Antonín Dvořák: IX. „Újvilág” szimfónia, Gerard Schwarz elemzése (3. rész)

Ennek a csodálatos szimfóniának a harmadik tétele a scherzo, a tempójelzése molto vivace, ami nagyon gyors, élénk tempó. A bevezetés nagyon emlékeztet Beethoven IX. szimfóniája híres scherzójának bevezetésére. Az üstdob az első néhány ütemben kiemelkedő szerepet kap, halljuk, hogy felel a fúvósoknak, illetve később az üstdob is játssza a bevezetést, legalábbis annak a ritmusát. Tehát a bevezetéssel kezdődik, és ahogy az várható, jön az első téma, amit a második fuvola és az oboa szólaltat meg, erre a klarinét válaszol. ♪ Dvořák: IX. „Újvilág” szimfónia, III. tétel ♪ A következő alkalommal, amikor bejön a téma, az üstdobon szólal meg; igaz, csupán a ritmusa, de kétségkívül az üstdob játssza a témát. ♪ ♪ Ez a szakasz azután ismétlődik, és ez tulajdonképpen egy furiant, egy cseh tánc, amit Dvořák több művében is felhasznált, amelyben jellemzően sok a keresztritmus, ami a tétel során... ♪ ta-ta-tam tam-tam tam-tam ♪ így szólal meg... ♪Tam tam tam tí-tam-tam tam tam tam ♪ Ezt több szimfóniájában felhasználta: hallhatjuk a VI. szimfóniában és a Szláv táncokban; Ez nagyon sokszor előjön Dvořáknál. Az ismétlés után újra jön a téma, amit most továbbfejleszt, ezzel át akar vezetni egy újabb, egy második témához. amit egy csodálatos fagottszóló vezet be. A szólamok együtt mozognak, és egyszer csak a fagott kiválik, és jön az átvezetés, átvezetés... azután a fuvola és az oboa játssza a második témát, amire a fagott válaszol. ♪ ♪ Továbbviszi a klarinét, aztán átveszik a csellók, majd visszatérünk az első témához. Van tehát egy első téma, aztán a fafúvósok behozták a második témát, ezután visszatér az első téma. És ahogy halad az első téma, a megszokottnál sokkal jobban kidolgozza, így tulajdonképpen ezt vehetjük úgy is, mintha a kidolgozás rész eleje lenne. A scherzo részei általában egy első, A rész, aztán a trió, a B rész, aztán megint az A rész. Dvorák ezt követi is egy bizonyos mértékig, de az A rész sokkal bonyolultabb, mint amire általában számítanánk. Az átvezetés a B részbe, ahova most érkezünk valóban szokatlan, abban az értelemben hogy nagyon sűrű, behoz új motívumokat, nyugtalanságot érzünk, tűnődve, vajon mi következik még. ♪ ♪ Ami pedig jön, az egy nagyon népdalszerű dallam, amit fafúvósok játszanak, a triangulum, az üstdob finom kíséretével, és természetesen a vonósokkal. ♪ ♪ Ez a rész megismétlődik, aztán a vonósok veszik át, megint csak nagyon népdalszerűen, és ezt nevezhetnénk úgy, hogy a B rész témájának második része. ♪ ♪ A fafúvósok átveszik a dallamot, megismétlik, aztán Dvořák visszavisz minket az első témához és az első tempóhoz. Az átvezetéshez Dvořák Da capo-t ad meg: vissza az elejére. És az egészet újra megismételjük. Miután elérkezünk a visszatéréshez, ott azt adja meg, hogy a kódához, tehát átugorjuk a triót, és a kódához ugrunk, ami a befejező rész. Dvořák itt belevegyíti az első tétel első témáját, amit ismét a harmadik és a negyedik kürt játszik, ahogyan az első tételben is, amire ismét a második fuvola és az oboa válaszol. A kürt megint nagyon hangosan játszik, a második fuvola és az oboa halkan felel rá, ismét jön a hangos kürt, és így tovább, ezután mindenki bekapcsolódik, az első tétel harmadik témájával, kiegészülve a scherzóval, és elérkezünk ennek a tételnek a végéhez. ♪♪