Ifjabb Holbein: A követek

(halk zongoraszó) - (Beth) Holbein 1553-ban festett A követek című képét látjuk a londoni Nemzeti Galériában. - (Steven) Ez a festmény olyan dolgokról szól, amiket nem látunk. - (Beth) A bal oldalon Jean de Dinteville látható. Ő Franciaország követeként élt Angliában. Jobb oldalon Georges de Selve, a barátja, püspök és ugyancsak követ. - (Steven) Mindkét férfi Angliában van, Holbein, a svájci festő pedig Angliába költözött, mert ott talált munkát. Röviddel azután, hogy megfestette ezt a képet, ő lett az angol király, VIII. Henrik udvari festője. - (Beth) VIII. Henrik ekkor arra készült, hogy szakítson a katolikus egyházzal. A francia követ pedig azért tartózkodott Angliában, hogy szemmel tartsa VIII. Henriket ebben a zavaros időszakban. - (Steven) A képen utalások láthatók az angliai zűrzavarra, de ennél sokkal többről van szó. - (Beth) Kezdjük a két férfival! A bal oldalon látható Jean de Dinteville rendelte meg ezt a festményt, és a kép az ő házában lógott a falon. A festő rendkívül gazdag és sikeres férfiként ábrázolta szőrmebéléses kabátban, bársony és szatén öltözetben. Tőrére ráírták a korát, 29 éves volt. Nagyon fiatal ember tehát. Holbein világosan és részletesen ábrázolta öltözékét, ami abból az északi hagyományból fakad, amelyből Holbein származott. A jobb oldalon Georges de Selve öltözéke szerényebb szőrmekabát. A könyöke alatt lévő könyvön szerepel a kora, 25 év. - (Steven) Érdekes kontraszt, Egyik oldalon a tőr, a másikon a könyv. Ezek hagyományosan jelképezték az aktív és a szemlélődő élet ellentétét. - (Beth) Mindkettőt néznünk kell, de talán még sokkal inkább azt, ami a kép közepén látható. Ezek a polcok két szintjén lévő tárgyak. - (Steven) Holbein csodálatosan tudta ábrázolni a textíliákat és ezeknek a tárgyaknak az anyagi valóságát. De jelentésük is van. - (Beth) A felső polcon olyan tárgyak vannak, amelyek a csillagászathoz és az időméréshez használatosak, az alsó polcon pedig olyanok, amelyek „földhözragadtabbak”. Egy földgömb és egy lant, egy aritmetikai könyv és egy énekeskönyv. - (Steven) A festményt mintha egy rácsozat osztaná részekre. Bal oldalon látható az aktív élet, jobb oldalon a szemlélődő élet. felül az égi szféra, alul a földi szféra. Nézd meg a gyönyörűen, rövidülésben ábrázolt lantot az alsó polcon! A lantot hagyományosan a perspektíva érzékeltetésére ábrázolták. Ebben a mesteri ábrázolásban a lant sokkal rövidebb, mint amilyen a valóságban, mert a vége felől látjuk. Ha egész közelről nézzük, láthatjuk, hogy az egyik húr elpattant. - (Beth) A művészettörténészek szerint ez az európai egyházon belüli korabeli ellentétekre utal. - (Steven) Ugyanez jelenik meg az énekeskönyvben közvetlenül alatta. Nyitva van, és olyan pontos az ábrázolása, hogy akár olvasni is lehet. Ez egy himnusz fordítása, amit Luther Márton, a protestáns reformáció feje írt. Mindez a luxus, ezek a tárgyak, a szereplők rendkívüli viselete csodálatosan részletes csempézett mozaikpadlón nyugszik. Tökéletes a mélység érzete. A Westminster Abbey tényleges padlózatára utal. Annak a templomnak a padlózata valójában olyan ábra, amely a makrokozmoszt, azaz a kozmikus rendet jelképezi. - (Beth) Nézd csak az előtérben található nagyméretű tárgyat! - (Steven) Egy egykori diákom szerint olyan, mint egy uszadékfa, amit valami okból az előtérbe helyeztek. - (Beth) Valójában azonban egy anamorf szobrot látunk, olyan szoborszerűséget, amelyet mesterségesen megnyújtott a perspektíva. De ha a festmény jobb sarkában kicsit leguggolsz... - (Steven) Vagy tükörben nézed egy bizonyos szögből, egy emberi koponyát látsz. - (Beth) Ez olyasmi, amit nem láthatsz, amikor a többi tárgyat látod a képen, csak akkor, amikor nem látod a többi tárgyat a képen. - (Steven) A kép elején és középpontjában lévén, bizonyos értelemben ez a koponya a kép sztárja. Ez a halál hagyományos szimbóluma. - (Beth) Egy memento mori. - (Steve) Emlékeztető a halálra. A festményeken gyakran megjelenik ez az elem. Itt azonban olyan festményről van szó, amely első látásra a földi vívmányokat dicsőíti, azonban most aláássa ezt az értelmezést. Ha még figyelmesebben nézzük, a kép bal felső sarkában a függöny mögül kikandkál a keresztre feszített Krisztust ábrázoló, alig látható kis szobor. - (Beth) De ekkor felmerül a kérdés, ami Holbeinre és erre az ábrázolásra vonatkozik. A lant tökéletes rövidülésben látható, a padlózat is a mélység tökéletes illúzióját kelti. Holbein tehát képes tökéletesen visszaadni a valóságot. Azután viszont úgy dönt, hogy a koponyát természetellenesen ábrázolja. Tehát úgy dönt, hogy a földi dolgokat realisztikusan ábrázolja, a természet feletti vagy transzcendens dolgokat pedig anélkül, hogy tökéletes illúzióra törekedne. - (Steven) Azt hiszem, Holbein az ellentétet akarja megmutatni. Nézd a lant és a koponya viszonyát! A koponyát olyan szélsőségesen eltorzította, hogy nehéz felismerni. De ha valamit megnyújtunk, azt általában vízszintesen, esetleg függőlegesen tesszük. Így átlósan nagyon különös. A lant a polcon fekszik. Rövidülésének szöge nagyon hasonlít a koponyatorzítás szögére. De ne feledd, hogy a rövidülés is a torzítás egy válfaja. Bizonyos értelemben mindkettő torzítás, de az egyik torzítással az általunk látott világ valósága jön létre. Arra emlékeztet, hogy amit látunk, talán nem az igazság. - (Beth) Azon túl is van valami. - (Steven) Ez a kép arról szól, hogy ezek az emberek mit értek el életük során. - (Beth) És hogy a történelem során az emberiség mit ismert meg a világból. A festményen a két félig eltakart elem a kereszt és a koponya, a földi élet határait jelzi, a földi tudás, az emberi ismeretek korlátait, a halál elkerülhetetlenségét és Krisztus kereszthalálának ígéretét. (halk zongoraszó)