If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:15:01

Videóátirat

Ebben a videóban a chilei történelem egyik sötét időszakáról fogok beszélni ami, nézőponttól függően, az amerikai történelemnek is az egyik sötét korszaka. A videóban világossá akarom tenni – és ez vonatkozik minden történelmi videóra, amit készítek –, hogy legyél szkeptikus mindazzal kapcsolatban, amit mondok. Mindent megteszek, hogy bemutassam az események meglehetősen pontos sorrendjét, hogy akkor mutassak összefüggéseket, ha nyilvánvalóak, és világossá tegyem, amikor lehet összefüggés, de senki nem biztos benne. De legyél szkeptikus, és legyél szkeptikus mindennel kapcsolatban, bárki mondja is! Mindannyiatokat arra biztatlak, hogy használjátok ezt vázként saját kutatásaitokhoz, olvassatok utána ezeknek a neveknek és eseményeknek és jöjjetek rá, mi is történt valójában. Ezek után menjünk vissza 1970-be, amikor Chilében elnökválasztás volt. Megvolt a választás, amit szabad és tisztességes választásnak tartanak. A választáson az egyik jelölt ez az úriember volt, Salvador Allende, egy ismert marxista. Ismert marxista. Hisz a kommunista ideológiában. Közismerten szimpatizál azzal, ami Kubában történt, szimpatizál a szovjetekkel. Gondolhatod, hogy emiatt Amerika hogy aggódik. Benne vagyunk a hidegháborúban. Richard Nixon az elnök. Henry Kissinger a külügyminisztere. Aktívan figyelik ezt a választást. Nyilvánvalóan nem akarják, hogy Salvador Allende legyen az elnök. Hogy egyszerre csak egy jelentős latin-amerikai országot egy marxista vezessen. Pechükre Salvador Allende mindenkinél több szavazatot kap. A szavazatok 36%-át kapja, ami relatív többséget jelent. Hogy tudd, a relatív többség azt jelenti, hogy mindenki másnál több szavazatot kap, de nem feltétlenül a szavazatok abszolút többségét. Ha a szavazatok 51%-át kapta volna, az lenne az abszolút többség. Ebben az esetben nem kapott abszolút többséget, Chilében pedig az a szokás, hogy ha senki nem szerez abszolút többséget, az ügy a képviselőházhoz kerül, és a képviselőház választja ki az elnököt. Általában a legtöbb szavazatot kapott jelöltet választják. Általában nem szerveznek második fordulót. Gondolhatjátok, hogy Nixon és Kissinger aggódik. Így aztán „avatkozzunk be a chilei történésekbe” üzemmódba kapcsolnak. Ez a rész jól dokumentált. Az úgynevezett első stratégiájukkal megpróbálták rávenni a chilei képviselőházat, hogy ne azt tegyék, ami a szokásos, ne azt válasszák, aki a legtöbb szavazatot kapta. Megpróbáltak ott beavatkozni, de nem úgy tűnt, hogy sikerülni fog. A másik dolog, hogy úgy tűnt, valamiképpen a CIA-n keresztül próbáltak beavatkozni, legalábbis elkezdtek kapcsolatba lépni – nem világos, valójában mennyire támogatták őket – de elkezdtek beszélni katonasági emberekkel, hogy lássák, mi a valószínűsége egy államcsínynek. Mi a valószínűsége, hogy megbuktatják Allendét, ha elnök lesz? Olyan embereket kerestek, akik megakadályozhatják, hogy ez az ismert marxista elnök legyen. Az első számú probléma ez az ember volt, az első számú probléma ez az ember volt. Mondhatom, ebben az egész videóban Rene Schneider volt az egyetlen kétségtelenül pozitív alak. Ő volt a chilei hadsereg főparancsnoka. Azt mondta, nem érdekli, ki lesz az elnök, nem érdekli, mennyire nem ért vele egyet. Nem érdekli, hogy az amerikaiak mekkora nyomást gyakorolnak rá, vagy mekkora nyomást gyakorol rá a katonaság. A chilei fegyveres erőknek nem feladata, hogy beavatkozzon a politikába. Alkotmánypártinak nevezték. A chilei katonaságnak nem feladata, hogy megbuktassa azokat, akik nem tetszenek neki. A chilei katonaság egyetlen feladata, hogy megvédje Chilét. Csak a feladatát kell elvégeznie. Gondolom, tudod, mi a katonaság dolga, hogyan határozzák meg az alkotmányok a katonaság feladatait. Elképzelheted, hogy azok, akik meg akarták buktatni Allendét, most, amikor úgy tűnt, hatalomra fog jutni, azt mondták, ő nem a megfelelő ember arra, hogy hatalma legyen. Nem szeret a szabályaik szerint cselekedni, és a katonaságnál lehet, hogy akadtak olyanok, akik pedig erre hajlandók lettek volna. Ez az, ami nem nagyon világos. A chilei hadseregnek van egy korábbi tábornoka, aki egyértelműen Alllende-ellenes és Schneider-ellenes, mert ez a fickó, Roberto Viaux úgy gondolja, hogy a hadseregnek aktívan meg kell döntenie a diktátorokat. Így aztán kapcsolat jön létre közte és a CIA között. Úgy tűnik, a CIA adhatott neki némi támogatást, de aztán talán kicsit megijedt. Kissinger legalábbis kissé megijedhetett, mert ez a fickó kicsit túl szélsőségesnek tűnt. Ne felejtsd, ez az az időszak, amikor Allende 36% szavazatot kapott, a képviselőház próbálja kitalálni, mit kezdjen ezzel, és ebben az időben egyesek azt mondják: ha Rene Schneider nem teszi meg – a szerintünk – helyes dolgot, Allende leváltását, akkor nekik le kell váltaniuk Rene Schneidert. Ezt az összeesküvést Roberto Viaux tervelte ki, hogy elrabolják Rene Schneidert. Amivel leváltanák a katonaság éléről és a helyére rakhatnának valakit, aki készebb államcsínyre, hajlandóbb Allende megbuktatására. Sajnos, amikor Viaux emberei megpróbálják elrabolni Schneidert, Schneidernek fegyvere van, amikor látja, hogy el akarják rabolni, előveszi a fegyvert, az emberrablók többször rálőnek, és ő végül meghal. Az emberrablásból Rene Schneider meggyilkolása lesz. Egyszerűen azért akarták megölni, eltávolítani vagy bármi, mert a feladatát akarta végezni. Ebben az egész történetben ő az egyetlen, akiről azt mondom, hogy egyértelműen pozitív figura. Ami nem világos, hogy milyen mértékben támogatták az amerikaiak, vagy a CIA, Schneider megölését vagy elrablását. Úgy tűnik, tudták, hogy valami történik. Itt egy idézet Kissingertől, ami jól alátámasztottnak tűnik. Néhány nappal Schneider meggyilkolása előtt azt mondta Nixonnak, amikor Nixon arról érdeklődött, mi történik Chilében, keresnek-e bármi megoldást a hadseregben, tesznek-e esetleg bármit Schneiderrel kapcsolatban.... – Nem tudom, nézzetek utána. Nem tudom, Nixon mit tudhatott vagy mit nem tudhatott. – Kissinger azt mondta Nixonnak: „Reménytelennek tűnik. Leállíttattam. Semmi nem lehet rosszabb egy sikertelen államcsínynél.” Ez az idézet érdekes, mert arra utal, hogy gondolkoztak róla. „Leállíttattam.” Ami arra utal, hogy valamikor elindította. Egy adott pillanatban aktívan gondolkoztak azon, hogy együttműködnek Roberto Viaux-val, hogy esetleg elrabolják Schneidert, vagy megszerveznek egy puccsot Allende ellen, de leállították. Erkölcsileg nem álltak felette az ilyen dolgoknak, de úgy döntöttek, hogy Viaux kicsit... Nem volt olyan alkalmas, ahogy ők elvárták, legalábbis Kissinger szerint. Azt mondja, leállították, mert semmi nem lehet rosszabb egy sikertelen államcsínynél. Kiderült, hogy pontosan ez történt. Mert amint Schneidert megölték, mindenki úgy volt vele, hogy istenem, ezek a sötét alakok meg akarják dönteni a demokráciát, ez pedig nagy nyomás alá helyezte a képviselőházat, hogy engedjék, hogy Allende legyen az elnök. Így novemberben beiktatják elnöknek. November, Allende elnök lesz. Itt több különböző történet szól arról, mennyire keveredett ebbe bele a CIA. Az ellenérv az, hogy a CIA nem akarhatta meggyilkolni Schneidert, mert ez csak még népszerűbbé tette volna Allendét. Valószínűleg csak el akarthatták távolítani és valaki mást tenni a helyére, aki később nagyobb eséllyel szervezett volna puccsot Allende ellen. Ki tudja. Ha hiszünk Kissinger szavainak, akkor talán kezdetben adtak némi támogatást Viaux-nak, de aztán kicsit meghátráltak. Ki tudja? Ettől függetlenül 1970 novemberében Salvador Allende elnök lett és elkezdte megvalósítani marxista ideológiáját, ami nem ment túl jól. A chilei gazdaság, ha előreszaladunk 1972-ig, 1973-ig, nem teljesített jól. Allende bevezette a hatósági árakat. Meglehetősen naiv módon felemelte a béreket, miközben az árakat hatóságilag állapították meg, ami nyilvánvalóan hiányt okozott. Így összességében nem a legnépszerűbb elnök volt. Különösen a gazdaságpolitikája nem tűnt sikeresnek. Az Allende-pártiak azt mondták: amit az USA Kubával tett, ugyanazt kezdte tenni Chilével. Amint egy marxista került hatalomra, aki nem tetszett nekik, az Egyesült Államok bevetette óriási gazdasági hatalmát, hogy ártson a chilei gazdaságnak, hogy Allende elveszítse a hatalmat. Rád bízom, hogy eldöntsd. Előre szaladunk egészen 1973-ig. Allende most nagyjából három éve van hatalmon, és a dolgai nem jól alakulnak. Sztrájkok folynak. Megpróbálja kicsit megregulázni a médiát. Zavargások alakulnak ki. Egyesek végképp nem akarják, hogy továbbra is ő legyen az elnök, azok pedig, akik nem tartják sokra az Egyesült Államokat azt mondják, hogy az USA mindvégig aktívan Allende ellen dolgozott, és ez valószínűleg igaz. Az USA azt mondja, nem, mi csak próbáltuk megvédeni a szabad sajtót. Ez a fickó meg akarta regulázni a szabad sajtót. Azt akartuk, hogy legyen egy újabb választás, hogy ez a fickó ne válhasson újabb Fidel Castróvá és ne alakíthassa Chilét totalitárius kommunista rendszerré. Függetlenül attól, hogy melyik félnek adunk igazat, 1973. szeptember 11-én Allendét megbuktatják. A katonaság körülfogja az elnöki palotát, és, azt mondják, „öngyilkos lett.” Azért tettem idézőjelbe, mert megint csak egyesek azt hiszik, hogy valóban öngyilkos lett. Mások azt hiszik, hogy meggyilkolták. Egyes beszámolók szerint automata fegyverrel lett öngyilkos. Gondolom lehetséges automata fegyverrel öngyilkosságot elkövetni, de nem ez tűnik az első számú választásnak a legtöbbek számára. De ezt is a te ítéletetedre bízom, hogy öngyilkos lett-e vagy megölték. Mindenesetre szeptember 11-én erőszakkal eltávolították a hatalomból, és ismét nem világos, milyen szerepet játszott a CIA. Nyilvánvalón szimpatizáltak azokkal, akik meg akarták buktatni Allendét. Egyértelműen közvetett segítséget nyújtottak az Allende-rendszer alatt mindazoknak, akik Allende-ellenesek voltak. Utánanézhetsz. Van néhány már nem titkos dokumentum, amely utal arra, hogy a CIA mennyire keveredhetett bele. Mindenestre Allendét eltávolították, és ez az úriember, ez az úriember jut hatalomra, Augusto Pinochet. Hatalomra jut és azt mondja, ez a demokrácia dolog butaság. Én vagyok az elnök. Én vagyok a hadsereg főparancsnoka. Chilét egy katonai junta fogja irányítani. Felírom. Chilét egy junta fogja irányítani. A junta olyan kormányt jelent, amelyet a katonaság irányít. Katonai diktatúra. A hadsereg vezeti mostantól Chilét. Nem kell, hogy az emberek ostobaságokkal foglalkozzanak, például szavazzanak. Gondolhatod, hogy Nixont nem nagyon érdekelte, hogy ez a fickó nem kedveli a demokráciát, hanem örült. Nézzük, sikerül-e mosolyt rajzolnom az arcára. Örült, hogy Pinochet legalább nem marxista, hogy legalább megállította a kommunizmus terjedését Latin-Amerikában. Ezek után Nixon, és ez világos, mindent meg akart tenni, ami a hatalmában állt, hogy Augusto Pinochetet sikeressé tegye, különösen gazdasági szempontból. Nixon, az USA tehát elkezdi támogatni Pinochetet. Amerika egyfajta barátjának tekinti. Sajnálatos módon Amerika és Chile számára, ez a fickó a történelem egyik nagy zsarnoka. Ő tehát zsarnok. Elkezdi összefogdosni az embereket. Elkezd embereket ölni. Egyike azoknak, akik ha bármit... ha bárkinél a kommunizmusnak, a politikai ellenállásnak csak egy fuvallatát érzi, elfogatja őket, elfogatja a családjukat. Megkínozza az embereket. – Ez egy másik kép róla, amikor már idősebb. Elképesztő, hogy egyes nyilvánvalóan gonosz emberek milyen kedvesnek tűnhetnek a világban. Rajzolok hát rá egyértelmű szarvakat. – Sok-sok embert megölt, és sok-sok ember eltűnt. Csak illusztrációként: íme azok közül az emberek közül, aki eltűntek. Bárki lehetett azok közül, akik bírálták, akiket baloldalinak tartottak, bármit is értettek alatta. Nőket és gyermekeket is kínoztatott. Egy teljes mértékben gonosz fickó. 1990-ig maradt Chile elnöke. Ez 17 év, és valójában 1998-ig maradt hatalmon, amíg ő volt a hadsereg főparancsnoka. Gondolhatod, ha a katonaság van uralmon, az elnöki cím nem olyan fontos. A főparancsnok viszont az. Tehát Chilében hatalmon maradt 25 évig. És mindvégig totalitárius fickó volt, habár kedvelte a szabadpiacot. A hagyományos értelemben vett kapitalista volt, és az egyetlen pozitívuma az, már ha valami pozitívat kell találni a Pinochet- rendszerben, hogy a chilei gazdaság jól teljesített az uralma alatt. Chilét ebben az időszakban gazdasági sikertörténetnek tekintik. Rád hagyom a döntést. Egyesek azt mondanák, hogy ez azért van, mert Pinochet értett a közgazdasághoz. Nem próbált hatósági árakat bevezetni, mint Allende. Attól függetlenül, hogy zsarnok volt, legalább a gazdaság jól működött. A mérleg másik oldala az lenne, hogy persze a gazdaság jól működött. Az Egyesült Államok most mindent megtett, ez a hatalmas gazdaság, a világ legnagyobb gazdasága mindent megtett, hogy a chilei gazdaság virágozzék, amikor az egyik haverjuk volt hatalmon. Döntsd el te, kinek van igaza, ki téved, mennyire keveredett bele a CIA és Nixon és Kissinger ebbe az egészbe. De azt hiszem, felesleges mondani, hogy a világtörténelemnek ez nem volt egy szép fejezete.