If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:16:36

Videóátirat

Ahogy elérünk 1918 januárjához, idézzük fel az összefüggéseket, a történések hátterét az első világháborút illetően. Először is 1917 áprilisában – az összefüggések nagy része 1917 eseményeire vonatkozik – az Egyesült Államok hadat üzen Németországnak. Fő érvük emellett a németek által viselt korlátlan tengeralattjáró-háború. Az Orosz Birodalom bukása is ebben az évben következik be. Az Orosz Birodalom bukása A forradalom megdönti a cár uralmát 1917 februárjában, márciusában, és aztán októberben a bolsevikok puccsal megszerzik a hatalmat. A bolsevikoknak, amint megszerzik a hatalmat, nem áll érdekében folytatni a háborút Németországgal. Így fegyverszünetet hirdetnek, és az oroszok tárgyalásokat folytatnak a központi hatalmakkal kötendő szerződés feltételeiről. A breszt-litovszki békeszerződésről tárgyalnak. Emellett, mivel a központi hatalmaknak már nem kell Oroszországra koncentrálniuk a keleti fronton, megpróbálják – elsősorban Németország próbálja – visszavonni csapataikat a nyugati frontra, méghozzá azelőtt, hogy az USA jelentősebb mozgósítást hajthatna végre. Tehát versenyfutás a nyugati fronton. Lényegében az a kérdés, sikerül-e Németországnak támadást indítani, amely valószínűleg kivonja Franciaországot a háborúból még azelőtt, hogy az Egyesült Államoknak lehetősége lenne jelentősen megerősíteni a nyugati frontot. Lényegében a keleti frontról átcsoportosított német csapatok a friss amerikai csapatok ellen... Ez a háttér. Senki sem tudta igazán, hogy pontosan mi fog történni a nyugati fronton. Egyes katonai elemzők szerint ha Németország képes volt ezt a kétfrontos háborút megvívni előbb egy jelentős birodalom, Oroszország ellen, akkor most teljes egészében a nyugati frontra összpontosíthat, és képes lehet döntő csapást mérni. Mások úgy vélték, hogy az USA egy feltörekvő hatalom, friss csapatokat hoz, hatalmas ipari kapacitása van. Az Egyesült Államok, különösen, ha a háború jó ideig eltart, az antant számára döntő tényező lehet. Így áll tehát a helyzet, amikor Wilson elnök, Woodrow Wilson elnök 1918 januárjában, január 8-án beszédet tart a kongresszus két háza előtt. Ez a beszéd szövegének egy része. Csak felolvasok belőle, nem fogom felolvasni az egész beszédet. Számos dologról beszél, lényegében: miért léptünk be az első világháborúba, mik az első világháború erkölcsi okai, és beszédének leghíresebb része a benne foglalt tizennégy pont. Olvassunk bele, mert sokat megtudhatunk a versailles-i békeszerződés hátteréről, ami tulajdonképpen a Németországgal kötött békeszerződés, és amit, ironikus módon, az USA nem ratifikált. Emellett megmagyarázza a párizsi békekonferencián kialakult feszültséget az első világháború után azok között, akik Wilsonhoz hasonlóan idealistábbak voltak és azok között, akik inkább bosszút akartak állni a központi hatalmakon. Nos, itt a beszéd egy része: „Azért léptünk be ebbe a háborúba, mert olyan jogsértések történtek, amik az elevenünkbe találtak és lehetetlenné tették nemzetünk életét, hacsak ezeket nem teszik jóvá, és a világot mindörökre megvédjük megismétlődésük ellen. Ezért ebben a háborúban tehát nem a magunk számára követelünk valamit, hanem azt, hogy a világ váljék élhetővé és biztonságossá...” – Idealista gondolat. A többieket, különösen az európai hatalmakat csak az érdekli, hogy ki milyen területet, ki milyen birodalmat szerez meg, ki melyik gyarmatból szerez hasznot – „...és különösen, hogy biztonságos legyen minden békeszerető nemzet számára, amely hozzánk hasonlóan saját életét kívánja élni, saját intézményeit kívánja kialakítani, biztosítékot kíván arra, hogy a világ más népei igazságosan és tisztességesen viszonyulnak hozzá, nem pedig erőszakkal és önző agresszióval. A világ minden népe valóban partnerünk ebben, és mi a magunk részéről nagyon világosan látjuk, hogy ha másoknak nem szolgáltatunk igazságot, nekünk sem fognak igazságot szolgáltatni. A világbéke programja ezért a mi programunk, és ez a program – ahogy mindannyian látjuk, az egyetlen lehetséges program – a következő:” Ez az ő tizennégy pontja, és megpróbálom valamennyit összefüggéseiben láttatni. 1. „Nyílt, nyilvánosan megtárgyalt békeszerződések, amelyek után nem lesz többé semmiféle titkos nemzetközi megállapodás, és a diplomácia mindig nyíltan és a nyilvánosság előtt fog tevékenykedni.” A háttérben az áll, hogy a hatalomátvétel után a bolsevikok elkezdték nyilvánosságra hozni a titkos szerződéseket és megállapodásokat, amelyeket az Orosz Birodalom korábban kötött. Már beszéltünk azokról az összefonódásokról és szövetségekről, melyek az első világháborúhoz vezettek. Wilson tehát azt mondja: „Gyerünk, csináljunk mindent a nyilvánosság színe előtt! Így mindenki tudni fogja, átláthatóbbá válik, hogy mi történhet vagy nem történhet a tevékenységeink alapján.” 2. „A tengeri hajózás abszolút szabadsága az egyes országok felségvizein kívül mind békében, mind háborúban, kivéve, amikor a tengereket egészben vagy részben nemzetközi akció keretében lezárják, hogy nemzetközi szerződéseknek érvényt szerezzenek.” Azaz ne legyen több brit blokád, ne legyen több korlátlan tengeralattjáró-háború. Csak akkor mondhatjuk meg, hogy mi történjen nemzetközi vizeken, ha a nemzetközi közösség úgy dönt, hogy érvényt akar szerezni nemzetközi szerződéseknek. 3. „Valamennyi gazdasági korlátozás eltörlése és egyenlő kereskedelmi feltételek teremtése mindazon nemzetek számára, amelyek elfogadják a békét és összefognak fenntartása érdekében.” Tehát lényegében szabadkereskedelem. Szabadkereskedelem. 4. „Megfelelő biztosítékok nyújtása és elfogadása arra, hogy a nemzetek fegyverkezésüket a belső biztonságukhoz szükséges legalacsonyabb szintre csökkentik.” Tehát igyekszik valamennyire visszaszorítani a militarizmust, a fegyverkezést, ami lehetővé tette az első világháború olyannyira kegyetlen és gyors kirobbanását. 5. „Az összes gyarmati igény szabad, elfogulatlan és teljesen pártatlan rendezése szigorúan betartva azt az elvet, hogy ezeknek a szuverenitást érintő kérdéseknek az eldöntésekor az érintett lakosság érdekei ugyanolyan súllyal essenek latba, mint azon kormányok méltányos követelései, amelyek jogosultságáról dönteni kell.” Ez komoly dolog, ami valószínűleg nem örvendeztette meg a briteket vagy a franciákat. Ez lényegében kimondja az önrendelkezést. Az adott államokon belül a különféle nemzetek érdekei egyformán fontosak. „Valamennyi gyarmati igény szabad, elfogulatlan és teljesen pártatlan rendezése.” Ez meglehetősen komoly dolog. Ne feledjük, a birodalmak korszaka a végéhez közeledik, ám a legtöbb európai hatalom még mindig úgy gondolja, hogy ezek a nemzetközi birodalmak hozzátartoznak a presztízsükhöz. 6. „Valamennyi orosz terület kiürítése és az Oroszországot érintő valamennyi kérdés olyan rendezése, ami garantálja a világ többi nemzetének legjobb és legszabadabb együttműködését arra nézve, hogy Oroszország akadálytalanul és korlátozás nélkül lehetőséget kapjon saját politikai fejlődésének és nemzeti stratégiájának független meghatározására, valamint őszinte fogadtatást biztosít számára a szabad nemzetek közösségében az általa választott intézményeken keresztül...” – Ez az egész egyetlen mondat, pont vagy pontos vessző követi ... És gondolom, ő maga olvasta fel. – „....És a fogadtatáson túl mindenfajta segítséget, amire szüksége lehet és amit ő maga kíván. Az elkövetkező hónapokban Oroszországnak a testvérnépek által kínált bánásmód...” – ne feledjük, hogy éppen a központi hatalmakkal tárgyal Oroszország a breszt-litovszki békéről – „...próbaköve lesz jó szándékuknak, annak, hogy megértik-e Oroszország igényeit, megkülönböztetve őket saját érdekeiktől, valamint okos és önzetlen rokonszenvüknek.” Ezzel Wilson azt mondja, hogy nem tudni, az antant vagy a központi hatalmak fognak-e győzni a nyugati fronton, de azt igen, hogy a központi hatalmak diktálják a feltételeket Oroszországnak Breszt-Litovszknál. Azt mondja, ez lesz a próbaköve a jó szándékotoknak, annak, hogy megértitek-e ennek az újonnan kialakuló államnak az igényeit most, hogy a bolsevikok vannak hatalmon. Természetesen ekkor még nem áll szemben az Egyesült Államok és a később létrejövő Szovjetunió. Azt mondja, adjunk esélyt Oroszországnak, hogy önmaga lehessen. 7. „Az egész világ egyetért abban, hogy Belgiumot ki kell üríteni és helyreállítani anélkül, hogy megkísérelnénk korlátozni szuverenitását, amit a többi szabad nemzettel együtt élvez.” Ez egyértelmű. A németek Belgium lerohanásával jutottak Franciaországba. Nagy-Britannia ezt használta indokként a háborúba való belépésre, tehát kifele Belgiumból! 8. „Minden francia területet fel kell szabadítani, az elfoglalt részeket vissza kell juttatni, és az igazságtalanságot, amelyet Poroszország 1871-ben Franciaországnak Elzász-Lotaringia tekintetében okozott, amely csaknem 50 évig megbolygatta a világ békéjét, jóvá kell tenni azért, hogy a béke mindenki érdekében ismét megszilárduljon.” Elzász-Lotaringiát már többször érintettük. Ez az a régió. Németország a német egyesítéskor, a francia-porosz háborúban foglalta el. Ez egy ásványkincsekben gazdag terület. Ez volt az egyik indok, ezért indíthatott volna Franciaország háborút Németország ellen. Németország pedig meg akarta előzni Franciaországot, mondván, lehet, hogy a franciák vissza akarják szerezni ennek a területnek egy részét. 9. „Olaszország határait a világosan felismerhető nemzetiségi összetétel szerint kell megállapítani.” Hol beszélnek az emberek olaszul? 10. „Ausztria-Magyarország népeinek, akiknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, a lehető legszabadabb lehetőséget kell megadni az önálló fejlődésre.” Ez egy másik komoly dolog. Egy újabb birodalom felosztása. A 14 pont egy másik, önrendelkezésre vonatkozó pontja. Az Osztrák–Magyar Monarchia – ahogy már mondtuk – birodalom volt. Sok-sok nemzetiség élt benne. Itt voltak a csehek. Itt voltak a szlovákok. A németül beszélő osztrákok itt voltak. A magyarok nagyjából itt. Nagyjából itt voltak a szlovének. Nagyjából itt voltak a horvátok. Nagyjából itt voltak a bosnyákok. Számos egyéb nemzetiség élt különösen a román és az ukrán határ közelében. Hadd döntsenek ezek a nemzetek bizonyos mértékig a saját sorsukról. Itt van ez a sok nemzetiség. Ez volt a 10. pont. „A legszabadabb lehetőséget az önálló fejlődésre.” Azt nem mondja, hogy feltétlenül saját államra van szükségük, csak azt, hogy legyen lehetőségük valamiféle önrendelkezésre. 11. Romániából, Szerbiából és Montenegróból ki kell vonulni; a megszállt területeket vissza kell juttatni; Szerbiának szabad és biztonságos tengeri kijáratot kell juttatni; a számos balkáni ország viszonyát baráti közvetítéssel kell meghatározni az állami és nemzeti hovatartozás történelmileg kialakult vonalai szerint; nemzetközi garanciákkal kell védeni a balkáni államok politikai és gazdasági függetlenségét, valamint területi sérthetetlenségét.” Ez nagyjából megalapozza a későbbi Jugoszláv államot, ami nagyjából itt lesz. Ez a délszlávok közös állama. Ez a törekvés állt Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd főherceg ellen elkövetett merénylete mögött. Egyes vélemények szerint ez volt az első világháborút kirobbantó szikra. 12. „A jelenlegi Oszmán Birodalom török részeinek biztonságos szuverenitást kell garantálni, de a most török uralom alatt álló más nemzetiségeknek feltétlen létbiztonságot kell garantálni, valamint zavartalan lehetőséget az önálló fejlődésre...” Ismét az önrendelkezés. „...és a Dardanellákat állandóan nyitva kell tartani szabad átjáróként valamennyi nemzet hajói és kereskedői előtt, nemzetközi garanciákkal biztosítva.” A Dardanellákról már beszéltünk korábban, íme, az Égei-tengert és a Fekete-tengert köti össze. Már majdnem a végére értünk. 13. „Független lengyel államot kell létrehozni, amely magában kell hogy foglalja a vitathatatlanul lengyel lakosság által lakott területeket, szabad és biztonságos tengeri kijáratot kell biztosítani számára, politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetközi szerződésben kell garantálni.” Az első világháború előtt Lengyelország nem létezett önálló államként. Woodrow Wilson most ennek létrejöttét támogatja. Nagyjából ebből a területből fogják kimetszeni. Végül a 14. pont: „Különleges szerződésekkel létre kell hozni a nemzetek általános szövetségét azzal a céllal, hogy kölcsönösen garantálják a politikai függetlenséget és a területi sérthetetlenséget mind a nagy, mind a kis államok számára.” Ez lényegében az a pont, amely elvezet a Népszövetség megalakulásához. Amikor magasztos elvekről beszélünk, ez egy magasztos elv, különösen abban az időben. Európa országai állandóan háborúba keverednek egymással. Miért ne működnénk együtt ezen a szinten. Legyen egy összes nemzet „klubja” és ez rendezze el a vitákat, és biztosítsa, hogy nem lesz újabb világháború. Ez egy nagyon magasztos, idealista gondolat. A Népszövetség a versailles-i békeszerződés következményeként születik meg, amit pedig a párizsi békekonferencián fogalmaznak meg, az első világháború után. Sajnálatos módon, bár a Népszövetség gondolatát Woodrow Wilson vetette fel, az Egyesült Államok nem ratifikálta sem a versailles-i békeszerződést, sem a Népszövetséget. Az Egyesült Államok sosem lépett be a Népszövetségbe, ami miatt ez nem volt teljes szervezet. A Népszövetségnek nem volt hatalma ahhoz, hogy megakadályozza a második világháború néhány évtizeddel későbbi kitörését. Később az Egyesült Nemzetek Szervezete lépett a helyére. Ez valóban nagyszerű gondolat. E magasztos gondolatoknak, ezeknek a nagyon idealista eszméknek köszönhetően, miközben Európában mindenki területekről és imperializmusról beszél, és hogy hogyan lehet más népeket leigázni, megszerezni erőforrásaikat, az amerikai elnök azt mondja, hogy mindez az önrendelkezésről szól, a világ biztonságossá tételéről a demokrácia és a kereskedelem számára, nyilvános szerződésekről. Ez egy rendkívül hathatós eszme. Ez képezi majd az amerikai külpolitika alapját, idealistább oldalát a 20. század folyamán. Egyesek azt mondhatják, hogy van egy nagyon cinikus oldala, amely az önérdeket veszi figyelembe. Ez azonban az amerikai külpolitika idealista oldala, különösen a 20. század folyamán. Ezért, az e területen végzett munkájáért Woodrow Wilson néhány év múlva Nobel-díjat kap. Ezen a képen a Nobel-díj két oldala látható. Nos, csak hogy előre jelezzünk egyes feszültségeket, mielőtt a párizsi békekonferenciára kitérnénk, nem mindenki volt ilyen idealista. Az európai hatalmak sokkal nagyobb vérveszteséget szenvedtek, mint az amerikaiak, bár az amerikaiak jelentős összegekkel és nagyszámú katonával járultak hozzá az erőfeszítésekhez, és sok-sok embert veszítettek. Nyilvánvalóan, ha francia vagy, országodban ott voltak a németek. Elvesztetted a lakosság számottevő részét, a férfi lakosság hatalmas részét. Valószínűleg kicsit dühösebb vagy. Georges Clémenceau, a francia miniszterelnök kicsit szkeptikusabb volt a 14 ponttal kapcsolatban. Ez egy idézet tőle – egyébként elég sok szórakoztató mondása volt – „Wilson úr a 14 pontjával fáraszt, miközben a Mindenhatónak csak tíz van.” Ez már valamelyest előre jelzi egyik oldalon Clémenceau, a britek, és az európai szövetségesek, valamint az amerikaiak közötti feszültséget a párizsi békekonferencián. Ők inkább bosszút akartak állni, elsősorban a németeken, miközben az amerikaiak, főleg Woodrow Wilson, jóval idealistábbak voltak.