If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:4:26

2. lecke: A ritmus, a pontozott hangok, az átkötések és a szünetek

Videóátirat

Ha e hangjegyek bármelyikét lekottázzuk, akkor egy ritmust kapunk. Négy negyedhang egyenletes ritmust alkot, viszont, ha keverjük a különböző hangértékeket, kevésbé egyenletes ritmus lesz az eredmény. Például ha belehallgatunk Brahms Akadémiai Ünnepi Nyitányába, változatos hangértékekkel találkozunk. Az első ütemben nyolc nyolcad van. Aztán a második és harmadik ütem egy negyed, két nyolcad, egy negyed, két nyolcad mintára épül fel. A negyedik ütemben újra nyolc nyolcad van. Az ötödik ütemben egy negyed, két nyolcad és két negyed található. A hatodik ütemben pedig két félhang van. Van, hogy egy pont áll a hangjegy után. Itt a pont egy félhang után áll. Minden ehhez hasonló pont a hangjegyet értékének felével hosszabbítja meg. Négynegyedben a félhang két ütésig tart, ahogy azt tanultuk. Ha hozzáadunk egy pontot a félhanghoz, akkor viszont három ütésig tart. Ezt másképpen is jelölhetjük, méghozzá úgy, hogy egy negyedet hozzáadunk a félhanghoz, és alul vagy felül hozzákötjük. Egy pontozott félhang ugyanaz, mint egy félhanghoz kötött negyedhang. Ha megnézzük Beethoven V. Szimfóniája utolsó tételének a közepét, egy pontozott félhangot látunk, amelyet egy negyed követ az első ütemben, majd négy negyedhang a második ütemben. Ez többször ismétlődik. Háromszor játszák el oboán, klarinéton és fagotton, amely felvezeti az erőteljes, forte, teljes zenekari változatot. Most már, ha ránézünk egy pontozott negyedhangra, természetesen tudjuk, hogy a pont az értéke felének felel meg, amely egy nyolcad. Úgy is jelölhetnénk, mint egy negyedhangot, amelyhez egy nyolcadot kötöttünk. Ha Dvořak Újvilág Szimfóniájának utolsó tételét hallgatjuk és nézzük, egy félhangot látunk az első ütemben, amelyet két negyed követ, egy pontozott negyed, egy nyolcad és egy félhang alkotja a második ütemet, egy fél, egy negyed és két nyolcad van a harmadik ütemben, majd egy pontozott félhang és egy negyed zárja a téma elejét. Most nézzük meg Csajkovszkij IV. Szimfóniájának utolsó tételének elejét, hogy tizenhatodokat is lássunk! Az első ütem egy félhangból, egy pontozott negyedből és egy nyolcadból áll. A második ütemben csak tizenhatodok vannak. A harmadik ütemben három ütés alatt tizenhatodokat, majd két nyolcadot látunk. A negyedik ütemben van egy kis csend. Ezeket a csendeket úgynevezett szünetjelekkel jelöljük. Minden hangértéknek megvan a hozzá tartozó szünetjele. Az egészhang szünetjele egy fekete téglalap, amely az egyik vonal alatt helyezkedik el. A félhang szünetjele egy fekete téglalap, amely a vonalon helyezkedik el. A negyed szünetjel így néz ki. A nyolcad szünetjel egy zászló szárral, a tizenhatodnál kettő, a harminckettednél három zászló van a száron. A szünetjeleknél ugyanúgy viselkednek a pontok, mint a hangjegyeknél: a pont értékük felével hosszabbítja meg őket.