A latin-amerikai függetlenségi mozgalmak

Ez a térkép az amerikai kontinenst mutatja 1750 körül. Mint látod, nagy részét európai hatalmak osztották fel gyarmataikként. Közülük a legjelentősebb Spanyolország volt. Ez a rózsaszínes-barnás szín jelzi, hogy uralma alá tartozott a délen a mai Chilétől és Argentínától egészen az északon fekvő Texasig és Kaliforniáig terjedő terület. A portugáloknak is jelentős volt a befolyásuk a későbbi Brazília területén. A franciáknak ekkor volt némi területük különösen Észak-Amerikában és több karibi szigeten. A britek természetesen uralták Észak-Amerika keleti partvidékét. Volt továbbá több szigetük a karibi térségben és az Atlanti-óceánon. Ha előre ugrunk 100 évet, drámai változásokat tapasztalhatunk. Nagyjából száz évvel később a korábbi európai gyarmatok többsége már kivívta a függetlenségét. Más videókban részletesebben lesz szó arról, ami 1776 és 1783 között történt. Lezajlott az amerikai függetlenségi háború. Ezen a térképen látszik, hogy az Egyesült Államok független ország lett. 1791 és 1804 között Toussaint Louverture vezette a franciák elleni lázadást, kivívta a függetlenséget és megalapította Haitit. 1807 és 1830 között forradalmak sorozata zajlott Latin-Amerikában. Közülük többet is Simón Bolívar vezetett, aki venezuelai criollo vagy kreol volt. A mai nyelvben a kreol szónak több jelentése is van, de itt olyan valakit jelöl, aki döntően spanyol származású, de az Újvilágban született. Simón Bolívar aktív szerepet játszott abban, hogy függetlenné vált Spanyolországtól Venezuela, a későbbi Kolumbia és Panama, Ecuador, Peru és a később Bolívarról elnevezett ország, Bolívia. Felmerül egy érdekes kérdés. Mi váltotta ki ezeket a forradalmakat? Az előbb látott térképen, az amerikai földrész gyarmati térképén látható gyarmatok évszázadokig léteztek a forradalmak előtt. Miért szinte egyszerre következtek be ezek a forradalmak? Egy átfogó elmélet szerint az 1700-as évek elejétől elkezdődött a felvilágosodásként ismert szellemi mozgalom. Számos szerző és mű fémjelzi a felvilágosodást, de közülük talán a leghíresebb a francia Encyclopédie, vagyis Enciklopédia amelynek az volt a célja, hogy összegyűjtse a kor természet- és politikatudományi ismereteit. Az Enciklopédiát tekintjük a felvilágosodás egyik központi szöveggyűjteményének. Az 1750-es és 1770-es évek között keletkezett cikkek gyűjteménye volt. Bemutatásként itt egy részlet az egyik szerző, Denis Diderot cikkéből. Diderot-t tekintik a felvilágosodás egyik főszereplőjének. „Egyetlen embert sem hatalmazott fel a természet arra, hogy másoknak parancsoljon. A szabadság az ég ajándéka, és egy faj minden egyedének joga van arra, hogy élvezze azt, attól a perctől, hogy élvezi elméje használatát.” Amikor Thomas Jefferson megírta a Függetlenségi Nyilatkozatot, sokat kölcsönvett a felvilágosodás ezen eszméiből. A haiti forradalmat részben szintén a felvilágosodás eszméi ösztönözték, de az is segített, hogy ebben az időben Franciaországban is forradalom folyt, ezért nem volt abban a helyzetben, hogy egy távoli gyarmatot szoros ellenőrzés alatt tartson. A francia forradalom 1789-től 1799-ig tartott. 1799-ben vette át Franciaországban Bonaparte Napóleon a hatalmat és elindította a napóleoni háborúkat. Napóleon megpróbálta ellenőrzése alatt tartani a későbbi Haitit, ami rendkívül értékes gyarmat volt, mert a világ cukor- és kávétermésének jelentős része innen származott. Hihetetlen profitot termelt az ültetvényesek és a francia nemzet számára. A felvilágosodás eszméi és a francia forradalom közepette a haiti rabszolgák, akiket kezdetben Toussaint Louverture vezetett, megdöntötték a gyarmati hatalmat és létrehozták saját nemzetüket. Ez volt az első eset, hogy ez lett egy győztes rabszolgafelkelés eredménye. Ez annak a birodalomnak a térképe, amelyet Napóleon fénykorában hozott létre. Ahogy látod, Franciaország itt van, de Napóleonnak sikerült elfoglalnia a mai Németország jó részét, Itáliát, háborút indított Portugália, majd Spanyolország ellen is. Utóbbi kettő jelentős gyarmattartó hatalom volt Dél-Amerikában. Tehát ahogy eljutunk az 1700-as évekbe, ott volt a felvilágosodás. Ott volt az amerikai függetlenségi háború példája. 13 gyarmatnak sikerült függetlenné válnia a kor egyik legnagyobb hatalmától. Azután következett egy sikeres rabszolgafelkelés, amely létrehozta saját országát egy másik jelentős hatalommal szemben. Spanyolország és Portugália Napóleon elleni harca, párosulva a felvilágosodás eszméivel, az Egyesült Államok és Haiti példájával egész sorozat újabb forradalmat ösztönzött Latin-Amerikában. Ezek közül számosat Simón Bolívar vezetett. Amire eljutunk 1850-ig, az amerikai földrészen nagyrészt véget ért az európai gyarmatosítás korszaka.