Fő tartalom
Történetmesélés
Tantárgy/kurzus: Történetmesélés > 1. témakör
5. lecke: A filmnyelv- Bevezetés a filmnyelvbe
- Fő- és mellékütemek
- 1. feladat: Fő- és mellékütemek
- A felvételek alapvető típusai
- 2. feladat: A felvételek alapvető típusai
- Extrém felvételek
- 3. feladat: Extrém felvételek és kameraállások
- Dinamikus felvételek
- 4. feladat: Dinamikus felvételek
- Képes forgatókönyv készítése
- 5. feladat: Képes forgatókönyv készítése
- Jótanácsok a filmnyelvvel kapcsolatban
- Szójegyzék: A filmnyelv
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Dinamikus felvételek
Erről itt találsz bővebb információt: www.pixarinabox.org.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
(Kattogás) Az előbbiekben jelenetekre és felvételekre
osztottuk a történetet, megbeszéltük, hogyan helyezzük el a
karaktereket a helyszínen belül, és hogyan használjuk a kamerát
a különböző felvételekhez és plánokhoz. Az eddigiekben rögzített kamerával dolgoztunk, tehát a teljes jelenetet fix pozícióból
és irányból vettük fel. Ez a statikus felvétel. A statikus felvételek egyszerű és egyértelmű
képkockákat hoznak létre. Nem saját magukra hívják fel a figyelmet. De nem kell ragaszkodnunk
a statikus felvételekhez, nyugodtan mozgathatjuk a kamerát
– így dinamikus felvételt kapunk. A dinamikus felvételekkel
számos effektet hozhatunk létre, ilyen például a sebesség érzete és a fókuszváltás. Többféle dinamikus felvétel létezik, ilyen a pásztázás, amikor a kamerát
vízszintesen és függőlegesen mozgatjuk, hogy további információkat mutasson meg. A fárt, amikor a kamerát
a földdel párhuzamosan mozgatjuk, mintha síneken haladna. A zoomolás, amikor a kamera ráközelít
a cselekményre vagy eltávolodik tőle. Vagy a követőfelvétel,
amikor a kamera egy adott szereplőt követ, aki a helyszínen belül mozog. Mire használhatjuk a dinamikus felvételeket? Időnként azért mozgatjuk a kamerát, hogy kövessük a cselekményt a plánon belül, de lehetséges, hogy azért mozgatjuk a kamerát, hogy egy bizonyos érzést keltsünk a nézőkben. Ha a karakter a szobában ülve beszélget, és valami érzelmes, nagy hatással bíró dolgot közöl, ami korábban történt az életében, akkor esetleg érdemes a kamerát
lassan közelíteni felé, amint beszél. Ez olyan érzést kelt a nézőkben, mintha közelebb hajolnának
és közelebbről figyelnének. A Felben, amikor először látjuk a madarat, a kamera nagyon lassan mozog, és követi Carlt, ahogy nagyon lassan lépked. Így azt az érzetet kelti a nézőkben, hogy „te jó ég, ez az ember aztán lassan halad”. Russell nagyon lassan vonszolja magát, és megáll, hasra esik, majd WC-re kell mennie, így megáll az utazás, és vele együtt a kamera is. A kamera mozgatásának egyik célja az lehet, hogy valamiféle információt adjunk a nézőknek egy általunk választott időpontban. Amikor Bob és Fridzsiman ülnek az autóban, és a rendőrségi rádiót hallgatják, az autót látjuk, majd távolodik a felvétel Mirage autójába, aki onnan figyeli őket. Így érzékeltetjük,
hogy egy harmadik karakter figyeli őket, akiről először nem tudtuk, hogy ott van, de most az ő szemszögéből látjuk őket. Vannak helyzetek, amikor előnyös,
ha rögzítjük a kamerát, mintha egy állványon lenne, és van olyan,
amikor jobb kézzel tartani. A Szörny Rt-ben van egy szekvencia, amiben a GyKE (Gyermekkereső Egység)
beront a rémisztőcsarnokba, mert valaki véletlenül behozott egy
gyermekzoknit a szörnyvilágba. Úgy döntöttünk, hogy azt a jelenetet,
ahol a GyKE berohan, végig kézzel vesszük fel. A kamerákat végig kézben tartottuk
ebben a jelenetben, mert nyugtalanító,
spontán érzetet akartunk kelteni. Olyan lett, mintha épp egy dokumentációs stáb
filmezne aznap a rémisztőcsarnokban, és spontánul reagálnának arra,
ami váratlanul történt, forgolódva a kamerájukkal,
filmezve minden új történést. Az ezáltal keltett érzés nagyban eltér attól, mintha a kamerát egy állványra helyezve statikusan filmeztünk volna. Mindig tartsd a nézőket szem előtt! Nem csupán egy akciójelenetet forgatsz, tudatnod és éreztetned kell a közönséggel,
hogy a szereplő min megy keresztül. Majd amint vége a pillanatnak, ismét össze kell kapcsolnod
a jelenetet és a karaktert aszerint, hogy mi történik vele. Szerintem élvezetes, ha mozgatjuk a kamerát,
de könnyen el is tereli a figyelmet, mert ugyebár rendkívül energikus, és hirtelen mindent drámaivá tesz, de egyben azt kockáztatod,
hogy így elvonod a közönség figyelmét. Márpedig soha, de soha nem akarjuk,
hogy ez megtörténjen. Amint az imént hallottuk,
a kamerát sokféleképp használhatod. A statikustól eltérően a dinamikus felvétel
magára vonhatja a figyelmet, tehát vigyázni kell, hogy mértékkel alkalmazzuk. Egy mozgó kamera nem képes
helyrehozni egy gyenge történetet. Most már készen állsz a következő feladatra. Sok sikert!