Fő tartalom
Középiskolai történelem
Tantárgy/kurzus: Középiskolai történelem > 5. témakör
7. lecke: Emberi jogokNemzetközi emberi jogok
A 20. század első felének borzalmai után a világ (az ENSZ-en keresztül) megpróbálja megfogalmazni az egyetemes emberi jogokat.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
„Magától értetődőnek tartjuk
azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, és az embert Teremtője bizonyos elidegeníthetetlen
jogokkal ruházta fel, s ezek közé a jogok közé tartozik
az élethez és szabadsághoz való jog, valamint a boldogságra való
törekvés joga." Ez egy részlet az USA
Függetlenségi Nyilatkozatából. Ezután rátérnek az USA alkotmányára,
ami 1789-ben lépett hatályba, majd az első 10 alkotmánymódosításra
(Bill of Rights / Jognyilatkozat). Sokan mutatnak rá a felvilágosodásra, mint ezen eszmék inspirációs forrására. Thomas Jefferson, aki a
Függetlenségi Nyilatkozatot fogalmazta, olyanoktól idézett, mint Locke,
aki az emberiség egyik legnagyobb gondolkodója. Vagyis már ilyen korán
volt olyan nemzet, amely beleírta ezeket a tételeket saját függetlenségi
nyilatkozatákba, saját alkotmányába. Ennek ellenére a 20. század az emberi történelem
egyik legvéresebb százada volt. Az I. világháborúban
durván 17 millióan haltak meg. A II. világháborúban 50-80 millióan
haltak meg. Voltak, akik közvetlenül a harcokban, sokan pedig azért, mert nem jutottak ételhez,
éheztek. A kínaiakat különösen nagy csapás érte. Több, mint 15 millióan meghaltak a japán megszállás alatt. Népirtásra is sor kerül. Először az örmény népirtásra, a hanyatló Oszmán Birodalomban,
ahol több mint egymillió embert öltek meg tudomásunk szerint. Aztán a II. világháborúban
történt a holokauszt, amikor 6-11 millió embert öltek meg, a zsidó népesség
durván kétharmadát Európában, és még sok más embert is. Oroszországban és később
a Szovjetunióban különösen sokan haltak meg a 20. század első felében. Egyedül az I. világháborúban
hárommillió orosz halt meg. Nem sokkal a háború után
volt egy súlyos éhínség, amiben ötmillóan haltak meg. Aztán a harmincas évek elején
ott volt a szovjet éhínség öt-hét millió áldozattal. Úgy tartják, ez amiatt történt, mert Sztálin megvalósította a mezőgazdaság kollektivizálását. A harmincas évek végén
a sztálini tisztogatások során, amikor leszámolt
a politikai ellenfeleivel, állítólag mintegy hárommillió ember
esett áldozatul. Ezek a dolgok annyira sokkolták a világot, hogy próbálkozásokat tettek arra, hogy
a jövőben el lehessen kerülni ezeket. 1920-ban, az I. világháború traumája után megalapították a Nemzetek Szövetségét
(Népszövetséget). Ez kísérlet volt arra, hogy megakadályozzanak
hasonló dolgokat a jövőben, a nemzetek kommunikáljanak egymással, működjenek együtt,
és ne háborúzzanak, főleg ne olyan mértékben,
mint amit az I. világháborúban láttunk. De világos, hogy ez nem sikerült, és jött a II. világháború,
ahol még több ember meghalt, és utána megalakult a kicsit erősebb ENSZ
(Egyesült Nemzetek Szervezete). Újra azzal a céllal,
hogy elősegítse a párbeszédet a népek között, így megelőzze az ilyen típusú traumákat a földön. Az újonnan megalakult ENSZ
korán napirendre tűzte a felvilágosodás eszméinek felelevenítését, az emberi jogok aktualizálását, és ezek nemzetközi jogba való
beültetését. 1948-ban születik az emberi jogok
egyetemes nyilatkozata, amit az ENSZ fogalmaz meg. Megkísérelt egy átfogó
nyilatkozatot lefektetni azokról az emberi jogokról, amik a föld minden emberét megilletik. Mutatok belőle részleteket. Figyeld meg, milyen
borzasztóan közel áll az USA Függetlenségi Nyilatkozatához, az USA alkotmányához,
illetve a felvilágosodás eszméihez. Ez itt a bevezető része: „Tekintettel arra, hogy az emberiség családja
minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen
jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság
és a béke alapját a világon. Tekintettel arra, hogy az emberi jogok
el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító
barbár cselekményekhez vezetett"... – Ne feledd, nemsokkal ezelőtt
ért véget a II. világháború. – „és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult
emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz." „...A közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek
és minden nemzetnek törekednie kell"... Talán elgondolkozol azon, miért kellett ezt megírni? Nos, gondold csak meg, az olyan dolgok
mint a különböző országok alkotmánya, főleg az Egyesült Államoké, csak az illető országokra vonatkoztak, de most megpróbáltak írásba foglalni olyan jogszabályokat, amik a föld összes emberére vonatkoznának, És íme, néhány
a nyilatkozat 30 cikkelyéből, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából: „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel
és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben
kell hogy viseltessenek." Ezek itt Locke eszméire hasonlítanak a felvilágosodás korából,
amikről más videókban már szó volt. „Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre,
nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított
összes jogokra és szabadságokra." Érdekes ez, mert bár a videót az USA
Függetlenségi Nyilatkozatával kezdtem, és az alkotmány megbeszélésével, az USA-ban a rabszolgaság még több mint 80 évig tartott, miután a Függetlenségi Nyilatkozatot
megírták. A nőknek nem volt szavazati joguk a 20. század elejéig. Tehát azon túl,
hogy ez egy egyetemes nyilatkozat, az egész földre nézve, azt is megpróbálta tisztázni,
hogy ez mindenkire vonatkozik. „Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz." „Senkit sem lehet rabszolgaságban,
vagy szolgaságban tartani." „Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító
büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni." „Minden büntetendő
cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig,
amíg bűnősségét megállapítják." Tehát újra: ezek az eszmék
nagyon hasonlítanak arra, amiket pl. az USA alkotmánya is tartalmaz. „Minden személynek joga van a gondolat,
a lelkiismeret és a vallás szabadságához." „Minden személynek joga van a vélemény
és a kifejezés szabadságához." Nagyon hasonlít az USA alkotmányának
első módosításához. „Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz." „Senkit sem lehet valamely egyesületbe
való belépésre kötelezni." A 21. cikk különösen érdekes. „Minden személynek joga van részt venni a hazája közügyeinek igazgatásában
akár közvetlenül, akár szabadon választott
képviselői útján." „Minden személynek
egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra
való alkalmazásához." „A közhatalom tekintélyének alapja
a nép akarata." Ez egy komoly állítás. Állást foglal amellett,
hogy a földön mindenki élhessen demokráciában és részt vehessen a demokráciában. A bizottság elnöke,
aki a nyilatkozatot megfogalmazta Eleanor Roosevelt volt,
Franklin Roosevelt felesége. Íme a térkép, hogy kik szavaztak
a nyilatkozat mellett – ezek a zölddel jelölt országok. Akik tartózkodtak, és úgy döntöttek,
hogy nem szavaznak a nyilatkozatra, azok a narancssárga országok, és van az a néhány,
akik ellene szavaztak. Szürkék azok az országok, akik nem voltak az ENSZ tagjai akkoriban. Érdekes kérdés,
ha a térképre nézünk, hogy vajon bizonyos országok
miért szavaztak mellette, míg más országok miért tartózkodtak akkoriban. Ezek a cikkelyek emberekről szólnak, akiknek joguk van
részt venni a demokráciában, joguk van egyenlőnek lenni,
és minden ember egyenlő, és ezek közül az országok közül sokban az embereknek nem voltak egyenlő jogaik. Komoly diszkrimináció volt
például Dél-Afrikában. Ezek közül az országok közül
sokban nem volt demokrácia. De van itt egy tágabb kérdés: szép dolog, hogy le tudjuk írni
ezeket az idealisztikus elveket, de mennyire lesz hatásuk, mennyire lehet betartatni őket? Megemlíthetjük itt
az amerikai polgárjogi mozgalmat, ami visszhangozta azon eszmék némelyikét, amelyeket az emberi jogok
egyetemes nyilatkozata megfogalmazott. Talán segítségére voltak
a polgárjogi mozgalomnak, de lehet, hogy a polgárjogi mozgalom
bekövetkezett volna, az ENSZ-től függetlenül is. Ugyanakkor olyan eszmék is voltak,
mint az apartheid. Rasszizmus és diszkrimináció
volt Dél-Afrikában a gyarmati idők kezdetétől, és ez pontosan
a nyilatkozat idejében volt, hogy az apartheid hivatalos politikája, a kormány által jóváhagyott
diszkrimináció, a kormány által jóváhagyott szegregáció – ami megakadályozta
a rasszok keveredését – hatályba lépett és egészen 1991-ig tartott. Érvelhetünk úgy is, hogy talán még rosszabb is lehetett volna az emberi jogok
egyetemes nyilatkozata nélkül, vagy elképzelhető az is, hogy
az emberi jogok egyetemes nyilatkozata nem volt olyan erőteljes, hogy hatással legyen az ilyen dolgokra. Világszerte sok országban, nemcsak a narancssárgákban, de sok zöldben is továbbra sem tartották be az emberi jogok egyetemes eszméit. És ha az ENSZ elfogad valamit, de egy ország nem akarja teljesíteni, mit tehet a többi ország? Gazdasági lépéseket, talán szankciókat,
talán katonailag beavatkozhat, és vajon milyen mértékig
hajlandók erre az emberek?