Az iszlám aranykora

Más videókban beszélünk az iszlám gyors terjedéséről. A korai iszlám birodalmakkal kapcsolatos egyik érdekes dolog, hogy sok mindent megőriztek abból, amit örököltek a bizánci és a perzsa birodalomtól. Az infrastruktúrát, benne az utakkal, a közigazgatást. Sok mindent a kultúrából. Emellett megkezdték összegyűjteni a tudást a birodalomból és a birodalom határai mentén élő népektől, köztük az indiaiaktól és a kínaiaktól. Ezt tették az Omajjád-dinasztia egész uralma alatt. De az igazi virágzás az Abbászida Kalifátus idején jött el. Az Abbászida Kalifátus első dolga volt Al-Manszúr kalifa alatt, hogy felépítse Bagdadot és a birodalom fővárosát áthelyezze oda. Al-Manszúr egyik utóda, al-Rashid arról nevezetes, hogy Bagdadot szellemi központtá tette. John William Draper történész szerint ilyen lehetett az élet al-Rashid uralkodása alatt: „A kalifák idején a keresztény és zsidó tudósokat „nem csupán nagyra becsülték, „hanem nagy felelősségű állásokba is kinevezték „és magas tisztséget kaptak a kormányzatban. „Harun al-Rashid kalifa sosem azt nézte, „hogy melyik országból származik egy tudós „vagy melyik vallásban hisz, „csak a tudományban való kiválóságát nézte.” Hogy érzékeljük, milyen fejlődésnek indult a tudomány és az ismeretanyag különösen al-Rashid uralkodása alatt: ebben az időben Al-Rashid Nagy Károly kortársa volt. Nagy Károly frank uralkodó volt és az első német-római császár is. Erről a régióról van szó. Ajándékokat küldtek egymásnak. Egy történelmi beszámoló szerint Harun al-Rashid küld Nagy Károlynak egy víziórát. Ami annyira különös volt a frankoknak, Nagy Károlynak, hogy azt hitte, biztosan valamiféle varázslat, amit addigi ismeretekkel nem lehet megmagyarázni. Ezután egyre nagyobb erőkkel gyűjtik az ismereteket, ahogy eljutunk al-Rashid fiának, al Ma'munnak az uralkodásáig, aki Bagdadban létrehozza az úgynevezett Bölcsesség Házát. Ez a tudományok központja, a matematikáé, a csillagászaté, a fizikáé, az orvostudományé, a földrajzé és a térképészeté, a költészeté, a filozófiáé. A következő évszázadok során ezek az Abbászida kalifák olyan tudósokat hívnak meg Indiából, akik ismerik a szanszkrit nyelvet és az ősi szanszkrit szövegeket, akik tudnak görögül, kínaiul, perzsául, hogy minél több tudásanyagot fordítsanak le és gyűjtsék azt össze a Bagdadhoz hasonló városok könyvtáraiban. Hogy fordítsák le mindezt arabra és gyűjtsék össze mindezt a tudást egy helyen. Hogy érzékeljük, milyen fejlődés következett be az iszlám ezen aranykorában, amely nagyon szorosan összefügg, illetve lényegében egybeesik az Abbászida-dinasztiával és majd a mongol hódítással ér véget a 13. század közepén (az idővonalon itt), olyan tudósok voltak, mint Al-Hvárizmi. Al-Hvárizmi perzsa matematikus és fizikus volt. Arról híres, hogy ő az algebra atyja. A mai algebra szó, az a tárgy, amelyről sokat tanulhattok a Khan Academyn, az arab al-dzsabr szóból ered. Könyve, az Al-Kitáb al-muhtaszar fi hiszáb al-dzsabr val-mukábala. Ennek jelentése – és közületek azok, akik esetleg beszélnek arabul, perzsául vagy akár hindi, urdu nyelven – felismerhetik a kitáb szót, ami könyvet jelent. A hiszáb szó számolást jelent. Az al-dzsabr pedig egy matematikai művelet, a kiegészítés. Lényegében egyike azoknak a műveleteknek, amelyeket az algebrában végeztek, amikor ugyanazt teszitek egy egyenlet mindkét oldalával. A kiegyensúlyozás (val-mukábala) szintén nagyon hasonló művelet. Ugyancsak elhozta az indiai számrendszert vagy a hindu számjegyeket. Elhozta ezeket az iszlám birodalomba, és azon keresztül jutottak el nyugatra. Ismert, hogy II. Szilveszter pápa Katalóniában tanult, azzal a céllal, hogy elsajátítsa az araboktól szerzett tudást. Ne feledjük, hogy az iszlám birodalmakat az arabok uralták. Nem az Abbászidák, hanem az utolsó Omajjádok uralták ebben az időben az Ibériai-félszigetet. És ezért ezt a területet szellemi központnak tartották. Szilveszter pápáról, aki itt tanult, azt tartják, hogy egyike volt azoknak, aki elsőként bevezette a tízes számrendszert, Ma a hindu-arab tízes számrendszert használjuk, nem pedig a római számokat. Nem csak az érdekes, hogy az algebra szó az al-dzsabr szóból származik, hanem az is, hogy az algoritmus szó al-Hvárizmi nevéből ered. Al-Hvárizmi nevének latinos változata Algoritmi volt. Mások között, akik jelentősen hozzájárultak az egész emberi civilizáció tudományához, említhetjük al-Marvázit. Al-Marvázi szintén Bagdadban élt. Ő al-Hvárizmi kortársa lehetett. Ha foglalkoztál már trigonometriával vagy éppen most fogod tanulni, ő az, akinek az alapvető trigonometriai függvények felfedezését tulajdonítják. A szinuszról, koszinuszról van szó. A tangens és a kotangens lehet, hogy al-Marvázi nevéhez kapcsolódik, de lehet, hogy egy másik matematikusnak, al-Búzdzsáninak tulajdonítható, aki nem sokkal – vagy ha emberi léptékkel vesszük, jóval utána, de szintén Bagdadban élt. Ők ketten együtt írták le a hat trigonometriai függvényt. Nem voltak kortársak, de mindketten jelentősen hozzájárultak a ma trigonometriának nevezett tudományághoz, ideértve számos trigonometrikus azonosságot, amiről a középiskolában tanulunk. Voltak aztán fizikusok, matematikusok, csillagászok, például Alhazen. Neki tulajdonítják a fény és a látás működésének egyik korszerű magyarázatát. Íme néhány idézet Alhazentől: „Egy színes test bármely fényforrás által megvilágított minden egyes pontja „fényt és színt bocsát ki „az adott pontból kiinduló valamennyi egyenes vonal mentén.” Ez meglehetősen kifinomult képet ad arról, hogyan működik valójában a fény. Neki tulajdonítják, hogy használta és megértette a tudományos kutatás módszerét több száz évvel az európai reneszánsz előtt. „Az ember, a tudósok írásait vizsgáló ember kötelessége, „ha célja az igazság megismerése,, „hogy mindazt, amit olvas, ellenségének tartsa „és minden irányból támadja. „Magára is gyanakvással kell tekintenie, „amíg ezeket kritikus szemmel vizsgálja; „így elkerülheti, hogy előítéletes vagy elnéző legyen.” A korszak egy másik nagyon híres költője, filozófusa, matematikusa, polihisztora Omar Khajjám volt. Nyugaton elsősorban költészetéről híres, leginkább Rubáiját c. művéről. Híres angol fordítását Edward Fitzgerald készítette. De jelentős filozófus, matematikus is volt. Íme néhány munkájának képe. Láthatod, hogy a 11. és a 12. században tevékenykedett. Buharában dolgozott. A Pascal-háromszöget és a binomiális tételt vizsgálta És ne feledjük, ez több mint 500 évvel Pascal előtt történt. Így talán inkább Khajjám-háromszögnek kellene hívnunk. Hogy képet kapj költészetéről és általában a Rubáijátról, amit javaslok, keress meg és olvass el, íme egy részlet Szabó Lőrinc fordításában: „S az az Ég nevű felfordult kupa, „mely alatt nyüzsög az Élők Hada,- „Ahhoz ne könyörögj: mint minekünk „tehetetlen minden mozdulata.” Gondolhatod, hogy az iszlám világ, ezek a 8. és 13. század között fennállt birodalmak az emberi tudás hatalmas hídját képezték. Átvették az indiaiak, a kínaiak, az ókori görögök tudását és hidat képeztek az európai „sötét középkor” alatt. Ennek érzékeltetésére ismerjünk meg néhány szövegrészletet a korszakot tanulmányozó történészek tollából is. Ez a részlet Philip Hitti történésztől származik. Ezt írta: „A középkor első felében „egyetlen nép sem járult hozzá olyan számottevően „az emberiség haladásához, mint az arabok. „Ha ezalatt mindazokat értjük, „akiknek arab volt az anyanyelve, „és nem csak azokat, akik az Arab-félszigeten éltek. „Az arab évszázadokon át a tudás, a kultúra és a szellemi haladás nyelve volt „az egész civilizált világ számára, „a Távol-Keletet leszámítva. „A 9-12. század folyamán „több filozófiai, orvosi, történelmi, vallási, csillagászati és földrajzi művet írtak arabul, mint bármely más emberi nyelven.” És itt van egy vélemény Bertrand Russell A nyugati filozófia története című művéből. Ő ezt írta: „Amikor a 699 - 1000 közötti időszakra a „sötét középkor” kifejezést használjuk, „túlzottan Nyugat-Európára koncentrálunk. „Kínában erre az időre esik a Tang-dinasztia kora, „a kínai költészet legnagyszerűbb korszaka. „Indiától Spanyolországig virágzott a ragyogó iszlám civilizáció. „Amit abban az időben a kereszténység elveszített, „nem veszett el a civilizáció számára, sőt ellenkezőleg. „Mi úgy véljük, hogy a nyugat-európai civilizáció a civilizáció, „de ez szűklátókörű vélemény.”