If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:6:51

A basszusharsona: interjú és hangszerbemutató Denson Paul Pollarddal

Videóátirat

Dimitrij Sosztakovics: V. szimfónia, IV. Allegro non troppo (élénk drámai zenekari zene) Ez egy basszusharsona. Ez az a hangszer, amelyik alacsony hangfekvésben játszik a harsona hangszercsaládban. Ahogyan itt látható, a basszusharsonán nagyon sok cső található, és vannak ún. toldalékcsövek is, amelyek lehetővé teszik, hogy még mélyebb hangon szólaljon meg, és könnyedebben szóljon abban a fekvésben. Azonnal észrevehető, hogy a basszusharsona fúvókája egészen nagy, ami segíti a mély hangok fújását. A tölcsér nagyobb, mint az alt vagy a tenor trombita tölcsére, s ez lehetővé teszi a könnyebb játékot mélyebb hangfekvésben. A basszusharsona és a tuba tulajdonképpen ugyanabban a hangterjedelemben képes játszani. Csak a hangszínük különbözik egymástól egy kissé. A tuba hangja meglehetősen nagy és öblös. A basszusharsona hangja kissé élesebb, de ugyanabban a hangtartományban játszunk. Dmitrij Sosztakovics: V. szimfónia I. Moderato (gyors drámai zenekari játék) A hangszeren két szelep található, s ezek lenyomásával közelebbi tartásban lehet játszani mély hangokat anélkül, hogy a tolókát teljesen ki kellene tolni, így tulajdonképpen a hangszercsövet hosszabbítjuk meg anélkül, hogy a tolócsővet elmozdítanánk. Például az alsó F ilyen hatodik fekvésben: (mély kürt hang) vagy az első szelepet lenyomva lejátszhatom első fekvésen is: (mély kürt hang) Így több lehetőség van a mély hangok lejátszására. Ennek a hangszernek a legmélyebb hang az első fekvés kontra H pedál hangja, ami meglehetősen mély. Ennek megszólaltatásához mindkét szelepet le kell nyomom, a tolókát pedig addig tolni, ameddig csak tudom. (mély öblös kürthang) Amikor mély hangokat játszunk a basszusharsonán, és a tolóka teljesen ki van tolva, akkor nagyon közel van a hangszercső végéhez, és könnyen megtörténhet, hogy a tolóka leesik a végén, tehát erre vigyázni kell. Igor Stravinskij: Tűzmadár szvit (1919.) III. Kascsej király pokoli tánca A legtöbb harsonás tenor harsonán kezd játszani, és merem állítani, hogy Amerikában a profi harsonások közel 99,9%-a fúvószenekarban kezdi, általában 10 éves kor környékén, 5. osztályban. Tenor harsonán kezdünk, s így kezdtem én is. Ötödikes koromban jelentkezőket kerestek a fúvószenekarba, és úgy gondoltam: „Hm, ez jól hangzik!”, és feliratkoztam, aztán bementünk nagy terembe, ahol a zenekar vezetője minden hangszert bemutatott nekünk. Azonnal elvarázsolt az valami, ami megkülönbözteti a harsonát a többi hangszertől: a tolócső. Az a pillanat, amikor a zenekar vezetője így csinált: (lefelé, majd felfelé csúszó hangzás) elbűvölt. Ezért választottam a harsonát. Ludwig van Beethoven: V. c-moll szimfónia, Op.67 IV. Allegro 10 éves koromban kezdtem harsonázni, és eleinte a hangok nem szóltak a legjobban, de azt akartam, hogy jól szólaljanak meg, ezért rengeteget gyakoroltam. Nem igazán kényszerített senki, hogy gyakoroljak. Szerettem a hangszer hangját, és élveztem a játékot, és emiatt sokat játszottam rajta. Így aztán gyakran megtörtént, hogy amikor a barátaim kint fociztak vagy baseballoztak, én skáláztam, játszottam a dúr skálákat, gyakoroltam, és végül, azt hiszem, 1 vagy 2 év rendszeres, napi gyakorlás meghozta a gyümölcsét: a hang sokat javult, és egy kicsit tisztábban játszottam, és a technikám, a tolótechnikám is egyre jobb lett, és tényleg igazi szórakozássá vált a mindennapos gyakorlás eredményeképpen. David Stock: Blast! (2010.) Amikor 13 évesen, újoncként középiskolába kerültem, elkezdtünk gondolkozni azon, hogy hol tanulunk majd tovább, azon törtem a fejemet, hogy mit fogok csinálni? „Mit fogok a főiskolán tanulni?” És tulajdonképpen a zene volt az egyetlen, amit igazán akartam. Így aztán a középiskolás éveim alatt arra készültem, hogy zeneművészeti főiskolára megyek, így aztán folytattam a harsonázást. A harsona egy igazán élvezetes hangszer. Közösségi hangszer. Nem olyan, mint a zongora, amivel ülsz egyedül egy szobában és gyakorolsz. A harsona az a hangszer, ahol az időd nagy részében, amikor harsonázol, más gyerekekkel játszol együtt, és az elejétől fogva élvezetes. Részese vagy - olyan, mintha sport lenne olyanoknak, akik nem sportolnak. Csapattag vagy, együtt kell játszanod, és együtt kell működnöd másokkal, figyelned kell, és ... szóval az elejétől kezdve szórakoztató. Sok múlik azon, hogy mennyit gyakorol egy fiatal zenész. Ha 10 évesen elkezded, nem kell sok idő ahhoz, hogy viszonylag szép hangon tudj játszani, főleg, ha minden nap gyakorolsz és jó a technikád. Antonin Dvořak: IX. e-moll „Új Világ” Szimfónia, Op. 95 IV. Allegro con fuoco