If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:9:24

Videóátirat

Más videókban beszéltünk arról, hogyan fejlődött ki 10-15 ezer évvel ezelőtt elsősorban a folyók völgyében a mezőgazdaság. Nem meglepő, hogy a mezőgazdaság elsőként a folyók völgyében alakult ki. A folyók áradása ugyanis termékennyé tette a környezetükben lévő talajt. A folyók édesvizet szolgáltattak a termesztett növények és a folyók mentén élő emberek számára. Később a folyókat használták szállításra, például termények szállítására is. Így nem meglepő, hogy az első jelentős civilizációk ugyancsak ott születtek, ahol először megjelent a mezőgazdaság. Az első civilizációkat az ősi Egyiptomban a Nílus mentén találjuk, az Indus-völgyben az Indus-folyó mentén, Kínában a Sárga-folyó és a Jangce mentén és Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén találjuk. Ebben a videoban éppen Mezopotámiával fogunk foglalkozni. Mezopotámia neve a mesos - között - és a potamos (valószínűleg nem jól ejtem ki) - folyó - szóból ered. Tehát folyók közötti terület Mezopotámia szó szerinti jelentése. Ez főként a mai Irak területe. Annak oka, hogy ez miért különösen érdekes, és miért nevezzük a civilizáció bölcsőjének, nem csak az, hogy ez az egyik vagy talán az első hely, ahol a mezőgazdaság létrejött, hanem az is, hogy számos korai civilizáció találkozási pontja volt. Figyeljük meg, hogy éppen középúton van az Indus-völgyi civilizáció és az ősi egyiptomiak, valamint a térségben születő más civilizációk között. Nem meglepő tehát, hogy ebben a földrajzi helyzetben jelentős előrelépés történt a technológiában, az építészetben a vallásban, az írásbeliségben. Ismereteink szerint az első civilizáció, amely Mezopotámiában létrejött, a suméroké volt. A suméroké. Sumer és a sumérok elsősorban ehhez a régióhoz kapcsolódtak - mindjárt bekarikázom -, a Dél-Mezopotámiai régióhoz. Ma úgy gondoljuk, hogy ez a civilizáció i.e. 4000 körül jött létre. Az idővonalon narancssárga színben láthatod. Olyan alapvető dolgokat fejlesztettek ki, mint a kerék. Az első kereket i. e. 3500-ban Sumerben találták fel. Híresek építményeik. Ezen a képen egy ziggurat látható. Ezek számos sumér város központjában megtalálhatóak voltak, és ahogy látni fogjuk, más mezopotámiai városokban is. Építésükhöz hihetetlen mennyiségű munkaerőre volt szükség. A zigguratok tetején álltak az istenek szentélyei. Az isteneik - vallásuk többistenhit volt - az isteneik emberformájúak voltak. Ismereteink szerint ugyancsak a suméroké volt az egyik első írott nyelv. Nem az első, hiszen az egyiptomiaknak voltak hieroglifáik, és úgy véljük, hogy volt írása az Indus-völgyi Harappa-civilizációnak is, akárcsak a kínaiaknak. De mindenesetre az első írott nyelvek egyike volt. Itt látható egy példa az ékírásos táblákra. Ez egy ékírásos tábla, amely ékírással íródott, amit a régi sumérok fejlesztettek ki. Nos, amikor Mezopotámiáról beszélünk, a sumérokról beszélünk de beszélni fogunk más kialakuló civilizációkról is. Hadd soroljam fel a legfontosabbakat: itt vannak a sumérok. Hallani fogunk arról, amit Akkádnak nevezünk. Látni fogjuk, hogy az akkád egyrészt egy nyelv, másrészt egy kialakuló birodalom. Mezopotámiában az i.e. durván háromezres években a két legfontosabb nyelv egyike az akkád, amelyet sémi nyelvnek tekintünk, a modern sémi nyelvek rokona, az arabé és a héberé. Azért nevezzük séminek, mert beszélőik vagy egykori beszélőik Noé fiának, Sémnek a leszármazottai az Ótestamentum szerint. Tehát itt az akkád, amely sémi nyelv, és másik nyelv, a sumér. Ahogy az i.e. 3. évezredhez érünk, a sumérok egyre több kapcsolatot alakítanak ki az akkád nyelvet beszélő népcsoporttal. Az akkád nyelvű népcsoport eredetileg főleg Észak-Mezopotámiában élt. Úgy gondoljuk, hogy az első birodalom, az első valódi birodalom, talán a világ legelső birodalma Akkádiában jött létre, és ezt nevezzük Akkád Birodalomnak. Ha itt lefelé gördítünk, láthatjuk, hogyan terjeszkedett az Akkád Birodalom. Úgy gondoljuk, hogy Akkád város, amiről az akkád birodalmat elnevezték, valahol itt lehetett. Első jelentős uralkodója, aki valóban kiterjesztette a birodalom határait, Szargon volt, akit gyakran Nagy Szargonként említenek. Látható, hogy mindez az i.e 23. század vagyis, az i.e. 24. század közepén jöhetett létre. Tehát i.e. 2350 körül Szargon létrehozta a világ első dinasztikus birodalmát, az Akkád Birodalmat. És meg tudta hódítani mind Észak-, mind Dél-Mezopotámiát. Így még a sumérok is akkád uralom alá kerültek. Látni fogjuk, hogy idővel az akkád nyelv nagymértékben keveredett a sumér nyelvvel. Az akkád nyelvet ékírással írták, és nagyjából ebben az időben a beszélt sumér nyelv elkezdett kihalni, és az akkád nyelv vált dominánssá. Az akkádok uralma alig több, mint 100 évig tartott. Ezután számos újabb birodalom született. Kicsit bonyolultnak tűnhet, ahogy az idővonalon van ez ábrázolva: a felső vonal Dél-Mezopotámiát, az alsó vonal Észak-Mezopotámiát jelöli. A narancssárga mutatja a sumér uralmat. Egyesek úgy gondolják, hogy a suméroké volt az első birodalom. Az alsó vonal mutatja az akkád nyelvű népcsoportot, akik szétszórtan éltek mindaddig, amíg Nagy Szargon meg nem alapította az akkád birodalmat. Itt következett egy rövid életű új-sumér birodalom, de a következő, sokat emlegetett jelentős birodalom Mezopotámiában az Óbabilóniai Birodalom volt. Babilónia központja az itt látható Babilon volt. Babilónia igazán jelentős birodalommá vált Hammurabi uralkodása alatt. Hogy Hammurabi miről híres leginkább? Láthatjuk, hogyan növelte birodalma területét. Sötétbarnával jelöltük a birodalom területét akkor, amikor uralomra került, világosbarnával pedig az általa meghódított területeket északon és délen. De amiről talán leginkább ismert, az Hammurabi itt látható törvényoszlopa. Nem ez volt az első írott törvénygyűjtemény, de a legkorábbiak egyike, amit akár az alkotmány ősének is tekinthetünk. Olyan dolgokra épült, amiket már a sumérok is ismertek, de például még a bibliai törvényekre is hatott, sőt még a mai modern törvénykönyvekre is. A babilóniaiak után az a jelentős birodalom, amely uralma alá hajtotta Mezopotámia számottevő részét, az Asszír Birodalom volt. Az Asszír Birodalom a nevét az asszírok őshazájáról, Ashur városáról kapta. A térképen itt látható, ahol az akkád birodalmat mutattam. Mind a babilóniaiak, mind az asszírok akkád nyelven beszéltek, de ahogy eljutunk a késő-asszír időszakba, az arámi válik jelentősebb nyelvvé. Az arámi egy másik sémi nyelv. Ahogy itt láthatod, az asszír birodalom fénykorában uralma alatt tartotta a mai Közel-Kelet nagy részét. Az asszír birodalom végül összeomlott az i.e. 7. században, és helyére az Újbabilóniai Birodalom lépett -- itt mutatom a térképen -, ami ugyancsak kiterjedt a mai Közel-Kelet nagy részére. Az Újbabilóniai Birodalom valószínűleg leghíresebb uralkodója az Ószövetségben szerepló II. Nabukodonozor volt, aki arról nevezetes, hogy fogságba vetette a zsidó népet. Ez volt a híres babiloni fogság. Végül azonban őket is legyőzték, méghozzá az i.e. 6. században a perzsák és Nagy Kürosz. Ezzel pedig véget ért a babiloni fogság a Biblia beszámolója szerint. A lényeg tehát, hogy Mezopotámiát jó okkal nevezzük a civilizáció bölcsőjének. Nem csupán a technológiai és építészeti fejlődés miatt. Vallásuk, írásuk hatással volt a civilizációra öt-, hat-, hétezer év óta. Ötezer év óta mindenképpen. Sok Mezopotámiából származó gondolat, például az írott törvénykönyvek és a technológiák és minden egyéb a mai napig velünk maradtak.