If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:9:36

Videóátirat

Ebben a videóban bele szeretnék vágni annak a kérdésnek a megválaszolásába, hogy miként hatottak a környezeti és politikai tényezők a kereskedelemre. Ez olyan tág kérdés, amelyet egy videóban nem fogok teljesen megválaszolni, de szeretném egy konkrét példával illusztrálni, a környezetnek és a politikának a kereskedelem alakításában betöltött szerepét. Birka városával kezdeném, amely a mai Svédország területén kb. ezen a helyen található. Azért ez a kiindulópont, mert az 1800-as évek végén egy itt ásatást végző régészcsoport többek között feltárt egy női sírt, amelyből előkerült a mellékelt fotón látható gyűrű. A sírt és a benne talált gyűrűt a 9. századra datálják, valamikor 800 és 900 közé. A hosszabbik idővonalon láthatjuk, hogy ez az ún. viking korral esik egybe. A vikingek Skandinávia területén éltek, a térképen a pirosra színezett területet népesítették be. Nem alkottak egyetlen politikai egységet, sok kis, független közösség összességeként tekinthetünk rájuk, de kultúrájukban sok volt a közös elem. Visszatérve a gyűrűnkhöz: először is, ezüstből készült. Másodszor, a foglalatban lévő gyöngy igen jó minőségű üveg. Ilyen minőségű üveget régészek nem találtak Skandináviában sehol máshol ebből a korszakból. Ez a két tény arra utal, hogy a gyűrű valószínűleg máshonnan került ide. A gyűrűbe feliratot véstek, ami kissé nehezen kivehető, de ha közelebbről szemléled, láthatod az írást. Azok a nyelvészek és régészek, akik megvizsgálták, viszonylag nagy bizonyossággal állítják, hogy ez egy régi arab írás változata. Úgy vélik, valami olyasmit jelent, hogy „Allahnak” vagy „Allahért”. Említettem, hogy a viking népek kultúrájában sok volt a közös vonás, és az egyik ilyen közös vonás az volt, hogy mindannyian óészaki nyelvet beszéltek. Tehát a gyűrűn olvasharó arab írás arra enged következtetni, hogy a gyűrű nem skandináv eredtű. Ezáltal valószínűleg felvetődik benned az a kérdés, hogy honnan való a gyűrű és hogy került Birka városába. Az első tényező, amit megvizsgálhatunk annak érdekében, hogy kiderítsük, honnan és hogyan került ide a gyűrű, a politikai kontextus. Egy adott korszak politikai környezete fogja meghatározni, hogy hol és milyen árukkal kereskednek. Gondolkozz úgy, hogy ha van két népcsoport, akik viszonylag jó politikai kapcsolatban vannak egymással, nagy valószínűséggel kereskedni is fognak egymással. Ha a politikai helyzetet nagy vonalakban tekintjük, a vikingek idejében három fontosabb birodalom létezett. Az első a lilával jelölt Bizánci Birodalom, mindaz, ami ekkorra fennmaradt a Római Birodalomból. Sárgával az Abbászida Kalifátust jelöljük. Ezt az iszlám birodalmat kb. 750 körül alapították. A kék színnel pedig Európában a Karolingok uralta Frank Birodalmat ábrázoljuk. A Karoling szó Nagy Károly, latinul Carolus Magnus nevéből ered. Az idővonalon ki kellene emelnem, hogy a Frank Birodalom Nagy Károly halála után is fennmarad, csupán politikailag valamelyest megosztott formában. A birodalmaknak általában vannak nagyvárosaik, amelyek embertömegeket tudnak ellátni, s ez a vagyon koncentrációjával jár, ami pedig azt jelenti, hogy nagyobb a kereslet. Ezért a városok vonzóak a kereskedők számára, hiszen sok vásárló van egy helyen, és különösen a birodalmi városokban nagy vagyonok halmozódnak fel, amennyiben azok kormányzati székhelyek is egyben. Most fel is tüntetem a városokat a térképen. Ahogy körbenézünk, láthatjuk, hogy Aachen a Frank Birodalom fővárosa, ami földrajzi közelségben áll a vikingek területeihez. Konstantinápoly a Bizánci Birodalom központja, Bagdad pedig az Abbászida Kalifátusé, itt lent. Ha megnézzük a három birodalmat különösen a három várost, láthatjuk, hogy csak az egyikben beszélnek és írnak arabul: az Abbászida Kalifátusban. Ez azt jelenti, hogy a gyűrű legnagyobb valószínűséggel valahonnan a sárgával jelölt Abbászida Kalifátus területéről származik. Elgondolkodtató, vajon a vikingek miért kereskedtek a tőlük legtávolabbra eső birodalommal? Ennek részben politikai okai voltak. Ha például a vikingek és a Karolingok kapcsolatát tekintjük, Nagy Károly egyik nagy terve, a Frank Birodalom uralkodójaként, az volt, hogy hadba szálljon és megtérítse a birodalma északkeleti határain élő pogányokat. Folyamatos a konfliktus Nagy Károly és a nem keresztény népek között, ilyenek a vikingek is. Ez viszont nem kedvez a potenciális kereskedelmi kapcsolatoknak. Láthatod a térképen, hogy a vikingek fosztogatnak a Frank Birodalom partvidékén a 9. században. Így a vikingek a bizánciakkal és az Abbászidákkal kereskednek. Ún. távolsági kereskedelemi forgalmat bonyolítottak le. Amikor távolsági kereskedelemről beszélünk, főleg luxuscikkek forgalmát értjük alatta. A luxuscikkek ritkák és drágák. Tehát az összes birodalomban megfigyelhető, hogy a politikai kontextus, az a tény, hogy hatalmas és erős birodalmakról van szó, sokkal valószínűbbé teszi, hogy technológiai fejlettségük is magasabb, azaz képesek magasabb minőségű, műszakilag fejlettebb árucikkeket termelni. Felvetődik az a kérdés, mijük van a vikingeknek, amit ezeknek a fejlett birodalmaknak cserébe felajánlhatnának. Egy dolgot kiemelhetünk itt: a vikingek Skandináviában, egy teljesen eltérő éghajlaton éltek, a Bizánci Birodalomhoz vagy az Abbászida Kalifátushoz képest, és ez bizonyos fokig még a frank területek klímájától is különbözött, noha, amint hangsúlyoztuk, bizonyos politikai nézeteltérések akadályozták a velük való kereskedelmi kapcsolatokat. Az eltérő éghajlattal kapcsolatban azt emelném ki, hogy a klíma meghatározza, milyen nyersanyagok állnak rendelkezésre. Ha megfigyeljük, mivel kereskedtek a vikingek, olyan dolgokat látunk, amelyek éghajlatukra jellemzők. Amikor a viking kereskedőkről beszélünk, tevékenységük nagy része a Balti-tengeren keresztül erre a területre, a Baltikumra terjed ki, és olyan árukat szereznek be, mint pl. az épületfa. Különösen a fenyő érdekli őket. A balti régióban a fenyők különösen magasra és egyenes törzzsel nőnek, ezért igen előnyösek építőanyagnak. Ez az éghajlat jóval hidegebb is, így az állatok, főleg a prémállatok, szebb, vastagabb bundát növesztenek a hidegben, ezért nagyobb irántuk a kereslet, mert ruha készülhet belőlük. A Baltikum egy másik, igen gyakori nyersanyaga a borostyánkő, ami valójában megkövesedett gyanta. Csiszolással ékkővé alakítható, ékszerként, díszítőanyagként használható. A vikingek részt vesznek a rabszolga-kereskedelemben is. A régióból embereket rabolnak és visznek el, majd rabszolgaként eladják őket a birodalmi fővárosokban. Ezt nem igazán befolyásolják a környezeti tényezők, de része a kereskedelmi tevékenységüknek. A viking kereskedelmi árucikkek közül népszerűnek számít a textil, különösen a selyem, amelyet ezekben a birodalmakban készítenek. Korábban említettem az üveget. Láthattuk az üveggyöngyöt a gyűrű foglalatában, de üvegből készítenek edényeket, poharakat is. Itt láthatsz egy üvegpohárról készült képet, ami sokkal jobb minőségű, mint amit a vikingek valaha is készíteni tudtak. Az üveggyártás tehát vonzó technológiának számít. Sok ezüst is kerül ide, különösen az Abbászida Kalifátus területéről. Azért is tudják, hogy a kereskedelem ilyen messzi területekre is kiterjedt, mert a Baltikumban, valamint a Baltikum és az Abbászida Kalifátus közötti útvonalak mentén a régészek tetemes mennyiségű abbászida ezüstérmére bukkantak. Tehát van itt ezüst és üveg is, a feltárt gyűrűt alkotó anyagok, árucikkek, amelyekkel a vikingek kereskedtek, és amelyek mind ezen a területen kerültek elő. Látjuk tehát, hogy az éghajlat valamilyen mértékben meghatározza, milyen árucikkek keletkeznek különböző régiókban. Tehát van itt egy éghajlati hatás. De azt is tapasztaljuk, hogy a földrajz és a környezet befolyással bír az áruk szállítására. A következőkben berajzolom a korszakban leginkább használt kereskedelmi útvonalakat. Ez segítséget nyújt annak megértésében, hogy valójában hogyan is mozgatták ezeket az árucikkeket egyik helyről a másikra. Látjuk tehát, hogy a fő kereskedelmi útvonalak, amelyek a Baltikumot összekötik a bizánciakkal és az abbászidákkal, nagy folyórendszereket követnek. A vikingek könnyen ki tudták használni ezeket a folyórendszereket, részben a birtokukban lévő technológiai tudás miatt. Ismételten: láthatjuk, hogy a környezet hatással van a kereskedelemre, és meghatározza, mely útvonalakon célszerű az áruszállítás. Még egy dolgot kiemelnék a kialakult útvonalakkal kapcsolatban. Több város, mint Novgorod, Kijev vagy Bulgar jelenik meg a kereskedelmi útvonalak mentén, és ezek a városok tulajdonképpen azért fejlődnek, mert ezek az útvonalak léteznek. Az idők folyamán ezek a városok maguk is kereskedelmi központokká válnak. Hogy visszatérjünk a videó elején említett gyűrűhöz, remélhetőleg kevésbé tűnik anomáliának, különös leletnek, annál inkább a már létező kereskedelmi kapcsolatok természetes következményének, amelyek a kor környezeti és politikai körülményeinek hatására alakultak ki.