5. lecke: Az ütemmutatók áttekintése – egyszerű, összetett, aszimmetrikus

Háromféle ütemmutató létezik: egyszerű időmérték, ide tartozik minden olyan ütemmutató, ahol a felső szám, vagyis az ütések száma egy ütemben osztható kettővel, tehát kétnyolcad, kétnegyed, négynyolcad, négynegyed, hatnegyed, nyolcnyolcad, nyolcnegyed, és így tovább. Ebbe a kategóriába soroljuk még a háromnegyedet és a háromnyolcadot. Összetett ütemmutatóknál az ütések száma lebontható háromra, ahogy ezt már említettük, ilyen például a hatnyolcad, a kilencnyolcad, a tizenkétnyolcad és a tizenötnyolcad. Léteznek még aszimmetrikus ütemmutatók is, amelyeket komplex, vagy szabálytalan időmértéknek is hívunk, ezek általában öt vagy hét ütésből állnak. Tekintsünk meg párat ezekből. Ravel Daphnisz és Chloé című művének végén szenvedélyes fináléját gyors ötnegyedben írta. Általában az ötöt három plusz kettőre osztjuk. (Daphnisz és Chloé) Ha meghallgatjuk a Tűzmadár végét, először egy gyors tempójú hétnegyedet hallunk, három plusz kettő plusz kettőre, vagy kettő plus kettő plusz háromra osztva. (Tűzmadár) Néhány ütem múlva, Stravinsky utasítása alapján a darabot fele olyan lassan kell játszani, és a hétnegyed lassúvá változik, de még mindig három plusz kettő plusz kettőre, vagy kettő plusz kettő plusz háromra osztva. (Tűzmadár)