált. A Creative Commons a CC0 licenc használatát javasolja az ilyen lemondásról való nyilatkozathoz a célból, hogy a különböző szerzői jogi törvényekkel rendelkező országokban is érvényes legyen.
🙋🏽🙋🏻♀️🙋🏿♂️Kérdéseid vannak a témával kapcsolatban? Szívesen válaszolunk – tedd fel bátran a kérdéseidet a lenti részen!
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.