Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:11:05

Pun háborúk Róma és Karthágó között

Videóátirat

Ahogy belépünk az i.e. 3. századba, láthatjuk, hogy az i.e. 509-ben alapított Római Köztársaság mostanra kiterjesztette befolyását Itália félszigetének szinte egészére. De nem Róma az egyetlen hatalom a Földközi-tenger térségében. Jelen vannak még Nagy Sándor birodalmának utódállamai, valamint a karthágóiak is. És itt láthatjuk, kékkel jelölve, hogy Karthágó kiterjedt birodalom volt, amely a Földközi tenger nyugati medencéjének nagy részét uralta. Nyilvánvalóan csak idő kérdése volt, amíg a két nagyhatalom konfliktusba nem kerül egymással. Végül három jelentős háborút meg is vívtak egymással. Egyes történészek szerint ezek voltak az addigi történelem legjelentősebb és legnagyobb háborúi. Az első háború i.e. 264-ben tört ki, és 23 évig, i.e. 241-ig tartott. Ez volt az első pun háború. Itt látható az idővonalon, i.e. 264-től 241-ig tart. --241-ig, ez a szakasz itt.--- A háború két szicíliai városállam közti konfliktus kirobbanásával kezdődött. Szicília ez a sziget itt. És itt található Siracusa, az erős városállam, amit a görögök alapítottak. A város konfliktusba keveredett Messanával, mely egy másik városállam Szicília északi, észak-keleti csücskében. Róma és Karthágó, a két nagyhatalom, teljesen belekeveredett egy olyan konfliktusba, amely végül egész Szicília fölötti fennhatóságról szólt. Ugyanis Karthágónak már volt érdekeltsége a sziget nyugati partján. Ami érdekes ezzel a háborúval kapcsolatban, hogy Karthágó jelentős tengeri birodalom volt, nagyon erős flottával rendelkezett. Ellenben Rómának nagyon erős volt a szárazföldi hadserege, nem igazán volt jelentős a tengeri hadereje. De ahogy látni fogjuk, az első pun háború folyamán, mindez meg fog változni. Az első jelentős csatát Agrigentumnál vívták, -- ezt valószínűleg rosszul ejtettem ki -- Szicília szigetén. A rómaiak döntő győzelmet arattak, és a karthágóiak, képzelheted, arra jutottak, hogy inkább a tengeren kellene megütközniük Rómával. Ez 260-ban meg is történt a lipari-szigeteki csatában. -- Itt láthatjuk a térképen. -- Amikor a rómaiak vereséget szenvedtek, belátták, hogy erősíteni kellene tengeri haderejüket. És az elkövetkező évtizedek alatt folyamatos hadakozás folyt. Volt néhány karthágói, vagy pun győzelem. - Amint egy előző videóban említettem, a „pun” szó onnan származik, hogy a rómaiak így hívták a karthágóiakat föníciai gyökereikre utalva. -- Voltak tehát pun győzelmek, de többnyire Róma ért el sikereket. Így az első pun háború végén jó pár dolog történt. Karthágó kivonul Szicíliából. Karthágót kiűzik Szicíliából. Hadisarcot kell fizetnie. Róma azt követeli Karthágótól, hogy fizessen az okozott károkért. Nagy teher volt ez Karthágónak, mert a háború sokba került, és különösen azért, mert nem polgárok alkották a hadseregét. A seregben... Csak a tengeri haderőben szolgáltak polgárok. De a hadserege főleg zsoldosokból állt. Zsoldosokból. Ezek olyan katonák, akik, ha eleget fizetsz nekik, akkor érted harcolnak. Nincsenek ideológiai vagy állampolgársági alapokon álló kötődéseik. Ahogy ez a több évtizedes háború zajlott, Karthágónak sorra ki kellett fizetnie az összes zsoldost. Voltak saját költségei, és most Róma kártérítést is fizettet vele. Hadisarc Rómának. Az első pun háború másik, mondhatni, mellékhatása az volt, hogy Rómát saját hajóhad építésére sarkallta. Róma hajóhadat épít. Gondolhatod, hogy, különösen az első pun háború költségei miatt, Karthágónak komoly nehézségei támadnak. Valójában destabilizálja Karthágót. Amikor a megállapodás ellenére sok zsoldos nem kapja meg a fizetségét, lázadás tör ki. A zsoldos háború 240-től 238-ig tart. Tehát i.e. 240-től 238-ig zajlik a zsoldos háború. Végül a karthágóiaknak sikerül leverni, de mellékhatásként meggyengül a hatalmuk Szardínia és Korzika felett. Tehát a zsoldos háború végére a térkép így nézett ki. Ez a térkép azt ábrázolja, hogyan nézett ki a Földközi-tenger térsége i.e. 238-ban. Láthatjuk, hogy a rómaiak nemcsak Itália félszigetét uralják, hanem irányításuk alá kerül Korzika, Szardínia és Szicília is. A rómaiak hatalma csak növekedni fog, de Karthágó, ez a büszke birodalom, ezzel még nem végzett. I.e. 218-ban a karthágói hadvezér, Hannibál, a híres Hannibál, Róma megtámadása mellett dönt. Szokatlan módon teszi ezt: északról támad. Magával viszi a hadseregét, elefántokkal együtt, a svájci Alpokon keresztül. A fenti festmény azt ábrázolja, ahogy Hannibál serege és elefántjai átkelnek a svájci Alpokon. Nagy pusztítást okoznak az Itáliai-félszigeten. A hadjárat durván 15 évig tartott. I.e. 218-tól i.e. 210-ig tart a második pun háború. Habár Hannibál nagy pusztítást végzett több mint egy évtizedig az Itáliai-félszigeten, sosem tudta teljesen uralma alá vonni Rómát. Erre többféle magyarázat van. Az egyik, hogy a legyőzött lakosság mindig fellázadt ellene. Nem örültek, hogy a karthágóiak, azaz a punok, leigázták őket. Másrészt sosem tudott annyi erősítést kapni, hogy teljesen leigázza Rómát. A második pun háború végére a rómaiak Karthágó ellen fordultak. I.e. 202-ben, a zámai csatában, a rómaiak döntő győzelmet arattak Hannibál felett. Hannibált visszahívták, hogy megvédje a hazát, és itt, Zámánál, legyőzték. I.e. 201-ben végződött a második pun háború. Ekkorra, a második pun háború végére, Róma irányítása alatt áll az Ibériai-félsziget jelentős része, amit korábban Karthágó uralt. Tulajdonképpen Karthágó egy Rómától függő állammá vált. Körülbelül így nézett ki a térkép. Mindennek nem Róma nem örült. Elég csúnya háború volt. Hannibál végigpusztította az Itáliai-félszigetet. Majdnem sikerült Rómát is uralma alá vonni. A Római Köztársaság létét fenyegette. Tehát Karthágó Róma ellenőrzése alá kerül, hadisarcot kell fizetnie, nem lehet többé jelentős hadserege és jelentős tengeri hadereje. Rómában az elkövetkező évtizedek alatt, annak ellenére, hogy Karthágó ennyire meggyengült, sokan azt szorgalmazták, hogy teljesen el kellene pusztítani ezt a várost, mert mindig, amikor elpusztítják, vagy legalábbis legyőzik őket, kötnek egy békeszerződést, de utána újra megerősödnek és egy újabb háborúskodás tör ki. Ezek nagyon csúnya háborúk. Végül, i.e. 149-ben, – ide írom: i.e. 149. – amint Karthágó próbált újra kissé megerősödni, próbálta újraépíteni a hadseregét, a rómaiak megijedtek. Úgy döntöttek, egyszer s mindenkorra végeznek vele. Nagyon súlyos feltételeket szabtak a karthágóiaknak. Azt akarták, helyezzék beljebb a városukat a tengertől. Nem akarták, hogy valaha is újra hatalommal bírjanak. A karthágóiak, persze, nem tehették. Nem mozdíthatták el az egész várost, hogy engedjenek a rómaiak követeléseinek. A rómaiak ezt ürügyként használták fel a támadásra. Tehát i.e. 149-től 146-ig zajlik a harmadik pun háború. És ez az a háború, amelyikben Róma Karthágó elpusztítására törekszik. Képes is lesz földig rombolni Karthágót, véget vetve egy 700 éves városállamnak, birodalomnak, hívd, ahogy szeretnéd. Karthágó városát teljesen elpusztítják. A lakosait rabszolgasorba kényszerítik, amit a rómaiak gyakran megtesznek a leigázott népekkel. A várost 17 nap alatt szisztematikusan felégették. A rómaiak gondoskodni akartak arról, hogy Karthágó sose legyen képes fellázadni és Rómát fenyegetni. A harmadik pun háború után Róma lett a Földközi-tenger térségének meghatározó birodalma. Nemcsak azokat a területeket ellenőrizte, amelyek már a harmadik pun háború előtt is az övéi voltak, hanem most már Karthágó afrikai gyarmatait is irányítása alá vonta. Ugyanabban az évben, i.e. 146-ban a rómaiak Görögországot is elfoglalták. A harmadik pun háború végével létrejön egy rendkívül erős Róma, és ez a Római Köztársaság egy birodalomra kezd hasonlítani. Hivatalosan még nem birodalom. Hivatalosan még köztársaság, de ellenőrzése alá kerülnek más népek is, tehát birodalomnak lehet tekinteni. Jelentős civilizáció formáját kezdi ölteni, amely végül majd az egész Földközi-tenger térségét irányítása alá vonja.