1. lecke: A kottavonalak, a hangnevek és a violinkulcs

A hangértékekről szóló részben már beszéltünk az egész, a fél és a negyedhangról, a nyolcadról, a tizenhatodról, a pontozott hangokról, és sok más egyéb hangértékről. Most helyezzük el ezeket a hangjegyeket úgy, hogy hangmagasságot jelöljenek. A hangmagasságot a hangforrásból eredő rezgés sebessége határozza meg. A mi esetünkben a forrás egy hangszer, és ezek a rezgések képzik a hangmagasságot. Minél vékonyabb a rezgés, és minél gyorsabb, a hangmagasság , annál magasabb a hang, és minél lassabb a rezgés, annál alacsonyabb a hang. Kezdjük a kottavonalakkal! Öt párhuzamos vonal van, bármelyik hangjegy elhelyezhető az öt vonal, illetve a négy vonalköz valamelyikén. Dolgozzunk az egészhangokkal! Íme a következő elem, amely szükséges a hangmagasság beazonosításához: a kulcs. Sokféle kulcs létezik, kezdjük most a violinkulccsal. A violinkulcsra helyezett hangjegyek mindegyikének van neve, amely megfelel az abécé első hét betűje valamelyikének, A-tól kezdve a G-vel bezárólag. (A magyar használat ettől kissé eltér.) Ez a hét hang a végtelenségig ismétlődik. A violinkulccsal ellátott kottában az A a második vonalközben található, ezt folytatva felfelé, a következő hang a B (magyar használatban a H) amely a harmadik vonalon helyezkedik el, a harmadik vonalközben a C, a negyedik vonalon a D, a negyedik vonalközben az E, az ötödik vonalon az F, és az ötödik vonal fölött a G. Most már láthatjuk a hangjegyek sorrendjét A-tól G-ig a violinkulcsos kottában. Ha a második vonalközben lévő A-nál lejjebb, a második vonalra helyezünk egy hangjegyet, akkor az G lesz. Ne feledd, az abécé A-tól G-ig tart, A, B (=H), C, D, E, F, G, és ha lefelé megyünk, megfordítjuk az ábécét, tehát a második vonal a G lesz, az első vonalköz az F, a legalsó vonal az E és az első vonal alatt a D. Ahogy fölfele mennek a hangjegyek, a hangmagasság is magasabb lesz, és ha ereszkednek a hanjegyek, akkor a hangmagasság alacsonyabb lesz. Ez minden hagyományos kottaírásra igaz. A violinkulcsot van, hogy G-kulcsnak hívjuk, mert a második vonalon körülöleli a G-t. Ezt a kulcsot használják szoprán hangszereknél és hangoknál, vagy a legmagasabb hangú hangszereknél és hangoknál, a szoprán hangnál és olyan hangszereknél, mint a fuvola, az oboa, a klarinét, a trombita, a kürt, a hegedű és a zongora felső része, amelyet általában jobb kézzel játszák.