If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:5:15

Videóátirat

– Szia! Derek Thompson vagyok, képesforgatókönyv-rajzoló itt a Pixarnál. Én leszek a házigazdád a történetmesélés harmadik leckéjében, amelyben a történet felépítése kerül a középpontba. Néhány kollégám is csatlakozik hozzám. – James Robertson vagyok, képesforgatókönyv-rajzoló a Pixarnál. – Mary Coleman vagyok, kreatív fejlesztési vezető. – Kevin O'Brien vagyok, képesforgatókönyv-rajzoló. – Robert Graham Jonesnak hívnak, és vágó vagyok itt a Pixarnál. – Emlékszel, hogy az első leckében Val azt mondta nekünk, hogy a történetet egyszerűen tekinthetjük események sorozatának? – Elkezdődik. (könnyed zene) Valami történik. (drámai zene) És véget ér. (könnyed zene) – De a történet eleje és vége között rengeteg dolog történik. Az események sorrendje – melyet felépítésnek is hívunk óriási hatással lehet arra, ahogyan a nézők a történetre reagálnak. Tekintsük át egy kicsit részletesebben a felépítést Pixaros barátaink segítségével. – Szerintem a történet felépítése olyan, mint amikor kiöntjük egy épület alapját. Ha nincs meg ez a szilárd betonalap ahhoz, hogy elbírja az oszlopokat, a konzolokat és az épület összes tartóelemét, akkor az egész összedőlhet. Szerintem tehát a felépítés nagyon fontos. Emlékszem, amikor Mike Arndt íróval készítettem interjút. A párbeszédek jelentőségéről beszélgettünk, mert imádtam a párbeszédeit A család kicsi kincsében. Annyit mondott: „A párbeszéd csak olyan, mint a tapéta ”. Arra gondoltam: „Tényleg? Hiszen zseniálisak a beszélgetéseid.” Azt mondta: „ha felragasztod a tapétát, de a fal rossz helyen van, akkor teljesen elpocsékoltad az idődet.” – Nagyon értékes dolog születhet abból, ha csak leülsz és csak megírsz egy történetet az elejétől kezdve. De szerintem az is fontos, hogy a történetet jól építsd fel. Mint amikor beszédet mondasz. Elmondod a közönségnek, hogy miről fogsz beszélni. Aztán beszélsz. Aztán összefoglalod, és emlékezteted őket arra, amit elmondtál. – Amikor épp elkezdesz egy történetet, ijesztő feladatnak tűnhet kitalálni, hogyan fog minden szál összeérni, vagy hogyan kellene a történetnek kibontakoznia. Hasznos, ha egyszerű módon gondolod át a lehetőségeket. Ennek egyik módja, ha először a történet legfontosabb pillanatait találod ki, amelyeket a történet ütemeinek hívunk. Ez az első a sok kifejezés közül, amivel ebben a leckében megismerkedsz. Jó, ha ismered ezeket a szavakat, de ne tulajdoníts ennek túlzott fontosságot. Bármikor megnézheted a szószedetet a lecke végén, ha fel akarod frissíteni a tudásodat. Az ütemek olyasmik, amikben azokat említenéd, ha 30 másodpercben akarnád elmesélni, hogy mi történt tegnap. Hogyan határozható meg az ütem? – Amikor a történet ütemeit próbáljuk kitalálni, mondjuk épp felvázoljuk az ütemeket, vagy egy falra tűzzük a különböző ütemeket tartalmazó cetliket, akkor arra törekszünk, hogy ne menjünk bele a cselekmény részleteibe, hanem hogy meghatározzuk, melyek lesznek az ütemek, a főhős egy világos – jó vagy rossz – döntése alapján vagy egyértelmű oksági összefüggések alapján. – Megtörténik A, és ezért megtörténik B, és ez lendíti előre a történetet. Például a karakter átsétál az úton, ez egy ütem. Megáll, hogy felvegyen valamit, ez is egy ütem. Majdnem elüti egy autó, ami szintén egy ütem. – A Toy Story - Játékháború 2-ben, amikor Buzz Lightyear a játékszerek egész sorát nézve rájön, hogy van egy másik Buzz Lightyear is, az a történet egy üteme. Buzz rájött, hogy van egy másik Buzz is a világon. – A folyamatban ez azért fontos, mert ha túlságosan belemerülsz a részletekbe, a hogyanra koncentrálsz és nem arra, ami történik, elveszítheted a fonalat, a struktúrát. A struktúra ütemekből épül fel. – Másképpen megközelítve használhatod az úgynevezett történetvázat, amit Ken Adams impro-oktató tett népszerűvé. Ő figyelte meg, hogy a legtöbb történet beilleszthető a következő egyszerű sémába. Próbáljuk meg az egyik filmünket erre a történetvázra felfűzni. A Némó nyomában-ra gondoltam. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Pizsi nevű hal, aki mindennél jobban szerette Némó nevű fiát. Minden nap megpróbálta megvédeni Némót az óceántól, amitől ő maga félt. Mindaddig, amíg egy napon egy búvár foglyul nem ejtette Némót. Emiatt Pizsinek el kellett hagynia biztonságos otthonát, a zátonyt, hogy megtalálja a fiát. Emiatt Pizsi találkozott cápákkal, medúzákkal és egyéb veszélyekkel. Emiatt Pizsi kénytelen volt erőt venni magán. Addig, amíg végül Pizsi megtanulta, hogyan szabaduljon meg a félelmétől és bízzon abban, hogy Némónak minden képessége megvan ahhoz, hogy kiszabadítsa Szenillát a halászhálóból. Ettől a naptól kezdve Pizsi megadja azt a szabadságot Némónak, amire szüksége van ahhoz, hogy a maga módján tanuljon. A történet tanulsága az, hogy a szülőknek el kell engedniük a gyerekeiket ahhoz, hogy felnőhessenek. Figyeld meg, hogy a történet váza miként teszi lehetővé, hogy egy teljes filmet tömörítsünk egyszerű ütemekbe. A következő feladatban lehetőséged lesz ezt kipróbálni. Három kedvenc filmedet felfűzheted a történetvázra, valamint készíthetsz vázat azokhoz a történetekhez, amelyeket meg akarsz alkotni.