Nemzetközi emberi jogok

„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, és az embert Teremtője bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, s ezek közé a jogok közé tartozik az élethez és szabadsághoz való jog, valamint a boldogságra való törekvés joga." Ez egy részlet az USA Függetlenségi Nyilatkozatából. Ezután rátérnek az USA alkotmányára, ami 1789-ben lépett hatályba, majd az első 10 alkotmánymódosításra (Bill of Rights / Jognyilatkozat). Sokan mutatnak rá a felvilágosodásra, mint ezen eszmék inspirációs forrására. Thomas Jefferson, aki a Függetlenségi Nyilatkozatot fogalmazta, olyanoktól idézett, mint Locke, aki az emberiség egyik legnagyobb gondolkodója. Vagyis már ilyen korán volt olyan nemzet, amely beleírta ezeket a tételeket saját függetlenségi nyilatkozatákba, saját alkotmányába. Ennek ellenére a 20. század az emberi történelem egyik legvéresebb százada volt. Az I. világháborúban durván 17 millióan haltak meg. A II. világháborúban 50-80 millióan haltak meg. Voltak, akik közvetlenül a harcokban, sokan pedig azért, mert nem jutottak ételhez, éheztek. A kínaiakat különösen nagy csapás érte. Több, mint 15 millióan meghaltak a japán megszállás alatt. Népirtásra is sor kerül. Először az örmény népirtásra, a hanyatló Oszmán Birodalomban, ahol több mint egymillió embert öltek meg tudomásunk szerint. Aztán a II. világháborúban történt a holokauszt, amikor 6-11 millió embert öltek meg, a zsidó népesség durván kétharmadát Európában, és még sok más embert is. Oroszországban és később a Szovjetunióban különösen sokan haltak meg a 20. század első felében. Egyedül az I. világháborúban hárommillió orosz halt meg. Nem sokkal a háború után volt egy súlyos éhínség, amiben ötmillóan haltak meg. Aztán a harmincas évek elején ott volt a szovjet éhínség öt-hét millió áldozattal. Úgy tartják, ez amiatt történt, mert Sztálin megvalósította a mezőgazdaság kollektivizálását. A harmincas évek végén a sztálini tisztogatások során, amikor leszámolt a politikai ellenfeleivel, állítólag mintegy hárommillió ember esett áldozatul. Ezek a dolgok annyira sokkolták a világot, hogy próbálkozásokat tettek arra, hogy a jövőben el lehessen kerülni ezeket. 1920-ban, az I. világháború traumája után megalapították a Nemzetek Szövetségét (Népszövetséget). Ez kísérlet volt arra, hogy megakadályozzanak hasonló dolgokat a jövőben, a nemzetek kommunikáljanak egymással, működjenek együtt, és ne háborúzzanak, főleg ne olyan mértékben, mint amit az I. világháborúban láttunk. De világos, hogy ez nem sikerült, és jött a II. világháború, ahol még több ember meghalt, és utána megalakult a kicsit erősebb ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete). Újra azzal a céllal, hogy elősegítse a párbeszédet a népek között, így megelőzze az ilyen típusú traumákat a földön. Az újonnan megalakult ENSZ korán napirendre tűzte a felvilágosodás eszméinek felelevenítését, az emberi jogok aktualizálását, és ezek nemzetközi jogba való beültetését. 1948-ban születik az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, amit az ENSZ fogalmaz meg. Megkísérelt egy átfogó nyilatkozatot lefektetni azokról az emberi jogokról, amik a föld minden emberét megilletik. Mutatok belőle részleteket. Figyeld meg, milyen borzasztóan közel áll az USA Függetlenségi Nyilatkozatához, az USA alkotmányához, illetve a felvilágosodás eszméihez. Ez itt a bevezető része: „Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon. Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett"... – Ne feledd, nemsokkal ezelőtt ért véget a II. világháború. – „és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz." „...A közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell"... Talán elgondolkozol azon, miért kellett ezt megírni? Nos, gondold csak meg, az olyan dolgok mint a különböző országok alkotmánya, főleg az Egyesült Államoké, csak az illető országokra vonatkoztak, de most megpróbáltak írásba foglalni olyan jogszabályokat, amik a föld összes emberére vonatkoznának, És íme, néhány a nyilatkozat 30 cikkelyéből, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából: „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek." Ezek itt Locke eszméire hasonlítanak a felvilágosodás korából, amikről más videókban már szó volt. „Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra." Érdekes ez, mert bár a videót az USA Függetlenségi Nyilatkozatával kezdtem, és az alkotmány megbeszélésével, az USA-ban a rabszolgaság még több mint 80 évig tartott, miután a Függetlenségi Nyilatkozatot megírták. A nőknek nem volt szavazati joguk a 20. század elejéig. Tehát azon túl, hogy ez egy egyetemes nyilatkozat, az egész földre nézve, azt is megpróbálta tisztázni, hogy ez mindenkire vonatkozik. „Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz." „Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani." „Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni." „Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét megállapítják." Tehát újra: ezek az eszmék nagyon hasonlítanak arra, amiket pl. az USA alkotmánya is tartalmaz. „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához." „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához." Nagyon hasonlít az USA alkotmányának első módosításához. „Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz." „Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni." A 21. cikk különösen érdekes. „Minden személynek joga van részt venni a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján." „Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához." „A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata." Ez egy komoly állítás. Állást foglal amellett, hogy a földön mindenki élhessen demokráciában és részt vehessen a demokráciában. A bizottság elnöke, aki a nyilatkozatot megfogalmazta Eleanor Roosevelt volt, Franklin Roosevelt felesége. Íme a térkép, hogy kik szavaztak a nyilatkozat mellett – ezek a zölddel jelölt országok. Akik tartózkodtak, és úgy döntöttek, hogy nem szavaznak a nyilatkozatra, azok a narancssárga országok, és van az a néhány, akik ellene szavaztak. Szürkék azok az országok, akik nem voltak az ENSZ tagjai akkoriban. Érdekes kérdés, ha a térképre nézünk, hogy vajon bizonyos országok miért szavaztak mellette, míg más országok miért tartózkodtak akkoriban. Ezek a cikkelyek emberekről szólnak, akiknek joguk van részt venni a demokráciában, joguk van egyenlőnek lenni, és minden ember egyenlő, és ezek közül az országok közül sokban az embereknek nem voltak egyenlő jogaik. Komoly diszkrimináció volt például Dél-Afrikában. Ezek közül az országok közül sokban nem volt demokrácia. De van itt egy tágabb kérdés: szép dolog, hogy le tudjuk írni ezeket az idealisztikus elveket, de mennyire lesz hatásuk, mennyire lehet betartatni őket? Megemlíthetjük itt az amerikai polgárjogi mozgalmat, ami visszhangozta azon eszmék némelyikét, amelyeket az emberi jogok egyetemes nyilatkozata megfogalmazott. Talán segítségére voltak a polgárjogi mozgalomnak, de lehet, hogy a polgárjogi mozgalom bekövetkezett volna, az ENSZ-től függetlenül is. Ugyanakkor olyan eszmék is voltak, mint az apartheid. Rasszizmus és diszkrimináció volt Dél-Afrikában a gyarmati idők kezdetétől, és ez pontosan a nyilatkozat idejében volt, hogy az apartheid hivatalos politikája, a kormány által jóváhagyott diszkrimináció, a kormány által jóváhagyott szegregáció – ami megakadályozta a rasszok keveredését – hatályba lépett és egészen 1991-ig tartott. Érvelhetünk úgy is, hogy talán még rosszabb is lehetett volna az emberi jogok egyetemes nyilatkozata nélkül, vagy elképzelhető az is, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozata nem volt olyan erőteljes, hogy hatással legyen az ilyen dolgokra. Világszerte sok országban, nemcsak a narancssárgákban, de sok zöldben is továbbra sem tartották be az emberi jogok egyetemes eszméit. És ha az ENSZ elfogad valamit, de egy ország nem akarja teljesíteni, mit tehet a többi ország? Gazdasági lépéseket, talán szankciókat, talán katonailag beavatkozhat, és vajon milyen mértékig hajlandók erre az emberek?