If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:4:11

Videóátirat

Mit tanácsolsz a történetmesélőknek? Válaszd ki egy jelenet legfontosabb részét és rajzolj hozzá egy képet, amit aztán tűzz ki magad elé! Ez lesz a hivatkozási pontod a jelenethez. Majd térj át a következőre! Ez a rendszer sok mindenre jó. Segít, hogy gyorsan haladj, ami szerintem fontos ahhoz, hogy ne bonyolódj bele egyetlen jelenet részleteibe. Elkészíted azt az egy rajzot, amely számodra megvilágítja a jelenet lényegét. Még ne aggódj amiatt, hogyan prezentálod vagy hogy a rajz közvetíti-e másik öt embernek azt, amiről szól. A lényeg az, hogy neked megmutassa, amit az adott jelenetben szeretsz. Aztán felejtsd el és lépj tovább a következő jelenetre! Ismételd ezt meg mondjuk öt jeleneten, aztán lépj hátra és nézz rá az egészre! Majd mutasd meg a barátaidnak is! Ami engem ezután mindig izgat az, hogy miután valaki ránéz a jelenetenként egy-egy rajzra, mit gondol, miről is szól a történet. Kérdezz rá: miről is szól, amit látnak? Így megtudod, mit üzennek az egyes rajzaid. Azt javaslom, hogy mikor először látsz egy filmet, csak élvezd. Később viszont nézd újra és elemezd, szedj szét minden jelenetet felvételekre! Különítsd el az egyes felvételeket, és ha tudod, szerezd meg a filmtekercseket, vágd szét, ténylegesen vágd szét őket! Aztán próbáld újrarendezni a kockákat. Nézd meg mi történik így a jelenettel, rakd újra össze az eredetit és próbálj rájönni, hogy miért úgy rakták össze a készítők, ahogy! Mikor a filmes szakra jártam, még a DVD-k megjelenése előtt, óriási LaserDisceket használtunk. Ez volt az első alkalom, hogy meghallgathattuk a rendezőt, ahogy a filmjéről beszél. Szerencsére ez hagyománnyá vált, és annyi évvel később ott van a DVD-n és Blue-Rayen is. Szerintem ez csodálatos módja annak, hogy megismerjük a filmkészítők gondolatait és meghallgassuk, hogy milyen kihívásokkal szembesültek a film készítésekor, milyen ötleteik voltak, mit próbáltak kifejezni, ami nem biztos, hogy mindig sikerült. Sok rendező számol be az aggodalmáról vagy arról, hogy bántja, ha nem sikerült elkészítenie a tökéletes felvételt. Ezekből mind tanulhatunk: a filmnyelvről, a kulisszák mögötti intrikákról vagy arról, hogyan kell egy stábbal együtt dolgozni. Ezek fontos dolgok. Nemcsak azért, hogy megismerd a filmnyelvet vagy tudd, hogyan készíts filmet, hanem, hogy megtanuld, hogyan dolgozz együtt egy stábbal. Hogyan hozd ki a maximumot azokból, akikkel együtt dolgozol. Mikor a Pixarnál kezdtem dolgozni, úgy éreztem, hogy ez a legjobb hely, ahova történetmesélő kerülhet. És tényleg az. De a mai napig úgy érzem, hogy nem kellene itt lennem. Mindig azt érzem, hogy egymagam nem tudom elérni a megfelelő színvonalat. De a vicc az, hogy más sem. Mindenki segít a másiknak, hogy elmondhassuk a történeteket, és ez az, amit kezdetben nem árulnak el neked. Ismerned kell a szakmádat, ismerned kell az eszközöket, amiket használsz. Folyamatosan fejlesztened és csiszolnod kell őket. De mindenki segíti a többieket, hogy elmondhassuk a történeteket. Lassan 25 éve dolgozom a Pixarnál, és minden alkalommal, mikor új projektbe kezdek, ugyanolyan nehéz, mint legelőször. A történetek jó ideje a kultúránk szerves részei, legalább pár ezer éve, de a történetmesélés azóta se lett könnyebb. Részt vehetsz kurzusokon, tanulhatsz a forgatókönyv-írásról vagy a történetek szerkezetéről. Általában azonban, akik ezt tanítják, nem azok, akik ténylegesen történeteket írnak. Van, hogy csak neki kell állni, újra meg újra megpróbálni és elkövetni számos hibát, mielőtt elkezdenéd igazán jól csinálni. Rettentesen frusztráló ez néha, de ugyanolyan rettentő nagy sikerélmény is, mikor sikerül. És éljenek a filmkészítő nők! Folytassátok, mert több nőre van szükségünk a szakmában!