Ha ezt az üzenetet látod, az annak a jele, hogy külső anyagok nem töltődnek be hibátlanul a honlapunkra.

If you're behind a web filter, please make sure that the domains *.kastatic.org and *.kasandbox.org are unblocked.

Fő tartalom

Irányított tanulás: Folytonosság és változások a Bizánci Birodalomban

Olvass a Római és a Bizánci Birodalom közötti folytonosságról és változásokról, majd töltsd ki a gyakorlófeladatot!

Áttekintés

  • Miután az i. sz. 5. században megbukott a Nyugatrómai Birodalom, a Római Birodalom keleten a Bizánci Császárságban élt tovább egészen az 1453-ban bekövetkezett oszmán hódításig.
  • Folytonosság. Az első időkben a Bizánci Császárság a római jogrendszer és kormányzás, valamint a római kultúra számos elemét megőrizte. A bizánciak „rómainak” nevezték magukat. A „Bizánci Császárság” kifejezést csak jóval annak bukása után kezdték használni.
  • Változások: A Bizánci Császárság székhelye Róma helyett Konstantinápoly lett, az államvallás a kereszténység lett, a latin helyett pedig a görögöt tették hivatalos nyelvvé.

Rómától Bizáncig

A Római Birodalom bukása a világtörténelem döntő fontosságú pillanata volt. Időnként azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a Római Birodalom egy része tovább élt. Bár a Róma-központú Nyugatrómai Birodalom összeomlott, a Keletrómai Birodalom Bizánci Császárságként fennmaradt.
A Bizánci Császárság a Római Birodalom bukását követően még egy évezredig fennmaradt, egészen az 1453-as ottomán hódításig. Míg (történelme nagy részében) a Római Birodalom fővárosa Róma volt, a Bizánci Császárság fővárosa Konstantinápoly volt, amit korábban Bizáncnak neveztek, ma pedig Isztambulnak hívnak. A főváros fekvése kedvező volt a keletet és nyugatot összekötő kereskedelmi útvonalak közelében. Konstantinápolyt az első bizánci császárról, I. Konstantinról nevezték el.
Ebben a tananyagban a Római Birodalom és a Bizánci Császárság közötti folytonosság egy részét fogjuk tárgyalni. Megvizsgálunk néhány változást is, amelyek a Keletrómai Birodalmat Bizánci Császársággá alakították át.
Keleten a Római Birodalom idővel Bizánci Császársággá alakult, így meglehetősen nehéz pontosan elválasztani a két birodalom történelmét, de sok történész véli úgy, hogy a Bizánci Császárság Konstantin császár uralkodásával kezdődött.
Konstantin birodalmának térképe, i. sz. 306-324. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Az i. sz. 324 és 337 között uralkodott Konstantin néhány jelentős változást vezetett be a Római Birodalomban. Köztük volt a főváros áthelyezése Bizáncba és a birodalom keresztény jellege (Konstantin legalizálta a kereszténységet, majd végül ő maga is megtért.) E változások nyomában kialakult egy sajátos kultúra, amely a Nyugatrómai Birodalom 476-ban bekövetkezett bukása után a Bizánci Császárságra volt jellemző.
Ennek ellenére a Bizánci Császárságban élők rómaiaknak tekintették magukat, a császárságot pedig Római Birodalomnak nevezték. A Bizánci Császárság és a Keletrómai Birodalom kifejezések sokkal később születtek.
Állj meg és válaszolj! Miért volt Konstantin a bizánci történelem kulcsfigurája?
Válassz egyet:

Bár a Bizánci Császárság kezdetét akkortól számítjuk, amikor Konstantin Bizáncba helyezte át a fővárosát, a történészek csak a Nyugatrómai Birodalom 476-ban bekövetkezett bukása után tekintik a Bizánci Császárságot külön birodalomnak.
A birodalom keleti és nyugati fele azonban már ebben az átmeneti időszakban különbözni kezdett egymástól. Ennek egyik jele volt a görög nyelv növekvő dominanciája keleten a latinnal szemben.
Emellett Konstantin törvényessé tette a kereszténységet. Ez azonban még mindig átmeneti időszak volt. Csak később, az i. sz. 379 és 395 között uralkodott I. Theodosius idején vált a kereszténység a (keleti és nyugati) Római Birodalom hivatalos államvallásává.
Konstantin uralkodása alatt a keresztény és pogány elemek keveredtek. Olvasd el a Timothy E. Gregory történész által írt alábbi szövegrészletet:
Kétségtelen, hogy i. sz. 312-től kezdve Konstantin a keresztény egyházat pártfogolta, amelynek jelentős vagyont juttatott. Intenzíven részt vett a korszak vallási vitáiban és a keresztényeket előnyben részesítette az állami tisztségek betöltésekor. Ugyanakkor Konstantin továbbra is viselte a pontifex maximus (az államvallás főpapja) címet, és legalábbis i. sz. 323-ig pénzérméin továbbra is megjelentek a pogány jelképek.
Állj meg és válaszolj! Gregory szerint mi jelezte, hogy Konstantin támogatta a keresztény egyházat?
Válassz egyet:

A korai bizánci állam

Miután a Nyugatrómai Birodalmat 476-ban megdöntötték a germán hódítók, a Keletrómai Birodalom fennmarad, melyet a történészek később Bizánci Császárságnak neveznek.
Az első valóban hatalmas bizánci császár Jusztinianosz volt, aki i. sz. 527 és 565 között uralkodott a Bizánci Császárságban. Uralkodása alatt visszahódította a nyugati birodalom nagy részét.
Jusztinianosz császár a római eszméket is felhasználta, amikor egységes római törvénykönyvet alkotott. Uralkodása előtt a római törvények régiónként változtak és sok esetben ellentmondtak egymásnak.
Jusztinianosz uralkodása alatt készült el a Bizánci Császárságban számos jelentős épület és műalkotás. A Hagia Sophiát Jusztinianosz parancsára építették. Abban az időben ez volt a világ legnagyobb temploma. Jusztinianosz Konstantinápoly fejlődését is elősegítette azáltal, hogy a fővárost a keleten és nyugaton található fontosabb városokkal összekötő kereskedelmi útvonalakat hozott létre.
A Hagia Sophia Isztambulban. A kép forrása: Wikimedia Commons.
A Hagia Sophia délnyugati bejáratának mozaikja. Középen áll a Szűzanya ölében a gyermek Jézussal. Jobbján I. Jusztinianosz császár áll, aki a Hagia Sophia modelljét ajánlja fel a Szűzanyának. Balján I. Konstantin császár a város modelljét tartja kezében.
Állj meg és válaszolj! Miben változott a Bizánci Császárság Jusztinianosz uralkodása alatt?
Válaszd ki az ÖSSZES lehetséges megoldást:

Változó birodalom

A Bizánci Császárság stabilitása még azt követően is veszélyben volt, hogy Jusztinianosz erőfeszítéseket tett a birodalom újraegyesítésére, területek visszahódítására és reformok bevezetésére. A szomszédos népek, köztük perzsák, szlávok, arabok és sztyeppei türkök támadásai meggyengítették a császárságot. A császárságnak kevés volt a bevétele, miközben katonai kiadásai nőttek.
Az i. sz. 610 és 641 között uralkodó Hérakleiosz császár a fenyegetésekre újabb reformokkal válaszolt. Átszervezte a katonaságot, amit a korrupció csökkentésével és adóemeléssel finanszírozott. Emellett csökkentette a pénzérmék aranytartalmát, így több érmét verethetett, hogy több katonát fizethessen.
A reformok ellenére az arabok és a szlávok ellen vívott háborúk komoly károkat okoztak a Bizánci Császárságnak, és nagy mértékben csökkentették területét. Bár a közigazgatás szerkezete a római kor óta nagyrészt változatlan maradt, a pusztító háborúk nyomában a Bizánci Császárság komoly átalakuláson ment át.
Hogyan alakult át? Olvasd el a Bizánc-szakértő Robert Browning sorait:
Diocletianus és Konstantin kora, a harmadik és negyedik század fordulója óta szabály volt a polgári és a katonai hatáskörök merev szétválasztása. A provinciák kormányzóinak nem volt fennhatósága a területükön állomásozó csapatok felett. A katonai parancsnokoknak nem volt fennhatósága a polgári lakosság felett. [...]A rendszer célja az volt, hogy távol tartsa a tábornokokat a politikától és megakadályozza a katonai hatalomátvételt, ami sikerült is. Ugyanakkor a rendszer nehézkes volt és függött attól, hogyan tudtak együttműködni a várost vezető testületek, amelyeknek végre kellett hajtaniuk a kormányzati döntéseket, továbbá lassította és nehezítette a katonai és polgári célkitűzések koordinálását. Most azonban, amikor a birodalom egyetlen régiója sem érezhette magát biztonságban a támadások miatt, valami másra volt szükség. [...] A továbbra is bizánci ellenőrzés alatt álló területekből egy-egy sztratégosz (katonai vezető) irányítása alatt álló katonai körzeteket hoztak létre. A sztratégosz mind a katonai, mind a polgári közigazgatásért felelt. [...] Ezeket az új katonai körzeteket themáknak nevezték; a thema szó eredeti jelentése katonai hadosztály volt.
Állj meg és válaszolj: Robert Browning szerint hogyan változott a közigazgatás?
Válassz egyet:

A szövegrészben Browning a thema rendszer megjelenését ismertette. Hérakleiosz uralkodása alatt a Bizánci Császárság a provinciákra épülő közigazgatási rendszerről erre az új rendszerre váltott át. A thema rendszerben a parasztok földet kaptak cserébe azért, hogy hűséges katonaként szolgálják az államot. Az egyes körzetek neve thema volt. Ennek a rendszernek a hatékonysága tette lehetővé, hogy a császárság megtartsa Kis-Ázsiát.
A provinciák korábbi rendszere polgári közigazgatást jelentett, a thema-rendszer azonban összeolvasztotta a polgári és a katonai közigazgatást. Ez a rendszer meglehetősen sikeresnek bizonyult. Mivel nem volt elég pénz a katonák fizetésére, földjuttatásokkal támogatták a katonaságot. Így a katonáknak személyes érdekük is fűződött a tulajdonukban lévő földterületek megvédéséhez.
Az elkülönült themákra vagy körzetekre osztott Bizánci Császárság 750-ben. A kép forrása: Wikimedia Commons.
A 8. század elejére a Bizánci Császárság már jelentősen különbözött a Római Birodalomtól. A birodalom leggazdagabb provinciáinak elvesztése és az egymást követő katonai betörések együttesen azzal jártak, hogy gazdasági tekintetben a császárság viszonylag elszegényedett a szomszédos kis-ázsiai arab muszlim birodalmakhoz képest.
A bizánci közigazgatás és a haderő átalakult, és megváltozott a birodalom kultúrája is. Hérakleiosz uralkodásától kezdve a latin helyett a görög vált hivatalos nyelvvé. Egy városias, kozmopolita civilizáció helyét a Bizánci Császárságban felváltotta egy mezőgazdasági jellegű, katonaság által dominált társadalom, amely hosszan tartó harcba keveredett szomszédaival.
A 9. és 11. század között a Bizánci Császárság további támadásokat indított ellenségeivel szemben, és Kréta, Ciprus, valamint Szíria nagy részének meghódításával növelte területét. Ebben a korszakban vették fel a bolgárok, a szerbek és a kijevi Rusz az ortodox kereszténységet, amivel véglegesen megváltozott Európa vallási térképe és a Bizánci Császárság arculata.
Állj meg és válaszolj! Sorolj fel néhány változást, amely a 8. és a 11. század között következett be a Bizánci Császárságban!
Válaszd ki az ÖSSZES lehetséges megoldást:

Ebben az időben a nemesek éles versengést folytattak a thema-rendszerben a földtulajdonért. Mivel a földtulajdonosok adót szedhettek és felügyelhették a thema katonaságát, függetlenedtek a császároktól és önállóan cselekedhettek. Ez korlátozta a császárok hatalmát. A földtulajdonosok meggazdagodásuk érdekében magasabb adókat vetettek ki a kisparasztokra. Az adóemelések zavargásokat váltottak ki, ami még labilisabbá tette a már eleve meggyengült rendet.
Bár a helyzet nehéznek tűnt, a Bizánci Császárság még a 15. században is létezett, miközben újabb átalakulásokon ment keresztül. Azonban jelentős területi veszteségeket szenvedett el, és mire az ottománok elfoglalták Konstantinápolyt, a Bizánci Császárság már szinte csak Konstantinápolyt jelentette.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.