Zenei kifejezések szójegyzéke

Accent – Hangsúly
Zenei hang elejének kiemelése „rányomással”.

Adagio (olasz)
Lassú tempó. Lehet zenemű címe is, mint például Mozart: Adagio hegedűre és zenekarra.

Andante (olasz)
Sétatempó – mérsékelt sebesség.

Bar/Measure – Ütem
Meghatározott számú zenei hangot tartalmazó egység, mely a kottában az elején és a végén egy-egy ütemvonalnak nevezett vonallal van elválasztva. A zene alapjai: A hangok és a ritmus, 1. lecke: A hangértékek, az időtartam és az időmutatók

Beat/Pulse – Ütés/lüktetés
Szabályos ismétlődés egy ütemen belül. A zene alapjai: A hangok és a ritmus, 1. lecke: A hangértékek, az időtartam és az ütemmutatók

Cadenza - Kadencia (olasz)
Versenyműben a szólista által (egyedül) játszott hosszabb szólórész. A kadencia zenekari műben is előfordulhat egy hangszer vagy hangszerek egy kisebb csoportja által játszott szólóként. Lásd: Ludwig van Beethoven: V. szimfónia – Gerard Schwarz elemzésében (1. rész), első tétel

Chorale – Korál
Eredetileg német protestáns népéneket jelent. Később ezen népénekek feldolgozásait is jelenti; ezek lehetnek vokális, vagy akkordkísérettel hangszerelt egyházi énekek – például egy Bach korál.

Chord – Akkord
Ha két vagy több hang egyidőben szólal meg, akkordot alkotnak.

Concerto – Versenymű
Egy hangszerre vagy hangszerek kisebb csoportjára írt mű zenekari kísérettel.

Crescendo (olasz)
Növekvő hangerővel.

Decrescendo/Diminuendo (olasz)
Egyre halkabban; a crescendo ellentéte.

Dolce (olasz)
Lágyan, gyengéden előadni.

Downbeat – Ütem egy
Az ütem első ütése, a karmester beintésekor megszólaló ütem első hangja. Lásd: Ludwig van Beethoven: V. szimfónia – Gerard Schwarz elemzésében (I. tétel)

Ensemble – Együttes / együtt
1) Együtt játszó zenészek csoportja, például zenekar vagy vonósnégyes.
2) Amikor egy zeneműben az összes hangszer együtt játszik.

Fanfare – Fanfár
Bekonferálás, bejelentés előtti, figyelemfelhívás céljából alkalmazott zenei elem. Általában a zenekar rézfúvósai vagy egyetlen zenész, például trombitás játssza.

Fermata – Korona
Az a szimbólum, mely jelzi az előadónak, hogy a hangot olyan hosszan tartsa, ameddig jónak látja, de mindenképp hosszabban, mint a leírt hang értéke. Lásd: Ludwig van Beethoven: V. szimfónia – Gerard Schwarz elemzésében (I. tétel)

Flat – Bé
Ha egy ♭ jelet írunk egy hang elé, az a hangjegyet fél hanggal leszállítja. Például ha egy D hang elé egy ♭ módosítójelet írunk, a hangból desz vagy D♭ lesz.

Form - Forma
Egy zenemű formája vagy szerkezete.

Forte (olasz)
Hangosan vagy erőteljesen.

Fortissimo (olasz)
Nagyon hangosan – a forténél hangosabban.

Half-step – Fél hang
Az oktáv 1⁄12-ed részének megfelelő hangköz (pédául E-F vagy H-C)

Harmony – Harmónia
Hangok egyidejű kombinációja, leginkább, ha a képzett akkordok kellemesek a fül számára.

Instrumentation – Hangszerelés
Amikor egy zeneszerző saját maga vagy más által komponált zenei mű egyes szólamait konkrét hangszerekre írja át.

Key – Hangnem
Egy hangsor első fokára épülő akkord (tonika), mely megadja a zenemű vagy zenerészlet alaphangzását.

Larghetto (olasz)
Lassacskán, de egy kicsit gyorsabban a largónál.

Largo (olasz)
Jelentése: szélesen. Zenében lassú tempójú előadásmódot jelöl.

Major – Dúr
Hármashangzat vagy hangnemre utal. 
A. Ha akkordra utal, akkor az akkord három olyan zenei hangból áll, ahol az első és második hang között 4 fél hang, a második és harmadik hang között pedig 3 fél hang távolság van. A fél hang a legkisebb távolság (vagy hangköz) a hagyományos nyugati komolyzenében. A zongorán bármely két egymással közvetlenül szomszédos (fehér vagy fekete) billentyű között fél hang távolság van.

B. Ha a dúr hangnemre utal, akkor a hangsorban és az alap hármashangzatban szereplő hangok egymáshoz való távolsága határozza meg a hangzást. Ez fényes, vidám hangzást eredményez. Például Schumann 3. szimfóniája Esz-dúrban van, az első és utolsó tétel egyaránt Esz-dúrban kezdődik és végződik. Természetesen számos hangnem és akkord szerepel még ebben az öt tételes műben, de a legmeghatározóbb az Esz-dúr.

Measure – Ütem
Az idő mértéke a zenében, amely az ütemmutató által meghatározott számú ütést tartalmaz, melyeket ütemvonalak választanak el egymástól.

Melody – Dallam
Zenei hangok beazonosítható sorozata.

Minor – Moll
Utalhat egy konkrét akkordra vagy hangnemre.
A. Az alap moll akkord három zenei hangból áll. Az első és második hang közt három félhangnyi hangköz távolság, a második és harmadik hang közt pedig négy félhangnyi hangköz távolság van.

B. Ha a moll hangnemre utal, akkor a hangsorban és az alap hármashangzatban szereplő hangok egymáshoz való távolsága határozza meg a hangzást. Ez lágyabb, melankolikusabb hangzást eredményez. Például Beethoven V. szimfóniájának első tétele C mollban van. A legfőbb akkordja a c moll akkord és a alaphangja a C. Természetesen számos hangnem és akkord szerepel a tételben.

Molto vivace (olasz)
Nagyon élénken vagy nagyon gyors tempóban.

Motif – Motívum
Zenei hangok beazonosítható sorozata, de rövidebb, mint egy teljes dallam.

Movement – Tétel
Nagyobb egység szimfóniában vagy versenyműben. Általában több témából vagy motívumból áll.

Notes – Hangjegy
Azok a szimbólumok, melyek a hangmagasságot és a hang hosszát fejezik ki. Lásd még A zene alapjai: A hangok és a ritmus, 1. lecke: A hangértékek, az időtartam és az ütemmutatók

Octave – Oktáv
Két hang közötti távolság. Dúr* vagy moll* skálában ez a hangtávolság nyolc lépésnyire van egymástól, ezért hívjuk „oktávnak”. (Dúr és moll skálában is a nyolc lépés nagy és kis szekundokból tevődik össze.)

Opus (Latin)
Zeneműhöz rendelt sorszámot jelent, amit általában egy zeneszerző adott alkotásához rendelnek. Az opus szám gyakran a zeneszerzés időpontja szerint növekszik, de előfordul az is, hogy a megjelentetés időpontjának sorrendjéhez igazodik.

Pianissimo (olasz)
A pianónál halkabban.

Piano (olasz)
Lágyan, halkan.

Pitch – Hangmagasság
Egy hang frekvenciája, mely meghatározza, hogy az milyen magasan vagy alacsonyan szól (ebben az értelemben a „frekvencia” a hanghullámok másodpercenkénti rezgéseinek számát jelenti).

Piu (olasz)
Fokozás. Például a piu piano azt jelenti, hogy még halkabban.

Resolution – Feloldás
Akkordok egy csoportja létrehozhat feszültséget a harmóniákban. Amikor ez a feszültség enyhül egy nyugodt akkordban, vagy egy feszültség nélküli akkordban, akkor „feloldódik” és ezért hívjuk feloldásnak.

Scale – Skála
Szomszédos, egymástól egész- illetve félhangra lévő hangok egymás utáni sorozata, mint például a dúr vagy a moll skála. Egy adott skálát a hangok közti távolságok által létrehozott sajátosság és az alaphangja jellemzi.

Sempre (olasz)
Mindig. Például a sempre forte azt jelenti, mindig hangosan.

Sempre piu (olasz)
Egyre inkább.

Sforzando (olasz)
Erősen, hangsúlyozva.

Sharp – Kereszt
Amikor egy hangjegy elé a ♯ jel kerül, akkor az a hangjegy fél hanggal magasabbá válik. Például, ha hozzáadunk egy keresztet egy G hanghoz, akkor az gisz vagy G♯ lesz.

Solo – Szóló
Egy játékosnak (zenésznek) kell játszani. Zenekarban a soli kifejezés zenészek egy csoportjára, leginkább egy adott szólamra (hangszercsoportra) vonatkozik.

Step (“whole step”) – Egész hangköz
Két fél hangnak megfelelő hangköz (például C–D vagy C–B♭).

Symphonic form – Szimfonikus forma
Nagyzenekarra írt mű szerkezete.

Tempo (olasz)
Egy zenei mű sebessége.

Theme – Téma
A legfontosabb dallam egy zeneműben, mely a mű bármely pontján felbukkanhat. A műnek lehet egy főtémája, vagy akár több témája is.

Tonality – Tonalitás
A zenemű összes hangjának és harmóniájának elrendezése egy alaphanghoz viszonyítva.

Tonic – Alaphang (tonika)
A dúr vagy moll skála első foka, illetve egy adott hangnemben írt zene tonális alapja.

Upbeat – Felütés
Az első ütemet megelőző előkészítő hang(ok). Lásd itt: Ludwig van Beethoven: V. szimfónia – Gerard Schwarz elemzésében (I. tétel)