Fő tartalom
Történetmesélés
Tantárgy/kurzus: Történetmesélés > 1. témakör
5. lecke: A filmnyelv- Bevezetés a filmnyelvbe
- Fő- és mellékütemek
- 1. feladat: Fő- és mellékütemek
- A felvételek alapvető típusai
- 2. feladat: A felvételek alapvető típusai
- Extrém felvételek
- 3. feladat: Extrém felvételek és kameraállások
- Dinamikus felvételek
- 4. feladat: Dinamikus felvételek
- Képes forgatókönyv készítése
- 5. feladat: Képes forgatókönyv készítése
- Jótanácsok a filmnyelvvel kapcsolatban
- Szójegyzék: A filmnyelv
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Fő- és mellékütemek
A fő- és mellékütemek áttekintése.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
(kattogás) Szia, Louis Gonzales vagyok, történetíró a Piaxarnál. Ezt a leckét én tartom néhány barátom segítségével. Lee Unkrich vagyok, rendező a Pixar Rajzfilm Stúdiónál. Andrew Jimenez-nek hívnak,
2000 óta vagyok a Pixar-nál képesforgatókönyv-rajzoló, grafikus és rendező. Szia, Katherine Ringgold vagyok,
a Pixar egyik vágója. Brian Kalin O'Connell-nek hívnak,
történetmesélő vagyok a Pixar Rajzfilm Stúdiónál. Ahogy az előző videóban láttad, érdekes és a nézőket megérintő történetet
hozhatunk létre a filmnyelv olyan eszközeivel, mint a képkockák, a beállítás, az animáció és a vágás. De még mielőtt bármelyiket használnád, pontosan tudnod kell, hogy mit akarsz elmesélni. Lépjünk vissza a történetek felépítéséről
szóló harmadik leckéhez! Abban a leckében a történetváz segítségével
osztottad szakaszokra a történetedet. A történetváz ütemek sorozatához vezetett, és minden ütem a történet
egy-egy kulcsmomentuma. Az érthetőség kedvéért a továbbiakban ezeket a történetváz-ütemeket főütemeknek hívjuk. Amikor részletesebben kell látnunk
a történeteinket, ezeket a főütemeket egy vagy több
jelenetre osztjuk, amik együtt alkotják a szekvenciát. A jelenet a történet azon része,
amely adott helyen és időben játszódik, és amiben a karakter valami olyan újat él meg, Például a Verdák 3-ban
főütem az, amikor Villám ellátogat a Thomasville pályára. Ebben a főütemben van több jelenet, például amikor Füsti edzi Villámot. Aztán ott van az,
amelyben Villám az old timerekkel versenyez. Ezt követi egy olyan jelenet, amelyben Villám veszít Cruz Ramirez ellen. Most hallgassuk meg az alkotók gondolatait a történetek jelenetekké és szekvenciává
bontásáról! Hogyan ismered fel a jeleneteket és a szekvenciát? A Verdák 3-ban van egy szekvencia, egy montázs, amiben Villám gyakorol. Sok benne a gyors vágás, helyszínváltás, de a lényege az, hogy Villám egyre jobb,
egyre ügyesebb lesz, azon dolgozik, hogy felnőjön a mezőnyhöz. A szekvencia nem mindig egyetlen jelenetből áll, nem egyetlen helyszínen játszódik. Néha többé-kevésbé lefedi a történet egyik ívét vagy egy olyan történetrészt, amely esetleg több helyszínen játszódik. De ha ugyanabban a pillanatban minden karakter egyszerre szerepel, akkor ott érdemes részekre osztani. Vagy ha egy adott pillanatban azonos
érzelmi térben szerepelnek a karakterek akkor itt is ajánlott részekre bontani. Érdekes, mert egy jelenet számomra
akkor válik túl hosszúvá, ha túl sok történetszálat próbálok
belezsúfolni. Ezért az is kihívást jelent, hogy a projektünk
áttekinthető legyen, mert ha túl sok ötletet próbálok
egy jelenetbe besűríteni, túlterhelődik, így ki kell a jelenetet bővíteni. Túl hosszúvá válik, vagy rövid időn belül túl sok lesz az információ – a végén még elszédülnek a nézők. Ezért tisztáznunk kell,
hogy mi az adott jelenet célja. Meglehet, hogy a szereplőnek
valamit meg kell tanulnia ahhoz, hogy aztán valami mást végrehajtson. Amikor elégedettek vagyunk
a jelenet szakaszokra bontásával, akkor tovább tördelünk minden jelenetet kisebb gondolatok sorozatára, amiket mellékütemeknek nevezünk. Például az a jelenet
amiben Villám az old timerekkel versenyez, tartalmaz mellékütemeket. Ilyen, amikor Villám óvatosan indul el, majd ráébred,
hogy nem tudja megelőzni az old timereket, így megtanulja élvezni az utat, ezáltal megelőzi az old timert. A filmkészítésben az a dolgunk, hogy minden mellékütemet
egy vagy több felvételre bontsunk. A felvétel vizuálisan jeleníti meg
a karakter időbeli cselekedetét. Például ez a bejátszás három felvételből áll: ez az első, a második és a harmadik. Az egyes felvételek sokféle formát ölthetnek. Lehetnek nagyon távoliak vagy nagyon közeliek. Lehetnek statikusak vagy szédületesen dinamikusak. Amint megvagyunk a képekre bontással,
elkészítjük a képes forgatókönyvet. Ez a vázlat az összes felvételt ábrázolja. Könnyen változtathatunk rajtuk azért, hogy a történet
a lehető leginkább megérintse a nézőket. Ilyenkor simán csak átrendezzük a vázlatokat, újakat rajzolunk, és elvetjük azokat,
amelyek nem váltak be. A lecke végére érve elkészítheted a történeted egyik
szekvenciájának a képes forgatókönyvét. Ezáltal gyakorolhatod majd
a filmnyelv eszközeinek használatát. De először meg kell állnod,
hogy alaposabban átgondold a történet, beleértve azt is, hogy hogyan oszd fel
jelenetekre és felvételekre. A következő pár feladatban erre öszpontosítunk.