If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:10:24

Videóátirat

Ez a térkép az európai országok gyarmatait ábrázolja az 1700-as évek elejétől a század közepéig. Pár dolog egyből szemet szúr. Spanyolországnak rengeteg területe van Közép- és Dél-Amerikában. A kicsi Portugália is a földrajzi felfedezések korában véghezvitt nagy teljesítménye következtében jelentős földterületeket mondhat magának a későbbi Brazíliában, és vannak gyarmatai Afrika partjai mentén, sőt még Indiában is, például Goa. Aztán itt vannak a britek, akiknek Észak-Amerikában vannak gyarmatai, amik később az Egyesült Államokká és Kanadává alakulnak. Ebben az időszakban Franciaországnak is jelentős gyarmatai vannak itt, amiket később elbitorolnak a britek, majd a független USA részei lesznek, ahogy az az észak-amerikai kontinensen terjeszkedik. De amit észre kell vennünk ezen a térképen az az, hogy bár jelentős méretű gyarmatai vannak, a világ legnagyobb részét mégsem Európa kontrollálja. Igen, Angliának is egyre több gyarmata van, – bár ezek ekkor még vállalatok által birtokolt területek – Kelet-Indiában, Bengálban. De Afrika és Ázsia legnagyobb része nincs európai kontroll alatt. De ahogy belépünk a 18. sz. második felébe, és a 19. században még inkább, valami nagyon fontos történik az emberiség történetében: az ipari forradalom, vagy talán találóbb ipari forradalmaknak nevezni. Sok új technológia játszott központi szerepet az ipari forradalomban, de a legfontosabb minden bizonnyal a gőzgép. Lehetne azon vitatkozni, hogy a gőzgép, a villamosítás, vagy a távíró az. De a gőzgép egyik pillanatról a másikra lehetővé tette, hogy kihasználják a szén energiáját, hogy gőzt fejlesszenek és ezzel motort működtessenek. És ezeket a motorokat hasznosítani lehetett a gyárakban, megsokszorozva, amit az emberi munkaerő ezidáig el tudott végezni. Itt van például ez a gyár, ahol talán textilt szőnek valamilyen fonalból, vagy varrnak valamit. Egy ember egy motoros szövőszékkel, vagy varrógéppel, sokkal, de sokkal többet tudott termelni, mint amennyit korábban kézzel tudott. A gőzgép és az elektromos áram forradalmasította a közlekedést is, az áruk és az emberek szállítását, és az információáramlást is. Itt jobbra egy gőzhajó látható, amit használhattak a kereskedelemben, de a katonai terjeszkedést is szolgálhatta. Ez itt vasút. Szintén szállít embereket és árucikkeket, de emellett lehetővé teszi azt is, hogy nagy területeket tartsanak ellenőrzés alatt. Ez pedig itt a telegráf. A távíró, ami egyik pillanatról a másikra, a történelem során először lehetővé tette a világ bármely pontjával létesített azonnali kommunikációt. Míg korábban hónapokig tartott megtudni, mi történik máshol, ez most pillanatok alatt megtörtént. És ez ismét hasznos a kereskedelem szempontjából, de a hadsereg koordinálásához is. Nagyrészt ezeknek a forradalmi újításoknak köszönhetően, és fogunk még több ilyenről tanulni a következő videókban, a világtérkép nagyon másként nézett ki úgy 150 évvel később. Így nézett ki a világ 1900 körül. Egyből feltűnik néhány különbség az előző térképhez képest. Az észak- és dél-amerikai gyarmatok nagy része ekkorra már független. De drámai változásoknak lehetünk tanúi Afrikában és Ázsia nagy részén is. Afrikát feldarabolták a gyarmatosító hatalmak. Ez a lazacszín mutatja, hol van brit uralom: Dél-Afrika nagy részén, Egyiptom és Szudán környékén, és Kelet-Afrika egyes részein. Láthatod, hogy Franciaország tartja ellenőrzés alatt Algériát, és Nyugat-Afrika nagy részét. Ami egykor brit vállalati tulajdonként indult Kelet-Indiában, az mostanra brit koronagyarmattá nőtte ki magát. India a Brit Birodalom része. Még Japán, az első iparosodott ázsiai ország is belekóstol az imperializmusba. Fennhatósága kiterjed Koreára és Tajvanra. És miért alakult ki az imperializmus ezen formája? Az imperializmus egyik oka az a szokásos motiváció, amit már annyiszor láttunk a történelem folyamán. Ha hódítasz, több föld és több ember lesz az uralmad alatt. És ha több földed van, aminek a legnagyobb részét mezőgazdaságra használják, akkor több adóbevételed és nagyobb vagyonod lesz. Szóval, adók. Ha több alattvalód van, azok termelni fognak, amit szintén megadóztathatsz. És a háborúban is használhatod őket; katonákat is adhatnak neked. A nagyobb bevétel és több katona által pedig még nagyobb hatalomra tehetsz szert. Itt visszatérünk a kiindulópontra, amiből láthatod, miért próbálják a birodalmak növelni a területüket. És amikor felhagynak a növekedéssel, akkor sokszor azt látjuk, hogy hanyatlásnak indulnak. De ebben a videóban, ami a 18. sz. elejétől a 20. sz. elejéig tartó időszakról szól, új dolgok lépnek porondra. Itt vannak az ipari forradalom technológiai újításai, mint pl. az elektromosság és a gőzgép. Látjuk a kapitalizmus eszméjét kibontakozni, ami arra koncentrál, hol tudja a hasznot maximalizálni a rendelkezésre álló tőkével. A föld is a tőke egy formája, de látni fogjuk, illetve egyes képeken már láttuk is, hogy a technológia egyre értékesebbé válásával a tőke más formái lesznek fontosak. A tőke olyan formái, mint a gyárak, a vasút, a hajók. És ehhez a két fogalomhoz kapcsolódik az iparosodás, ami a technológia használata a termelékenység fokozására, a termelés növelésére. És kölcsönösen táplálják egymást. A kapitalista azt kérdezi: hogy tudok nagyobb hasznot elérni a tőkémmel? Gépesítenem kell. Hatékonyabbá kell tennem a gyáraimat. Ha azt akarom, hogy hatékonyabbak legyenek a gyáraim, új technológiákba kell beruháznom, hogy iparosodni tudjak. Minél magasabb fokú a gépesítés, annál több a profit, és annál többet tudok beruházni ebbe a körforgásba. A gépesítés során sokféle probléma fog felmerülni, amit meg kell oldanom, ez pedig további műszaki fejlesztésekhez vezet. És azoknak, akik fejlesztenek, még több befektethető tőkéjük lesz. Ez szintén beindít egy körforgást, ami az imperializmust táplálja. Gondolj bele! Az ipari forradalom során a tőketulajdonosoknak egyre nagyobb lett a hatalma. Képzelj el egy gyárat! – Ez itt az én gyáram.– Kell bele nyersanyag. [Nyersanyag] Képzeld el, hogy ez egy ruhaipari üzem. Felhasználhat nyers gyapotot, vagy gyárthat belőle fonalat, vagy a pamutszálból valamilyen szövetet készíthet, amiből pedig késztermék lesz, mondjuk ruha. Az emberek az ipari forradalom előtt is felhasználtak nyersanyagot, csináltak belőle valamit, és késztermék lett belőle. De most ez a közbülső szakasz megtáltosodott a technológia, a gépesítés által. Kezd a központi elemmé válni, és egyre nagyobb a termelékenysége. És ahogy egyre nagyobb a termelékenysége, megnő a nyersanyagigénye is. Honnan vegyünk több nyersanyagot? Ha kicsi az országod, mint az Egyesült Királyság vagy Japán, a nyersanyagkészleted korlátozott. De ott a világ többi része, különösen az, amelyik még nincs a te fejlettségi szinteden technológiailag, szóval akár használhatod a hadsereget is, hogy a veled való kereskedelemre kényszerítsd. Hasonlóképpen: mit csinálsz a sok késztermékkel? A szigeteden korlátozott a piac. De mi lenne, ha olyan emberek százmillióinak is értékesíthetnél, akik nem a te országodban élnek? Ez a nyersanyagigény, a több és olcsóbb nyersanyag igénye, és a termékek, a gépesítéssel termelt javak értékesítésének igénye, ez a két dolog jelentős mértékben hajtotta az imperializmust, a gyarmatosítást, és általában az igényt a szabadkereskedelemre. Ahol a szabadkereskedelem nem valósult meg szabadon, ott olykor ráerőltették arra az országra, amelyikkel kereskedni akartak. És ahogy korábban már utaltunk rá, a technológia fejlődése, ami az ipari forradalmat hajtotta, egy nagy kiterjedésű birodalom ellenőrzését is megkönnyítette. Az ipari forradalmat megelőzően egy olyan országnak, mint Anglia, egy ilyen kiterjedt birodalmat kontrollálni... ez lehetetlen lett volna a rómaiak, vagy a perzsák számára, az ő technológiai fejlettségükkel. De most itt van a gőzhajó, itt van a vasút, itt a távíró, mind az ipari forradalom termékei, amik azt is lehetővé teszik, hogy kiterjeszd a hatalmadat, sokkal gyorsabban és hatékonyabban, mint bármikor korábban. Tehát még egyszer: technológia, iparosodás és kapitalizmus - ezek hajtották az ipari forradalmat. Ezek motiválták a gyarmatosítást, az imperializmust és általában a szabadabb kereskedelmet. Amit pont ennek a technológiai fejlődésnek köszönhetően lehetett kikényszeríteni. A hatalmat a távolból is lehetett gyakorolni a gőzhajók, vasutak, a távíró által.