A vonalak

(Kattogás) Sziasztok! Bobby Rubio vagyok. Történetrajzoló vagyok a Pixarnál. Elmondom, mi a tervem. Megtanítok neked pár dolgot a kompozíció alapelemeiről. A kompozíció a vizuális elemek elrendezése a jelenetben. Arra öszpontosítunk, hogy hogyan használjuk a vizuális elemeket – a vonalat, a formát, a teret, a tónust, a mozgást és a színt –, hogy jelentéssel bírjanak és érzelmeket fejezzenek ki a történetben. Ma itt vannak velünk a barátaim a művészeti és a történetírói részlegről. Szia, a nevem Scott Morse. Történetrajzoló vagyok. A nevem Albert Lozano, karakterrajzoló vagyok. Michael Yates vagyok, történetrajzoló. A nevem Daniella Strijleva, látványtervező vagyok a Pixarnál. Ebben a leckében különböző képeket fogunk vizsgálni, melyeket a rajzolók és a történetírók használnak: képes-forgatókönyveket, ütemvázlatokat és grafikai terveket. A képes-forgatókönyvek gyors rajzok, melyek azt ábrázolják, ami egy-egy filmkockán lesz. Összerakjuk és szekvenciákban lejátsszuk őket, hogy vizualizáljuk a filmet, mielőtt még bármilyen bonyolult számítógépes grafikát alkalmaznánk. Az ütemvázlatok a különböző ütemeket vázolják fel, a film azon kulcspillanatait, melyeket az előző leckében tárgyaltunk, és felvázolják a legfontosabb történetszálakat. A grafikai tervek is a film kulcspillanatait ragadják meg, de általában részletesebbek, színesek, és megmutatják, hogyan fogják a fényt és színt alkalmazni a film minden egyes szekvenciájában. Kezdjük azzal, hogy megvizsgáljuk a Fel! című film záró kockáját, azt, hogy a kompozíció hogyan fejez ki jelentést és érzelmet. A Fel! ezen képe előtt már láttunk egy gyönyörű montázst, amely nagy vonalakban bemutatja Carl és Ellie közös életét. Boldog házasságuk volt, és ez az összeállítás ezt mutatja be. Olyan közelről mutatja a karaktereket, hogy szinte személyes ismerősnek érezzük őket. A fehér ablakok befelé terelik a tekintetünket, abba az irányba, ahová Carl tekint: Ellie-re. És ha megnézed, hogyan tartja Ellie a fejét: tekintete Carlra irányul, ami itt, a középpontban tartja a tekintetünket. Amint megnézed a karakterek szemét, ahogy egymásra tekintenek, érezhetővé válik a kettőjük között áramló energia. A tekintetünk ösztönösen kettőjükre vándorol, ahogyan csak nézik egymást. Minden más információ másodlagossá válik. A közöttük lévő szemkontaktus vonzza a tekintetünket. Carl valamivel nagyobb hangsúlyt kap, elgondolkozunk azon, hogyan érezhet Ellie állapotával kapcsolatban, és valószínűleg kíváncsiak vagyunk, hogy miért olyan derűlátó Ellie. Láthatod, hogy sok tényező közrejátszik, amikor kompozícióról beszélünk. De ez mind egy vonallal kezdődik. A vonalak fontosabbak, mint gondolnád, mert egy vonal számos tulajdonsággal bírhat. Például a vonal mutathat különböző irányba. Merre irányul? A vonalak lehetnek különböző vastagságúak. Vastag vagy vékony? Lehetnek különböző alakúak, és a ceruzád nyomását is variálhatod rajzolás közben. Ezeket a tulajdonságokat használhatod arra, hogy valamit kifejezz velük. Idegességet kifejező vonalat valahogy így rajzolnék meg. Egy mérges vonal így nézhet ki. A nyugodtságot pedig valahogy így ábrázolnám. Hasonló elgondolás szerint rajzoljuk meg a karaktereket és a környezetet a filmjeinkben. A vonaltípus, amit a rajzoló e kockákon alkalmazott, segít kifejezni a karakterek játékos jellemét. Láthatjuk, hogy lélekben még mindig fiatalok. Láthatjuk, hogy van még bennük energia. Daniel Lopez, aki ezt a képet festette, ecsettel dolgozott, és vibráló tónusokat használt az ablakon látható fel-le menő vonalakhoz. Itt láthatjuk is a vibráló vonalakat az ablakpárkánynál. Ez a vibrálás a kívül lévő energiát szimbolizálja a Fel!-ben. Azt sugallja, hogy Carl Ellie-re öszpontosít, de Ellie kitekint az ablakon, mintha azt mondaná Carlnak, hogy „az élet még mindig zajlik odakint, vár még rád kaland akkor is, ha én betegen ágyban fekszem.” Ezen a rajzon a Verdák 3-ból kissé másképp alkalmazták a vonalat. Amikor megnézed a karaktert, ha megnézed Villámot ezen a rajzon, az őt alkotó vonalak, még ha elnagyoltak is, jól kifejezik a mozgást és érzékeltetik, hogy gyötrődik. Nem biztos a dolgában, még többet belead, és valószínűleg elképzeli, hogy hibázik. Azt akartuk, hogy úgy érezze, kizökkent az egyensúlyából, és kissé úgy érezze, minden szétesik. Láthatod a dupla és tripla vonalakat egymáson. Villám ezek miatt vonzza a tekintetet. Szemmel látható az energia körülötte. Ez vibrálást és mozgásérzetet eredményez. Az egyik érdekesség, amin dolgoztam, az absztrakt gondolatmenet szekvencia volt az Agymanókban, amikor a karakterek egyszerű vonalakká váltak. Mi lenne az árulkodó jel, ha adott három karakter, és átváltoztatjuk őket vonallá? Miről ismernénk fel az egyes karaktereket? Úgy döntöttünk, a vonalak színeire támaszkodunk. A vonalak lehetnének színesek. Majd arra gondoltunk, érdekes lenne, ha a vonalak mozognának is. Így egy izgalmas feladatba vágtunk, mondván „mozgassuk ezeket a vonalakat össze-vissza, és a jellegzetes mozgásuk kifejezheti az egyes karakterek sajátosságait.” Nos, hogyan mozogna egy szomorú vonal? Milyen színű lenne egy szomorú vonal? És hogyan mozogna egy vidám vonal? Egy derűs vonal miképpen izegne-mozogna? Ez a filmben nem igazán észrevehető, de mi élveztük ezeket a feladatokat. Lehet, hogy csak egy fél másodpercig látható, de minden vonalnak megvan a maga személyisége. Láthatod, hogy néhány tollvonással is létre tudunk hozni egy világot a képkockában, életre tudjuk kelteni, és még ezen világ érzelmei is lefesthetők. A következő feladatban tovább agyalhatsz a vonalak irányával, vastagságával, alakjával és tónusával kapcsolatban. És ne aggódj, ha úgy érzed, nem valósághűek a rajzaid, mert ez a lecke nem a részletes rajzokról szól, még csak nem is a kifinomultakról. A vázlatkészítés gyors és kifejező rajzokat jelent, melyek megragadják a karakter vagy a jelenet lényegét. Lazulj el és élvezd a folyamatot!