If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:7:24

Videóátirat

Az 1095-ös évben vagyunk. Hogy lássuk a hátteret, ez nagyjából fél évszázaddal van a nagy egyházszakadás után a keleti ortodox egyház, amely konstantinápolyi vagy Konstantinápoly központú volt, és aközött, amit később úgy ismertek, hogy római katolikus egyház vagy Róma központú latin egyház. Itt a Bizánci Császárság, amely folyamatosan területeket veszít. Ne feledjük, a 7. században, ahogy az iszlám elterjedt az Arab-félszigetről, hamar a dominanciája alá került a Szentföld területeinek nagy része, ami abban az időben bizánci uralom alatt állt. A bizánci egy másik megnevezése a Kelet-Római Birodalomnak. E térkép idején az iszlám uralma alá került a Közel-Kelet, a Szentföld, Észak-Afrika, sőt, az Ibériai-félsziget jelentős része is több száz évre, több, mint 400 évre. Ahogy közeledünk ehhez az időszakhoz, a szeldzsuk törökök újabb területeket szakítottak ki a Bizánci Császárságból, és Anatólia nagy részét elfoglalták. Szintén ebben az időben – ne feledjük, a középkor közepén járunk, amikor különösen Nyugat-Európa fellendülésnek indul. Nő a mezőgazdaság termelékenysége, növekszik a lakosságszám. És ebben a helyzetben a bizánciak császára, a Kelet-Római Birodalom császára segítséget kér. I. Alexiosz császár delegációt küld, nagykövetet küld II. Orbán pápához, és lényegében zsoldosokat kér, hogy segítsék Anatólia egy részének visszafoglalásában a muszlimoktól. Nos, II. Orbán pápa ebben lehetőséget lát. Nagyjából fél évszázad telt el a nagy egyházszakadás óta. Ő is belső harcokat folytat és küzd néhány szomszédos állammal. Ezt potenciális lehetőségnek látja arra, hogy másra irányítsa a figyelmet. Így később az év folyamán, 1095 novemberében prédikációt tart Clermontban, a francia királyságban. Beszédéről különböző beszámolók léteznek, és ez az egyik közülük. „Én, vagy inkább az Úr, könyörgök nektek mint Krisztus hírnökeinek, hogy hirdessétek ezt mindenütt, és biztassátok vagy másképpen szólva győzzétek meg a bármilyen rangú embereket, gyalogosokat és lovagokat, szegényeket és gazdagokat, hogy sürgősen vigyenek segítséget azoknak a keresztényeknek – azaz a bizánciaknak –, és pusztítsátok ki azt a gonosz fajt barátaink földjeiről.” Amikor gonosz fajról beszél, a muszlimokról beszél, akik birtokolják Anatóliát, valamint a Szentföldet. „Mondom ezt azoknak, akik jelen vannak, de azoknak is szánom, akik távol vannak. Ráadásul ezt Krisztus parancsolja.” És e beszámoló szerint ezután azt mondja: „mindazoknak, akik meghalnak útközben akár szárazföldön, akár tengeren vagy csatában a pogányok ellen, bűneik azonnal megbocsáttatnak.” Ez tehát a bűnbocsánat gondolata, amikor te megteszel valamit nekem, én megbocsáthatom a bűneidet. „Ezt adom nekik Isten hatalma által, amivel felruházott engem. Micsoda szégyen lenne, ha egy ilyen megvetett és alávaló faj – itt ismét a muszlimokról beszél –, amely démonokat imád, meghódítana egy népet, amely a Mindenható Istenben hisz és Krisztus nevével válik dicsővé.” II. Orbán pápa beszédének hatása nagyobb, mint amire ő maga számított. Nyugat-Európa szerte beszédének híre, felhívásának híre, hogy foglalják vissza a Szentföldet, harcoljanak ez ellen a megvetett és alacsonyabb rendű faj ellen, a muszlimok ellen, elterjed. És még mielőtt a pápa képes lenne megszervezni egy reguláris hadsereget, itt van valaki, akit Remete Péternek hívnak, és vezet valamit, amit úgy neveznek, hogy a szegények keresztes hadjárata 1096-ban. Ezt gyakran tekintik az első keresztes háború első részének. Ahogy átvonulnak a Rajna-vidéken, a mai Németországban, zsidókat mészárolnak le, több ezret, Krisztus gyilkosainak nevezve őket, miközben a Szentföld felé vonulnak. Ez egy olyan motívum, amit látni fogunk a keresztes háborúk egész ideje alatt. Bár a keresztesek állítólagosan azért voltak ott, hogy segítsenek a bizánciaknak visszavenni a Szentföldet, ahogy idegen országokon haladtak át, gyakran feldúlták őket, sokszor még magukat a bizánciakat is. De maga a szegények keresztes hadjárata nagyon sikertelen volt. Amire elértek Anatóliába – ne feledjük, Remete Péter vezetésével nők, gyermekek, kiképzetlen parasztok harcoltak –, lemészárolták őket a törökök, amikor Anatóliába értek. Ezután azonban a pápa meg tudta szervezni azt, amit később elneveztek az első keresztesháborúnak. Ez ismét meghaladta a pápa várakozásait, és messze meghaladta Alexiosz, a bizánci császár várakozásait. Sőt, számára kicsit félelmetes is volt, amikor nagyságrendileg százezer katona jött Nyugat-Európából ezeken a különböző útvonalakon, mind szárazföldön, mind a tengeren. És 1099-ben vissza tudták foglalni Jeruzsálemet a muszlimoktól. És amikor elfoglalták Antiochiát és Jeruzsálemet, a legtöbb történelmi beszámoló azt mondja, hogy ez meglehetősen véres volt, a városlakók jelentős részét lemészárolták. Ez egy későbbi kép arról, milyen is lehetett, amikor meghódították Jeruzsálemet. És ettől az időszaktól kezdve a 12. század legnagyobb részében megtartották ellenőrzésük alatt a Szentföldet. Ilyen volt a térkép 1135-ben, és most észrevehetsz néhány változást. A Bizánci Császárság visszafoglalta Anatólia egyes részeit, különösen nyugaton és északon. Az itt látható kék területek keresztes királyságokként ismertek. Ráközelíthetünk ezekre a keresztes királyságokra vagy keresztes államokra. Ami érdekes velük kapcsolatban az az, hogy bár ezeknek a nyugat-európai kereszteseknek, – akiket egyébként először nem neveztek kereszteseknek, de keresztet viseltek az öltözékükön, és végül kereszteseknek nevezték őket –, a célja először látszólag az volt, hogy segítsenek visszaszerezni területet a bizánciak számára, amikor sikerült visszafoglalni a területet, nagyrészt megtartották azt. És létrehozták ezeket a keresztes államokat vagy ezeket a keresztes királyságokat, amiket itt láthattok. És uralmuk alatt is tartották őket a 12. század nagy részében. Ahogy elérjük a 12. század közepét, a muszlimok vissza tudnak szerezni néhány jelentős várost. Ez váltja ki a második keresztesháborút. De ahogy eljutunk 1187-ig, Szaladin muszlim uralkodó vissza tudja foglalni Jeruzsálemet, ami, ahogy a következő videóban látni fogjuk, elindítja a harmadik keresztesháborút.