A korai judaizmus 2. rész

A múltkori videóban kezdésképp a Teremtés könyvéből a zsidó ősatyák (Pátriárkák) történeteit tekintettük át, azt, hogy Ábrahám hogyan telepszik le népével Kánaánban, és később hogyan kerülnek fogságba Egyiptomban. Az Ószövetség elbeszélése szerint ez a fogság 500 évig tartott, egészen Mózes megjelenéséig, akiről szintén esett szó a legutóbbi videóban. A héber Biblia következő négy kötete, melyet gyakran Mózesnek tulajdonítanak, ezek a könyvek arról szólnak, hogy hogyan szabadította ki Mózes a zsidókat, a rabságból, hogy hogyan kapta meg a Tízparancsolatot, azaz Isten törvényeit Istentől, és hogyan vezette vissza népét végül Kánaán földjére, ahol újra letelepedtek. Ahogy az előző videóban említettem, a héber Biblia ezen első öt könyvét, amely megegyezik a keresztény vallás Ószövetségével, Tórának nevezik, és szerzőjének Mózest tartják, bár a történészek kételkednek ebben. Még azt is, hogy ezek a történelmi személyek valóságosak voltak-e, sokan vitatják. Tehát a zsidó nép a Biblia tanúsága szerint tehát Kánaán földjén él. Videónk további részében elérkezünk ahhoz a történelmi korhoz, amikor a zsidóság első nagy királyai éltek. Elérkeztünk az i. e. első évezred fordulójához. Ekkorra a zsidók letelepedtek Kánaán földjén. Az i.e. 11. században Saul király hatalomra kerül. Ő az első jelentős uralkodó vagy inkább az első király abban az egyesített királyságban, mely Izraelből és Júdeából áll. Ő Saul király. Őt követi Dávid király, aki a veje. A trónöröklés nem volt feszültségektől mentes. Dávid király jelentős alak a zsidó, a keresztény és a muszlim vallásban egyaránt. Nagy harcosnak, költőnek és filozófusnak tartották. Uralma alatt megerősödik és egységes lesz a királyság. Utódja fia lesz, Salamon király. Salamon királyt a Biblia szerint bölcsessége tette híressé. Ismert még arról, hogy ő építteti meg az Első Templomot Jeruzsálemben. Láthatjuk a jeruzsálemi Első Templom építését ahogyan az idővonalon megjelöltem. A zöld szín azon időszakokat jelzi, amelyekben a Biblia leírásai alapján, amit később a történészek is megerősítettek, a zsidók nem Kánaánban éltek, hanem fogságban voltak, vagy rabszolgaságban, vagy száműzetésben éltek valahol másutt. Ez a fehérrel jelölt rész ... Tehát itt felül van az egyiptomi fogság ideje. Ez pedig a babiloni fogság ideje, amelyről hamarosan bővebben is beszélünk majd. A fehér vonal jelzi azt, amikor már megvoltak a jeruzsálemi templomok. A jeruzsálemi Első Templomot tehát – melyet ez a kép ábrázol – Salamon király építtette. A Júdeából és Izraelből egyesített királyság nem tartott ki első három királyának uralkodásánál tovább. Utánuk nem sokkal két részre szakadt, a Júdeai Királyságra és az Izraeli Királyságra. Az Izraeli Királyságot leigázta i.e. 722-ben az Újasszír Birodalom, amikor az izraeliek megtagadták az adófizetést az újasszír királynak. A Júdeai Királyság pedig lényegében alattvalója lett az Újasszír Birodalomnak. Fontos észben tartanunk, hogy bár ezeket az államokat királyságként emlegetjük, történelmük nagy részében inkább csak alárendeltjei olyan erősebb hatalmaknak, mint pl az asszírok, a babiloniak, az egyiptomiak, vagy a szeleukidák. Alárendelt államok tehát, de rendelkeznek több-kevesebb autonómiával, és ezért nevezzük királyságnak őket. I.e. 722-ben tehát az Izraeli Királyság elesik, és a népesség jelentős része száműzetésbe kényszerül, és az újasszírok hadifoglyai lesznek. Elérkezik az i.e. 6. század, és vele a híres babiloni hadjárat. Az újbabiloni hadjárat II. Nabukodonozor király vezetésével, aki megtámadja és elfoglalja a Júdai Királyságot. De ez a hadjárat csak egy mellékszál az újbabiloniak Egyiptom ellen viselt hadjáratában, és erről majd még szót ejtünk más videókban. De ezek az események vezetnek a bablioni fogsághoz. Íme egy kép Jeruzsálemről, és ami legalább olyan fontos, a Salamon király által emeltetett Első Templom elpusztításáról és arról, ahogy a zsidókat fogságba hurcolják Jeruzsálemből Babilonba. Rabságban tartják őket, a zsidó nép jelentős részét rabságban tartják ebben az időben Babilonban i.e.597-586-tól egészen addig, míg Babilont el nem foglalja II. (Nagy) Kürosz perzsa király, amíg el nem foglalják az akhaimenidák. De erről egy másik videóban beszélünk. A zsidók fogságának vége szintén csak egy mellékszál, nagyobb csaták és hadjáratok mellékszála. De Nagy Kürosz i.e 538-ban felszabadítja a zsidókat, és ezzel véget ér a babiloni fogság. II. Kürosz király hazaengedi a zsidókat, és mind ő, mind utódai segítenek újjáépíteni a templomot. Így lesz ebből a jeruzsálemi Második Templom. Gyakran nevezik ezt a Második Templom korának mert ez az az időszak, amikor a zsidó nép újra letelepedett Jeruzsálemben. Felépítették a Második Templomot, amelynek leírását az Ószövetségből ismerjük. Ez az újjáépítés eltart néhány száz évig. Ahogy korábban említettem, Júdea ekkor más nagyobb birodalmak vazallusa volt. Végül a Római Birodalom provinciája lesz, ahogy elérkezünk az időszámításunk előtti utolsó évszázadhoz. I.sz. 70 körül járunk ekkor, nem sokkal Jézus ideje után. Ekkor robban ki az első zsidó háború, vagy más néven az első zsidó felkelés. Ennek folyamán a rómaiak lerombolják a Második Templomot. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a Második Templom építése – ahogy már említettük – a babiloni fogság végén kezdődik és gyönyörűen halad, ahogy elérjük az időszámításunk előtti első századot. Ekkor azonban, i. sz. 70-ben újra elpusztítják a templomot és Jeruzsálemet, ezúttal a rómaiak. És ez a kezdete a diaszpórának, ekkor indulnak el több ezer éves számkivetettségbe a Római Birodalomból. A Római Birodalmon keresztül eljutnak más vidékekre, de erről más videókban fogunk még beszélni. De ez azért nagyon lényeges, mert ezzel a zsidó nép legnagyobb része a világon szétszóródik. Nincs többé templomuk, és a zsidó nép nem települ vissza erre a földre egészen a 20. századig.