Fő tartalom
Történetmesélés
Tantárgy/kurzus: Történetmesélés > 1. témakör
3. lecke: A történet felépítése- Felépítés – bevezetés
- A történet váza
- 1. Feladat: Ütemek
- A téma
- 2. feladat: A téma
- Az 1. felvonás
- 3. feladat: Az 1. felvonás
- A 2. felvonás
- 4. feladat: A 2. felvonás
- A 3. felvonás
- 5. feladat: A 3. felvonás
- Jótanácsok történetmesélők számára
- Szójegyzék: Történetmesélés
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Jótanácsok történetmesélők számára
Történetmesélők jótanácsai a történetfelépítéssel kapcsolatban.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Mit tanácsolnál a történetmesélőknek? A legjobb tanács, amit a történet
felépítési folyamatát illetően adhatok az, hogy dolgozz visszafelé. Tudd, hogy mivel szeretnéd lezárni. Dolgozz visszafelé, és akkor tudni fogod,
hogyan építsd fel a történetet. - Nagyon fontos, hogy minél több
ötletre tegyél szert. A könyvek remek történetek
kincsesbányái lehetnek. Az olvasás alapozza meg a történetmesélést. Mindig jó ötlet elővenni egy könyvet, és keresni egy új történetet. Érdemes megvizsgálni a felépítést. Érdemes megnézni sokféle filmet, hogy ezekből szerezz némi alapot és ismeretet arról,
hogy mindez hogyan is működik. De aztán neked kell kitalálnod
valami újat. Minden idők legnagyobb filmrendezőinek némelyike – gondolok itt például
Stanley Kubrickra, az ő filmjeinek nagyon határozott
gondolati struktúrája van. Néhány közülük időnként
kifejezetten kerüli az elbeszélést. Nem elbeszélések, vagy legalábbis nagyon
megfontoltan használja az elbeszélő formát, mintegy eszközként, hogy eljusson A-ból B-be. Ő nem arra összpontosít, hogy mi történik, hanem sokkal inkább a benne rejlő
gondolatokra és érzelmekre. - Gondolkozz el azon, hogy mi az, ami nagyon-nagyon fontos neked! És most hadd meséljek el röviden
valami személyeset. Későn lettem apa. Két kislányom van. És rájöttem, hogy jó apának kell lennem, méghozzá gyorsan,
mert nincs sok időm. Mivel ez sokat foglalkoztat, ezért otthon egy olyan történeten dolgozom, amely remélem mulatságos.
Egy kicsit tudományos-fantasztikus. Ebben a történetben a szülők rohamtempóban próbálják
igazán jól felnevelni a gyerekeiket. Életem során azok a dolgok
sikerültek a legjobban, amelyek a legjobban érdekeltek, és amelyekért hajlandó voltam tenni is, de nem éreztem őket munkának. Azok a dolgok, amelyek segítségével
fejlődni tudtam, mert hajtottam magam,
hogy megvalósítsam őket. - Csak kezdj neki, tégy meg minden tőled telhetőt, kötelezd el magad,
hozz valamit létre, fejezz be valamit,
és aztán csináld újra! - Nagyon nehéz beismerni,
ha valami nem sikerült, de ilyenkor késznek kell lenned arra,
hogy hozd a bulldózert, porig rombold és újra felépítsd. Eközben tapasztalatokat szerzel, és annál jobban sikerül majd
minden alkalommal, minél többször vagy
hajlandó erre. De késznek kell lenned arra,
hogy lerombold és újrapróbáld. Szükség van arra, hogy hibázz, majd újrakezdd. A történetfejlesztés során mindig
érzelmi íveket rajzolunk a falra. Egyszerűen csak
festett falakra dolgozunk, mintha csak egy nagy rajztábla lenne. Csak ülsz a székedben, odagurulsz a falhoz, és rajzolsz
egy hatalmas ívet, aztán pontokat rajzolsz az ívre,
amelyek azt mutatják, hogy mi történik érzelmileg a karatereddel, aki így sokféle alakot ölt. - Olyan fontos a világban élni,
élni az életet, felfedezni és kipróbálni dolgokat,
találkozni emberekkel, kipróbálni mindazt, amit csak szeretnél. A világ nyitva áll előttünk, és innen jönnek a mi történeteink is.