If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:8:04

Videóátirat

1945-re már tényleg a végső stádiumba jut a második világháború. Talán emlékszel, hogy Európában 1944 végén megkezdődött az ardenneki offenzíva, egy hihetetlenül véres ütközet. Az amerikai erők, amelyek az oroszlánrészt vállalták a szövetségesi oldalon, nagyjából 20 000 katonát veszítettek, de januárra sikerült áttörniük és betörtek Németországba. 1945-höz érve tehát a szövetségesek Németország nyugati részén vonulnak át. Ha áttérünk keletre, ott az oroszok vagy szovjetek szintén nyugat felé haladnak. 1945 januárjában elfoglalják Varsót, onnan pedig tovább haladnak nyugatra, Berlin felé. Ekkor már látszik, hogy a háborúnak mi lesz a kimenetele. Úgy tűnik, a szövetségesek győzni fognak, így a nagyhatalmak Jaltában találkoznak, hogy megvitassák, mi fog történni Európával a második világháború után. Mi történjen Németországgal? Felosszák? Milyen befolyása lesz az egyes szövetséges győzteseknek a második világháborúban részt vevő országokban? Ez történik Jaltában 1945 februárjában. Felírom. Ez történik februárban. Miközben mindez történik, bár borítékolható volt, hogy a szövetségesek nyerik a háborút, semmit nem vettek biztosra. Mindenáron ki akarták kényszeríteni, hogy megadják magukat a tengelyhatalmak, különösen Németország. Ezért folytatták a nagyvárosok gyújtóbombázását Németországban. A gyújtóbombázás hihetetlenül pusztító bombázás, amivel szó szerint megpróbálják elpusztítani a várost, felgyújtani a várost. A gyújtóbombázott városok közül a legjelentősebb Hamburg és Drezda volt. Drezda gyújtóbombázásáról filmek és könyvek szólnak. A nácik szintén gyújtóbombákat dobtak Londonra, de ennek nem volt ugyanolyan pusztító hatása, mint a szövetségesek gyújtóbombázásának Hamburgban és Drezdában, valamint Tokióban és más japán városokban, ahogy néhány perc múlva látni fogjuk. 1945 áprilisában aztán eljött a tetőpont. Láthatjuk, hogy áprilisban, ahogy eljutunk április-májusig, a szövetségeseknek sikerül elfoglalniuk Németország jelentős területeit. Kiverik a tengelyhatalmak erőit Olaszországból. Gyakorlatilag győztek. Mussolinit elfogják, majd kivégzik. A szovjetek elfoglalják Berlint, és ami talán a legfontosabb, április 30-án Hitler öngyilkos lesz. Hitler tehát öngyilkos lesz, és nem ő az egyedüli. Sok fontos vezető, náci vezető lesz öngyilkos, ahogy ehhez az időszakhoz érünk. Az európai háborút tehát megnyerték, és ezt tették hivatalossá május 8-án, amely megfelelő nap az emlékezésre. Angolul „V-E” napnak nevezik (Victory in Europe Day) az Európai Győzelem Napja. A szövetségesek győztek Európában, de még nincs mindennek vége. A csendes-óceáni térségben még folyik a második világháború. Térjünk át a csendes-óceáni hadszíntérre. Az év elején, januárban a szövetségeseknek sikerül elfoglalniuk Luzon szigetét. Sikerül elfoglalniuk Manilát. Februárban pedig Ivo Dzsimát kezdték támadni, ami hihetetlenül véres hadművelet volt. 70 ezer tengerészgyalogos támadta meg a szigetet, velük szemben 22 ezer japán katona állt. Ezen felül részt vett a légierő, részt vett a flotta. Ami azonban elképesztő, hogy nagyon sok volt a szövetséges halálozás. A szövetségeseknél hétezren estek el, de ennél sokkal meglepőbb, hogy a 22 ezer japán katona közül, akik védték Ivo Dzsimát, 19 ezer halt meg. A 22 ezer japán katonából tehát 19 ezer elesett. Elképzelheted, milyen véres volt ez. Ez a kép valószínűleg az egyik leghíresebb katonai felvétel, amit valaha is készítettek az Egyesült Államokban. Tengerészgyalogosokat ábrázol, akik megrohamoznak egy dombot, megrohamoznak egy hegyet Ivo Dzsimán. Képzeld csak el, milyen véresek ezek a dolgok. Említettem néhány számot. Még ezen a fotón is, ami egy valódi felvétel, még ezen a fotón is, amelyen úgy tűnik, hogy az amerikaiak végre elfoglalták ezt a hegyet vagy dombot itt, még a fotón szereplő tengerészgyalogosok közül is három elesik a következő napokban, ahogy tovább folynak a harcok Ivo Dzsima, az egész sziget elfoglalásáért. Gondolhatod, hogy a japánok bőszen védték a szigetet. Az amerikaiak nem tudták teljesen elfoglalni a szigetet egészen márciusig. Márciusra...... vagy inkább így mondom, hogy februártól márciusig folyt Ivo Dzsima elfoglalása. Mindeközben B-29-esek gyújtóbombákat szórnak japán nagyvárosokra, elsősorban Tokióra. Még egyszer, ezeket a városokat valóban elpusztítják. Ez totális háború. De a japánok még nem adták meg magukat. Így áprilisban, illetve áprilistól júniusig (Ne feledd, hogy áprilisban Európában a háború már nagyjából befejeződött, Hitler áprilisban lett öngyilkos.) 1945 áprilisa és júniusa között a szövetségesek megtámadják Okinavát, ami szintén egy hihetetlenül véres hadjárat volt. A több tízezer japán katonán kívül, akik elestek Okinaván, a polgári lakosság tíz- és tízezrei halnak meg vagy lesznek öngyilkosok. Mindez nagyon csúnya és nagyon véres. Megyünk tovább, és a japánok még mindig nem adták meg magukat. Annak ellenére, hogy flottájuk már 1944-ben csaknem elpusztult. De vadul védekeznek. Ezzel párhuzamosan a szövetségesek, elsősorban az amerikaiak, a Manhattan-terv keretében, atomfegyvereket fejlesztettek és elhatározták, hogy bevetik őket – most Truman az elnök –, hogy felgyorsítsák a háború befejezését. Augusztus 6-án tehát ledobnak egy atombombát Hirosimára, elpusztítva a várost. Érdekes elolvasni beszámolókat arról, hogy hogyan szereztek erről tudomást a japánok vagy mi az, amit nem tudtak meg róla. Nyilvánvalóan senki nem számított olyan bombákra, amik egyszerűen megsemmisítenek egy várost, szó szerint néhány másodperc alatt. De a japán megadás nem érkezett el. Hadd írjam fel. Ez augusztus 6-a, aztán augusztus 9-én újabb atombombát dobtak le, Nagaszakira. Ezzel párhuzamosan a Szovjetunió betört Mandzsúriába. A Szovjetunió betört Mandzsúriába, Ami sok, az sok volt. A szovjetek is belefolynak a csendes-óceáni harcokba, az amerikaiak, úgy tűnik, képesek valóban elpusztítani kényük-kedvükre a japán városokat. Így 1945. augusztus 14-én a japánok megadják magukat. [Japán kapituláció] ami csak 1945. szeptember 2-án válik hivatalossá. Ezt nevezik a Japán felett aratott győzelem napjának („V-J” = Victory in Japan Day). Ez jelentette a második világháború tényleges végét. A második világháború véget ért április végén, májusban, hivatalosan május elején Európában, most, szeptember elején pedig hivatalosan befejeződik a Csendes-óceánon is. A szövetségesek győztek.