3. lecke: A basszuskulcs és az oktáv

A másik leggyakrabban használt kulcs a basszuskulcs, basszus hangszereknél használják, mint például a harsona, tuba, fagott, cselló, nagybőgő és a zongora alsó szólama. Kezdjük először az öt párhuzamos kottavonallal. Azután írjuk az elejére a basszuskulcsot. A legalsó vonalköz az A hang. Ahogy innen megyünk felfele a második vonalra, és azután a második vonalközbe és így tovább, újra végigkövetjük az ábécé hét betűjét. A, B (=H), C, D, E, F, G. Az ismétlődő elv alapján a legfelső vonal megint A. Ahogy már említettük, az alsó és a felső A között nyolc hang van, vagyis egy oktáv. Most figyeld meg a kulcs jobb oldalán lévő két pontot! Ezek a pontok a negyedik vonal két oldalán helyezkednek el, itt található az F hang, ezért a basszuskulcsot F-kulcsnak is szokták hívni. Ha a legfelső vonalon lévő A hang fölé megyünk, akkor egy B (=H) hangot kapunk. Ha fölé írunk egy pótvonalat, akkor pedig egy C-t. Tegyük össze a violin- és basszuskulcsot, úgy, hogy a violinkulcs a basszuskulcs felett helyezkedjen el. A basszuskulcs feletti első pótvonalon elhelyezkedő C hang, és a violinkulcs alatti első pótvonalon lévő C egy és ugyanaz a hang. A két sort össze is kapcsolhatjuk, és azt a C-t, amit egy pótvonallal a basszuskulcs fölé írtunk, és egy pótvonallal a violinkulcs alá, nevezzük középső C-nek.