If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Videóátirat

Ahogy felnövünk, mindannyiunknak keletkezik valamilyen benyomása a középkorról. Olvasunk lovagokról fényes páncélban, kastélyokról vizesárkokkal és tornyokkal. De mikor is volt a középkor? Az egyszerű válasz: a középkor Európában nagyjából ezer évet ölel át a Római Birodalom bukásától, pontosabban a Nyugatrómai Birodalom bukásától, – mert a Keletrómai Birodalom továbbra is fennmarad a középkor döntő részében – szóval nagyjából 476-ban kezdődik, és még legalább ezer évig tart, amíg el nem érünk a 14-15. századba. Valójában ez az az időszak, amely összeköti a római világot, az ókor Európáját azzal az Európával, amely a 14., 15. és 16. században kezd kialakulni. A felfedezések korabeli Európával, a reneszánsz Európájával. Mit fogunk tenni ebben a videóban? Térképeket fogunk megnézni a középkor különböző időszakaiból. A középkor nagy vonalakban három fontos szakaszra oszlik: a kora középkorra, a Nyugatrómai Birodalom bukásától hozzávetőleg 1000-ig; az érett középkorra, amely a középkor csúcspontja volt Európában és amely kb.1000-től 1300-ig tartott, valamint a késő középkorra, amellyel eljutunk a 15. századig, és amelyről úgy vélik, hogy nem volt igazán kellemes ekkor Európában élni. Kezdjük azzal, hogyan is nézett ki Európa közvetlenül a Nyugatrómai Birodalom bukása után. Amint látod, ez a térkép azt az időszakot mutatja, amelynek kezdete 476, ekkor hódítja meg Odoaker Rómát, és a vége 493, És látható, hogy a Keletrómai Birodalom továbbra is fennáll, de a Nyugatrómai Birodalom területén sok germán királyság osztozkodott. Itt vannak a vizigótok, a frankok, és Odoaker királysága. Róma bukásával belépünk a kora középkorba. A Keletrómai Birodalom, amely magát tekinti a Római Birodalomnak, Konstantinápoly fővárosával Justinianus uralma alatt egy utolsó hajrával képes visszaszerezni az Itáliai-félszigetet, képes visszaszerezni valamennyit a területből, amely hivatalosan a Nyugatrómai Birodalom részét képezte, és valamennyi területet Észak-Afrikából, ami nem látható ezen a térképen. De legnagyobb részben Nyugat-Európa a különböző germán királyságok uralma alatt áll. Itt előreugrottunk 814-be, ami körülbelül itt van az idővonalunkon. Történt egy fontos esemény korábban, amint itt láthatod, akár a térképen, akár az idővonalon. Nagy Károlyt, a frankok királyát római császárrá koronázták (800-ban). A térképen látható Nagy Károly birodalma, pontosan itt. Meghódította Észak-Olaszországot, a modern Franciaországként ismert terület nagy részét, a mai Németország, Svájc, Hollandia és Belgium döntő részét. Nagy Károly a középkor egyik meghatározó személyisége, főképp a kora középkornak. Amint látható, képes egyesíteni Nyugat-Európa legnagyobb részét. A királyokhoz, kastélyokhoz és lovagokhoz társuló fogalmak zöme Nagy Károly idejében kezd kialakulni. Például ez a fogalom, hogy „szent római császár.” Azért, mert védelmet tudott nyújtani a Pápának, az azt mondja: „Figyelj, kijelentem, hogy te viszed tovább a Római Birodalom örökségét.” Amint látni fogjuk sokkal részletesebben más videókban, a szent római császár, vagy a rómaiak császára titulus nem folytatódik Nagy Károly leszármazottjaival, de amikor elérünk 962-be, Ottót, aki német király, római császárrá koronázzák, és folytatódik a római császárok sora egészen 1806-ig. A kora középkor egy másik fontos jellemzője, és ez látható ezen a térképen, hogy megindult az iszlám terjeszkedés a 7. és 8. században Arábiából. Meghódítják a Közel-Kelet, Perzsia és Észak-Afrika nagyobb részét, – ez utóbbit nem látni ezen a térképen – és a mai Spanyolországnak tekintett terület nagy részét. Ugye látjátok a Córdobai Kalifátust itt? Láthatók az Abbászidák itt keleten, akik uralmuk alatt tartották Észak-Afrika nagyobb részét is. Tekerjünk most előre az érett középkorba. 1135-ben járunk, az idővonalunkon nagyjából ezen a helyen, lássuk csak, ez 1100, az lenne 1150, 1135 valahol itt lenne. És máris látható néhány érdekes dolog ezen a térképen. Nagy Károly birodalma részekre tagolódott. Nyugati egyharmada most a Francia Királyság, a keleti kétharmad pedig továbbra is a Római Birodalom örököse, Német-római vagy Szent Római Birodalom. És bár ez utóbbi eléggé egységesnek tűnik ezen a térképen, a különböző időszakokban tulajdonképpen egy sor független német királyság áll névlegesen a Német-római Birodalom fennhatósága alatt, ám időnként egységesebb, egy erősebb római császár alatt. A másik dolog, ami látható, és láttuk a legutóbbi térképen, az, hogy a Bizánci Birodalom folyamatosan területeket veszít, és láthatók a muszlim birodalmak, ebben az esetben a szeldzsuk törökök, akik még több területet hódítottak meg. Egy dolog, ami már megtörtént, amikor ezt a térképet rajzolták, és nem elég világos, ha csak a térképet nézzük, az a nagy egyházszakadás a nyugati (latin), Róma központú, és a keleti (görög) Konstantinápoly központú egyházak között, és ehhez van egy teljes sorozat videónk, amelyek tényszerűen bemutatják, hogy mi vezetett ide. De amint elérünk ahhoz az időponthoz, amit ez a térkép ábrázol, az egyike azon eseményeknek, ami leginkább köztudott az érett középkorról, –az egyik a nagy kelet-nyugati egyházszakadás, amelynek következményeképpen kialakul a római katolikus és a keleti ortodox egyház – de az érett középkor a keresztes háborúkról is nevezetes. Amint már említettük, láthatod, hogy a szeldzsuk törökök el tudták hódítani Anatólia nagy részét, a félsziget zömét, a Bizánci Birodalomtól. A Nyugat úgy dönt, hogy segítséget küld, akiket később kereszteseknek hívnak, hogy segítsenek visszaszerezni a területeket a muszlimoktól. Tehát itt látható a keresztes hadjárat kezdete 1096-ban, a 11. század legvégén. Látható a sok keresztes hadjárat, amelyeket hozzávetőleg a következő 200 évben viseltek. A keresztesek megpróbáltak visszaszerezni területeket a muszlimoktól, főképpen a Szentföldet, amelynek nagyobb része a térkép alsó felére esik, és nem igazán látható, itt. De aztán kiderül, hogy amikor sikerül visszaszerezniük valamennyi területet, nem adják vissza Bizáncnak, hanem megalakítják az úgynevezett keresztes királyságokat, és ezek láthatók itt kékes színben. Vagyis ismételten: a nagy kelet-nyugati egyházszakadás és a keresztes hadjáratok tovább mélyítik a hasadást a kelet és nyugat között. Ez pedig főképp 1204-ben nyer jelentőséget, amikor maguk a keresztesek rabolják ki Konstantinápolyt, és elfoglalják a várost Bizánctól, úgyhogy ez bizonyos tekintetben az a pont, ahonnan már nincs visszaút. A bizánciak végül is visszafoglalják Konstantinápolyt, de ez valójában már a vég kezdete a Bizánci Birodalom számára. Bár az érett középkor erről híres, a kelet és nyugat közti feszültségről, a nagy egyházszakadásról, és a keresztes hadjáratokról, melyeknek nagyobb része eléggé sikertelen volt annak ellenére, hogy nagyon-nagyon véresek voltak a keresztesek számára, az érett középkort a középkor csúcspontjaként tartották számon. A földművelési technológia a jobb időjárással együtt jelentősen megnövelte a mezőgazdaság termelékenységét ebben az időben. Aztán, körülbelül az 1300-as évben, a történészek vélekedése szerint, átléphetünk a késő középkorba. Itt látható ezen a térképen, hogy a késő középkorra Európa kezd hasonlítani ahhoz az Európához, amit a későbbi korokból ismerünk, amint elérünk a reneszánszhoz és a felfedezések korához. Ekkorra az Ibériai-félsziget nagyobb részét visszahódították a muszlimoktól, bár még mindig muszlimok uralják Granadát. A Bizánci Birodalom nagyobb részét ekkorra meghódították az oszmánok, Konstantinápoly kivételével. Konstantinápoly végül 1453-ban esik el. Ez a térkép itt nagyjából Európát mutatja, ahogyan a 14. században kinézett. Szóval ez az időszak itt, amikor elesik Konstantinápoly 1453-ban, s ezzel hivatalosan is megszűnik a Bizánci Birodalom. A késő középkor arról a legismertebb, hogy ekkor nem igazán volt kellemes Európában élni. 1347-ben lesújt a fekete halál (pestisjárvány), amely egyes becslések szerint 50 millió ember halálát okozta Európában, ami durván az akkori népesség 60%-a. Ez úgyszintén éhínség ideje is, az időjárás is rosszabb, és már a fekete halál előtt is jelentős éhínség pusztít a 14. században. Látható itt, 1337 és 1453 között folyik a százéves háború Franciaország és Anglia között, ez több mint 100 évig tart, s ismételten: nem teszi kellemessé az életet főképp Nyugat-Európában. Ám ahogy elérünk a 15. és főképp a 16. századba, a történészek ezt tartják a középkor végének, és kezdünk átlépni a felfedezések és a reneszánsz korába, amelyekről későbbi videókban fogunk beszélni.