If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:11:03

Videóátirat

Van egy nagyon népszerű és szerintem jó film, amely Victor Hugo „A nyomorultak” című regényének színpadi adaptációja alapján készült. Biztos, hogy rosszul ejtem ki. A "Les Miserables", az eredeti cím szánalomra méltót, szerencsétlent, azaz nyomorultat jelent. És még akarok adni egy kis történelmi hátteret, mivel ebben a könyvben, színpadi műben, filmben szó van egy forradalom-kísérletről, és egyesek ezt a francia forradalommal próbálják összefüggésbe hozni. De ez nem az a francia forradalom, amit az emberek a nagy francia forradalom alatt értenek. Szeretnék egy kis háttér magyarázatot adni a francia történelem 1700-as évek végi szakaszához, egészen az 1800-as évek közepéig menően, hogy ezt a dolgot kontextusba helyezhessük. Kezdjük tehát 1789-nél. Ekkor tört ki a francia forradalom. Az első francia forradalom, ami az a francia forradalom, amire az emberek olyankor utalnak, amikor a francia forradalomról van szó. Ez XVI. Lajos és felesége, Marie Antoinette uralmának megdöntéséről szól. Ez itt a királyné holtteste. Azt hiszem, éppen lefejezték. Ez itt a feje. Nagyon véres forradalom volt. Ez itt a Bastille ostroma. És itt kezdődik az Első Francia Köztársaság Az első köztársaság. Minden arról az álomról és törekvésről szólt, hogy Franciaország most már a nép országa lesz. Nem sokban különbözik ez az Egyesült Államoktól. De a forradalmak nem olyan egyszerűek, nem olyan tiszták, vagy gyorsak. Franciaországnak egy hosszú fájdalmas időszakon kellett végighaladnia, amíg valóban egy igazi köztársaság lett belőle. De haladjunk tovább a történelemben. Ezt most egy másik színnel fogom megjelölni. Az idővonalat fehérrel rajzolom. Akkor haladjunk tovább. Ugorjunk 1799-re. Bonaparte Napóleon ekkor került hatalomra. És amikor Napóleonról beszélünk, Bonaparte Napóleonra gondolunk. Látni fogjuk, hogy vannak további Napóleonok is, de ha az ember csak azt mondja, hogy Napóleon ezt meg azt csinálta, Bonaparte Napóleonra utal. Tehát Napóleon hatalomra kerül. Napóleon. És 1804-ben hivatalosan véget vet az első köztársaságnak, mivel császárnak nevezi ki magát. De ugorjunk tovább. A Khan Academyn sok videó van, melyek a napóleoni háborúkkal és a francia forradalommal foglalkoznak. De ugorjunk most előre, 1815-re. Akkor ezt ismét fehérrel jelölöm. Tehát elértünk 1815-höz. Ez úgy 10 év volt. Kb. 16 évet kell előre menni. Ez akkor pontosan 1815-re helyez minket. 1815-ben Napóleont lényegében eléri az ő Waterlooja, ami szó szerint Waterlooban történt. Ezért szoktuk mondani bizonyos dolgokra, „Ez a te Waterlood”. Egy időre Elba szigetére száműzték, de vissza tudott jönni. 100, pontosabban 111 napig tudott még hatalmon maradni, de aztán végleges vereséget szenvedett. És aztán véglegesen száműzték Szent Ilona szigetére, ott is halt meg. 1815-ben lényegében megtörténik a Bourbon-restauráció. Akkor XVI. Lajos öccse kerül hatalomra, akit XVIII. Lajos néven illetnek. Tehát XVIII. Lajos, s ezzel felmerül egy jó kérdés: Mi történt XVII. Lajossal? XVII. Lajos XVI. Lajos fia volt, aki 10 éves korában, 1795-ben, börtönben halt meg a forradalom idején, vagy a forradalmi időszak alatt, azt hiszem, mondhatjuk így. Tehát pontosan itt, Napóleonnak vége. Ide rajzolom. Ez itt Napóleon – ezt ugyanazzal a színnel jelzem, mint Napóleon érkezését. Tehát 1799-től 1814-ig, amikor is Napóleon uralma befejeződött. Aztán visszajött egy rövid időre. Tehát egy rövid pontozott vonalat rajzolok ide. Egy kis pontozott vonalat. Aztán 1814-ben volt a Bourbon-ház formális restaurációja. És persze Napóleon visszajön egy rövid időre. De Waterloo után ténylegesen megszilárdul a monarchia. Tehát ekkor történik a Bourbon-restauráció. És itt van XVIII. Lajos, aki aztán 1824-ben meghal. És gyermektelenül hal meg. 1824. Lássuk csak. Ez itt kb. kilenc év. S ez egész idáig elvisz minket. 1824. Gyermektelenül hal meg. És akkor öccse, X. Károly kerül hatalomra. Tehát akkor itt van X. Károly. Az összes Bourbont lila színnel jelölöm. Ez itt X. Károly. Akkor most menjünk előre egy kicsit a történelemben. Eljutunk egészen 1830-ig. Eljutunk 1830-ig. Nagy az elégedetlenség. És akkor itt van a második francia forradalom. Mondhatod, ó, ez az, amiről 'A nyomorultak' szól! De nem, még nem értünk oda. 'A nyomorultak' nem a második francia forradalomról szól. Időnként júliusi forradalomként emlegetik. Júliusi forradalom. És ez a forradalom – noha sikeres volt – egyelőre nem eredményezett köztársaságot. Amit helyette létrehozott – és mindvégig megtartott –, az a liberalizáció volt. A királyi ház – már akkor is, amikor hatalomra került – fokozatos erőhanyatlást mutatott. De a júliusi forradalom után X. Károly unokatestvérét ültetik a trónra. X. Károly unokatestvérét, aki Orleans hercege volt. Ez a fickó, ez itt: I. Lajos Fülöp. Hadd írjam le a nevét ide. Tehát ez I. Lajos Fülöp. Akkor most azt mondod: – Sal, úgy kezdted ezt a videót, hogy 'A nyomorultakról' lesz szó. S eddig még nem is említetted. Hogy is van ez? Akkor most kontextusba helyezem a dolgokat. Ha megnézed a filmet, az Jean Valjeannal kezdődik. Valjean egy rakodóállomáson van, ahol valamilyen hajót javítanak. Ez 1815-ben van, Waterloo után. Tehát XVIII. Lajos regnálása alatt. Tehát pontosan itt. Lássuk, hol kezdődik a történet. A film valahol itt kezdődik. És a film valódi csúcspontja ez a lázadás. Barrikádokat állítanak fel Párizs utcáin. Fiatal idealisták csoportja meg akarja dönteni a kormányt. Erre 1832-ben kerül sor. 1832-ben. Ide írom. 1832. És mi katalizálta ezt? Számtalan dolog idézhette elő. És valóban, a legtöbb forradalmat csupán gazdasági elégedetlenség katalizálja. Ha az emberek gazdagok és boldogok, van munkájuk és nem betegek, nem akarnak lázadni. De 1832-ben – képzelheted – a gazdasági helyzet nem volt jó. Volt egy nagyon csúnya kolerajárvány. És ami az eseményeket kiváltotta 'A nyomorultakban', s amire maga a film is utal, az ennek az embernek a halála volt. Jean Maximilien Lamarque. Felírom a nevét. Jean Maximilien – és minden bizonnyal rosszul ejtem – Lamarque. Aki 1832 júniusában hal meg. Ő maga nagyon átérezte a szegények nyomorúságos helyzetét, az egyszerű emberek rossz helyzetét. Az átlagemberek azt mondták: nocsak, ez a mi emberünk a kormányban. Befolyásos pozíciója volt a kormányban. Amikor meghalt, az emberek így szóltak: – Hát nekünk már nincs senkink, aki megfelelően magas beosztásban szólni tudna az érdekünkben. Használjuk fel a temetését ahhoz, hogy lázadást indítsunk! S A nyomorultak című filmben látjuk ezt az eseményt. Tehát 'A nyomorultakban' a tetőpont az 1832 júniusi lázadás. Nem kell különlegesen értened a filmelemzéshez ahhoz, hogy rájöjj, hogy ez a lázadás sikertelen volt. Tehát ez itt, ez nem működött. Nem volt sikeres. Ha sikeres lett volna, hívhatnánk harmadik francia forradalomnak. De nem volt. Ez igazából egy sikertelen forradalom vagy sikertelen lázadás volt. Az eseménynek Victor Hugo a szemtanúja volt, és ezért tudta ezt olyan részletesen felidézni, A barrikádokat, a fiatalokat, az utcai lövöldözést, s minden egyebet. Ismételjük át: Ha a francia forradalomról van szó, általában az 1789-es francia forradalomra utalnak. Megalakul az első köztársaság. Az egy sikeres forradalom volt. A második francia forradalom a júliusi forradalom, ami 1830-ban történik. Ez helyezi hatalomba I. Lajos Fülöpöt, azt a személyt, akit a nép 'A nyomorultakban' el akar űzni a trónról. Nem hozzák létre utána a második köztársaságot. A második köztársaságig végig kell mennünk az úton egészen addig a forradalomig... nézzük csak, jól görgetek-e. Menjünk végig az úton. Hadd folytassam az idővonalat. Tehát ez itt Lajos Fülöp uralkodása 18 éven keresztül, 1848-ig, amikor is kitör a harmadik francia forradalom, amely Bonaparte Napóleon unokaöccsének nép általi megválasztásához vezet. Bonaparte Napóleon unokaöccse. Louis-Napoléon Bonaparte, ez a fickó itt. De Franciaország még nincs kész. Még nem állíthatja magáról, hogy tartósan köztársaság. 1851-ben ez az alak kiáltja ki magát császárrá. Tehát 1851-ben ő is császárnak nevezi ki magát. És Franciaország egészen 1870-ig nem szabadult meg véglegesen a királyoktól és császároktól. Úgyhogy menjünk tovább egészen 1870-ig, amikor is Franciaország lényegében elveszíti a francia-porosz háborút. És ezt az alakot, akit itt látsz, megfosztják hatalmától. Ekkor jön létre a harmadik francia köztársaság.