A zongora (mint zenekari hangszer): interjú és hangszerbemutató Kimberly Russ-sal

Dmitrij Sosztakovics V. szimfónia I. Moderato (hangszeres zene) Zenekarban játszani igazi képzési tapasztalat egy zongorista számára és én feltétlenül javaslom, mert egy zongoristának sokoldalúnak kell lennie. Fantasztikus dolog szólistának lenni és a legtöbb zongorista arról álmodozik, hogy híres szólista lesz belőle. De a legtöbben tudjuk, hogy ez nem igazán reális, ezért meg kell tanulnunk, hogy sokféle módon legyünk képesek pénzt keresni, például más szólisták kísérésével vagy óraadással vagy egy nagy együttesben való játékkal, amilyen egy zenekar, vagy például kóruspróbák kísérésével. Az All Start Zenekarban két billentyűs hangszert használtunk, a zongorát és a cselesztát. A cseleszta meglehetősen különös hangszer, érdekes a leütése, néha nehéz kezelni, de csak meg kell tanulnunk, hogyan kell megszólaltatni. A zongoránál minden billentyűt ugyanúgy lehet leütni, a cselesztánál nem. Dmitrij Sosztakovics V. szimfónia I. Moderato Amikor nagyjából négy éves voltam, a nagymamámnak Orlandoban, Floridában volt egy Baldwin Acrosonic zongorája, amelyik a nappalijában állt, és amin nagyon szeretett egyházi himnuszokat játszani. Sokszor hallgattam, ahogy játszik, és egy elkezdtem a billentyűkön dallamokat kijátszani. és a nagymamám azt gondolta, tényleg, zongoraórára kellene járatnunk. Én voltam az első unokája. Így hát a nagynéném, aki tanárnő volt, elvitt engem Iris Daniel Engel zeneiskolájába, amely egy hatalmas déli ültetvény stílusú épület volt Orlandóban és el is kezdtem leckéket venni, 5 éves koromban. Ettől kezdve Iris Daniel Engelnél majd a lányánál, Drucilla Engelnél tanultam. Ezután Dr. Gary Wolfhoz kerültem a Central Florida egyetemen és egyetemi éveim alatt végig nála tanultam. Amikor eldöntöttem, hogy folytatom a tanulást és megszerzem a mesterfokozatot, már néhány év óta zenei munkát végeztem. Ekkor már tanítottam, kísértem, valamennyi szólót is játszottam. Változatos szakmai hátterem volt. És amikor elhatároztam, hogy folytatom a tanulmányaimat, azon gondolkodtam, mi segítene abban, hogy zenészként és zongoristaként megéljek majd. Úgy döntöttem, hogy a leghasznosabb dolog, ha zongorakísérő szakon szerzek diplomát. A Julliard zongorakísérő tanszak tanárai kiválóan értettek azokhoz a területekhez, amelyek engem érdekeltek, és tudtam, hogy ha tőlük tanulok, biztos alapot szerzek majd a később adódó lehetőségek megragadásához. Dmitrij Sosztakovics V. szimfónia III. Largo Bárkinek, aki azon gondolkodik, hogy zenész legyen, azt javasolnám, hogy kezdje a zongorával, mert a zongora megadja az alapokat, amelyeket egy zenésznek ismernie kell, különösen a harmóniák ismeretét. Ha tudsz zongorázni, akkor már tudsz kottát olvasni violinkulcsban és basszuskulcsban is. Sőt, akár más kulcsokban is, ha a tanárod nagyon alapos, hiszen más kulcsok is vannak. Ez megalapozza a legfontosabb előjegyzések és ütemjelzések elsajátítását, amit aztán alkalmazni tudsz majd bármilyen más választott hangszer tanulásánál. Ami kimondottan a zongorázást illeti, azt mondanám, hogy egy olyan tanárt kell találni, aki megtanítja az alapokat, egy olyan valakit, akinek a személyisége passzol a tanítványéhoz. Hiszen nem csak az fontos, amit megtanulsz, de ez a kompatibilitás is rendkívül fontos, meg a hétről hétre való folytonosság megteremtése. Tehát ha a diák hétről hétre örömmel megy a tanárához és szívesen végzi el a házi feladatát, akkor lesz valóban eredményes a tanulás. Ahhoz hogy a zenei pályát válasszuk, azt gondolom, hogy a gyermek lelke mélyén ott kell lennie a vágynak. És ha a zenészséget valóban karrierként akarja valaki űzni, ehhez nagyon nagy elhatározásra kell jutni, a zongoraórákat nagyon komolyan venni, és tisztában lenni azzal, hogy sokat kell gyakorolni. De én mindenkinek javaslom, hogy tanuljon zenélni, mert segít fegyelemre nevelni, és amit a zenéből megtanulunk, az élet számos más területén is hasznosíthatjuk. Dmitrij Sosztakovics V. szimfónia IV. Allegro non troppo