Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia, Gerard Schwartz elemzése (2. rész)

A második tétel egy andantino canzona (dal) formában. A canzona a reneszánsz korra jellemző hangszeres forma. A reneszánszban alapvetően két zenei forma létezett: a madrigál, azaz énekelt forma, és a canzone, hangszeres forma, így ő is canzonénak nevezi. A canzonék sosem lassú tételek voltak, mindig mozgalmasak, nem túlságosan gyorsak, inkább kellemes tempójúak, és pontosan ilyen ez is: egyáltalán nem egy lassú tétel. Az első tételnek van egy keringő-jellege, ez a mostani pedig egy lassú tétel. Az oboa játssza, melankolikus a dallam. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) Érdekes módon, a dallam nem áll meg, elkezdődnek a nyolcadok, és csak megy és megy előre. A dallam csodaszép, és az egyetlen, ami kíséri, csak az apró pizzicatók. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) Ezután a csellószólam megismétli ugyanezt a dallamot. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) Ellendallammal belépnek a fuvolák. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) Majd a második nagy téma is elkezdődik a vonósokkal. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) És ismét, amit Csajkovszkij oly gyakran megtesz, fogja a témát, és egy másik hangnemben folytatja. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) (halk zongoraszó) Vagyis folytatódhat tovább, akár végtelenségig, épül és épül, majd visszahozza az eredeti témát, amit a fagott és a brácsák játszanak. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) És tulajdonképpen ezt addig folytatja, amíg el nem érkezünk a harmadik nagy témához. Egyesek szerint ez olyan, mint egy induló. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) Nekem, szívbemarkolóbb. Az induló kissé felületes benyomást kelthet, de ez ugyanolyan megrendítő, mint eddig. Bámulatos. Megismétli, megváltoztatja, van ellentéma, s végül visszahozza az eredeti témát. Ezúttal úgy döntöttem, hogy a témával nagyon halkan térünk vissza, szinte kifejezés nélkül, kiemelve a kis futamokat (énekli a futamokat) amit a fafúvósok játszanak: a fuvola, a klarinét, a fagott. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) Végül ugyanazt a második témát játsszák, Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) aztán egy átvezetés, fafúvósok vonósok, ami aztán elvezet a végéhez, ami ezúttal egy csodálatos dallam, amit a fagott játszik. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.) Végül egy rövid kóda, a zenekar minden részében feltűnő kis akkordokkal, ami egy gyönyörűséges, ugyanakkor megrendítő lezárása a tételnek. Pjotr Iljics Csajkovszkij: IV. szimfónia (f-moll, op. 36.)