Fő tartalom
Középiskolai történelem
Tantárgy/kurzus: Középiskolai történelem > 2. témakör
6. lecke: Az iszlám aranykoraAz iszlám aranykora
Az abbászida kalifák megalapítják Bagdad városát 762-ben, amely a tudomány központjává és az iszlám aranykorának legfontosabb csomópontjává válik.
Áttekintés
- Mohamed halálát követően az arab vezetőket kalifának nevezték.
- Bagdadot a kalifák építették fel és tették az Abbászida Kalifátus központjává.
- Bagdad Európa és Ázsia között központi helyen feküdt, ezért mind a kereskedelemben, mind az eszmék áramlásában fontos szerepet töltött be.
- A Bagdadban élő tudósok görög szövegeket fordítottak és tudományos felfedezéseket tettek. Ezért nevezzük ezt az i. sz. 7. és 13. század közötti időszakot az iszlám aranykorának.
A mai Irak területén fekvő Abbászida kalifátus fővárosaként i. sz. 762-ben megalapított Bagdadban szembetűnő volt a tudás szeretete. Tudósok, filozófusok, orvosok és más gondolkodók gyűltek össze ebben a kereskedelmi és kulturális központban. A tudósok, akik közül sokan jól tudtak görögül és arabul, eszméket cseréltek, és görög szövegeket fordítottak arabra.
Mohamed halálát követően az első számú muszlim vezetőket kalifának nevezték. Az az időszak, amikor az Abbászida kalifák felépítették Bagdadot és ott uralkodtak, az iszlám aranykoraként ismert. Ebben a korszakban virágzott a tudomány.
Az Abbászida Kalifátus
Mohamed halála és a Rashidun kalifák rövid uralkodása után az Omajjád dinasztia jutott hatalomra. Az Omajjád kalifátusnak, melynek székhelye a szíriai Damaszkuszban volt, belső feszültségekkel és ellenállással kellett szembenéznie, részben azért, mert előnyben részesítette az arab muszlimokat, míg a nem-arab muszlimokat, így a perzsákat kirekesztette. Ezt a helyzetet kihasználva i. sz. 750-ben a szunnita arab Abu al-Abbász lázadást indított. Hívei támogatásával egy nagy ütközetben legyőzte az Omajjádok csapatait és megalapította az Abbászida dinasztiát.
Bagdad
A mai Irak fővárosát, Bagdadot az Abbászida-dinasztia építette fel. Bagdad lett a birodalom fővárosa és idővel felülmúlta Damaszkuszt. A Tigris és az Eufrátesz folyók közelében feküdt, ezért élelmiszertermelésre ideális helynek bizonyult, ez pedig lehetővé tette nagy létszámú népesség eltartását.
Az Abbászidák a semmiből építették fel Bagdadot, miközben megőrizték a perzsák által még az Omajjád-dinasztia hatalomra jutása előtt kiépített úthálózatot és kereskedelmi útvonalakat. Bagdad stratégiai helyen feküdt Ázsia és Európa között, így a két kontinens közötti szárazföldi kereskedelmi útvonalak legfontosabb csomópontjává válhatott. Bagdadon keresztül folyt például az elefántcsont, a szappan, a méz és a gyémánt kereskedelme. A bagdadiak selymet, üveget, cserepet és papírt gyártottak és exportáltak. A város központi fekvése és pezsgő kereskedelme eleven szellemi életet tett lehetővé.
Bagdad sokakat vonzott, köztük tudósokat is, akik a városban telepedtek le. A 10. századi Bagdadot leíró Yakut al-Hamawi arab történész és életrajzíró írásából származó alábbi részlet jó képet fest arról, milyen volt az élet az újonnan épült városban.
Bagdad városa a Tigris jobb és bal partján terült el, két hatalmas, tizenkét mérföld átmérőjű félkörben. A parkok, kertek, villák és gyönyörű sétautak alkotta külvárosok, ahol nagy számban találhattunk gazdag bazárokat, művészien megépített mecseteket és fürdőket, a folyó mindkét partján jelentős távolságra terjeszkedtek. A fellendülés idején Bagdad és külvárosainak lakossága meghaladta a két[milliót]! A kalifa palotája egy akkora park közepén állt, amit csak több óra alatt lehetett körbejárni. A parkban az állatkert és a madárház mellett vadászat céljára tartott vadállatok karámja is helyet kapott. A palotát körülvevő kertet művészien díszítették növényekkel, virágokkal és fákkal, tavacskákkal és szökőkutakkal, köröttük szobrokkal. A folyó e partján álltak a nemesek palotái. Hatalmas, nem kevesebb, mint negyven könyök széles utcák szelték át a várost egyik végétől a másikig, tömbökre és negyedekre osztva azt. Ezek mindegyikét egy gondnok vagy felügyelő ellenőrizte, aki gondoskodott a tisztaságról, a higiéniáról és a lakosok jólétéről.
Yakut al-Hamawi tizedik századi történész: Lost History 60-61
Törekvés a tudásra
Bagdadban az Abbászida kalifák, Harun al-Rashid és utóda, fia, al-Ma’mun, megalapították a Bölcsesség Házát, melyet a tudománynak szenteltek. Al-Ma’mun uralkodása, 813 és 833 között a Bölcsesség Házát egyre többen használták, hírneve pedig nőtt. Al-Ma’mun mindent megtett, hogy híres tudósokat vonzzon a Bölcsesség Házába. Muszlimok, keresztények és zsidók békében dolgoztak itt együtt.
A fordítói mozgalom
Az olyan kalifák, mint al-Rashid és al-Ma’mun közvetlenül is ösztönözték a fordítói mozgalmat, melynek során görögről arabra fordítottak tudományos szövegeket. Az Abbászida uralkodók a görög szövegeket, például Arisztotelész munkáit elérhetővé akarták tenni az arab világban. Céljuk az volt, hogy minél nagyobb számban fordítsák le ezeket a híres szövegeket, átfogó tudástárat létrehozva és megőrizve az antik Görögország filozófiáját és tudását. Az Abbászidák filozófiai, tudományos és orvosi szövegeket fordíttattak. Az arab muszlim tudósok mellett a szír keresztények szír nyelvű szövegeket is fordítottak arabra.
Miért volt az Abbászidák számára ennyire fontos ez a széleskörű fordítói tevékenység? Azon túl, hogy szerettek volna létrehozni egy átfogó tudástárat, a tanulás a Korán szerint is szent tevékenységnek számított, emellett gyakorlati okokból is szert akartak tenni orvosi ismeretekre. A dinasztiának képzett orvosokra volt szüksége, így szükségszerű volt, hogy elérhetővé tegyék számukra a lehető legtöbb ismeretet.
Egyik oka, hogy az Abbászida-dinasztia miért tudta ilyen gyorsan elterjeszteni az írott tudást az volt, hogy továbbfejlesztették a kínaiaktól átvett nyomtatást. Egyes történészek szerint ehhez a módszerhez az Abbászida Kalifátus és a Tang-dinasztia által 751-ben vívott Talasz-menti ütközet után jutottak hozzá. A kínaiak titokként őrizték a papírgyártást, de amikor a Tang haderő elvesztette a csatát, az Abbászidák papírgyártó szakembereket ejtettek foglyul, akiket arra kényszerítettek, hogy adják át tudásukat. -
Kínában a papírgyártást az elit számára tartották fenn, az arabok azonban rájöttek, hogyan lehet nagyobb mennyiségű szöveget előállítani. Papírmalmok segítségével elérhetőbbé tették a könyveket. Az európaiak azután az araboktól tanulták meg a papírgyártás módszereit.
Abbászida vívmányok
Az iszlám aranykorában az arab és perzsa tudósok, valamint más országok tudósai felhasználták azokat az információkat, amelyeket az Abbászida-dinasztia idején görögből és más nyelvekből fordítottak, és ezeket továbbfejlesztve a maguk területein újabb eredményeket értek el. Alhazen feltalálta az első kamerát, ennek segítségével pedig magyarázatot talált arra, hogyan működik a szem. Az orvos és filozófus Avicenna megírta a Gyógyítás könyvét (Canon Medicinae), ami lehetővé tette, hogy az orvosok veszélyes betegségeket, többek közt a rákot diagnosztizálják. Al-Hvárizmi perzsa matematikus pedig lefektette az algebra tudományának alapjait. Az algebra egyébként arab gyökerű szó.
Összefoglalás
Az Abbászida Kalifátus idején Bagdadban élő tudósok elősegítették a görögök és más népek filozófiai, csillagászati, orvostudományi és számos más területen felhalmozott tudásának megőrzését. Az információ megőrzésén túl ezek a tudósok új felfedezéseket is tettek, majd ezeket később továbbadták Európának.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.