Háttér és bevezetés az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatához

Itt vagyok, Walter Isaacson társaságában, és.. miről is fogunk beszélni? – A Függetlenségi Nyilatkozatról, amely – ahogy a fenti sorban olvasható – 1776. július 4-én vált véglegessé, de nem szabad elfelejtenünk, hogy már több, mint egy évvel korábbtól, 1775 áprilisától folyamatos harcok folytak. Forradalom volt, de egészen addig a harc főleg az ellen folyt, amit a parlament és a miniszterek cselekedeteinek tekintettek, valamint a gyarmatok adóztatása ellen. Végezetül ezzel a dokumentummal elhatározzák, hogy az amerikai gyarmatok szabaddá és függetlenné, egy külön országgá válnak, s ez magával a királlyal, III. Györggyel való ellenszegülést jelenti. – És ez itt III. György, teljes királyi méltóságban. – Igen. Amíg nem találkoznak a Kongresszusban, a Kontinentális Kongresszus összehívásáig, megpróbáltak egy kis tiszteletet mutatni III. György irányában, és mindenért a brit Parlamentet hibáztatták. De egy kicsit nehéz volt elhatározni, hogy magát a királyt buktassák-e meg. – És csak hogy tisztán lássunk: ez a Kontinentális Kongresszus – könnyű így utólag okosnak lenni – nagyon hivatalos dolognak tűnik, de valójában egy lázadó kongresszus volt. Működését Nagy-Britannia kormánya nem ruházta fel semmilyen jogosultsággal. – Igen, és mint látjuk, 13 Amerikai Egyesült Államról beszél. Ez az első alkalom, hogy megfogalmazásukban felbukkan az Amerikai Egyesült Államok kifejezés. De valójában még nem alkottak egy országot. 13 különböző gyarmat voltak, és nem mindegyik akart részt venni ezen a Kontinentális Kongresszuson. Meglehetősen nehéz volt összefogni őket. Részben azért tették, hogy segítsenek George Washington csapatainak anyagi támogatáshoz jutni, mivel elkezdődtek az összecsapások a massachusettsi Lexingtonban és Concordban. De 1776-ra George Washingtonnak valódi hadserege van, és ezt finanszírozniuk kell, és végül is rájönnek, hogy ennek a kongresszusnak el kell döntenie, hogy tényleg forradalmi helyzetben vannak-e. Ki akarunk-e törni a király fennhatósága alól? És a válasz: igen. – Akkor ez a Függetlenségi Nyilatkozat kezdete, és ez a három figura itt, a jobb oldalon nagyon ismerősnek tűnik. – Ők alkotják azt a bizottságot, amelyet a Kongresszus megbíz a Nyilatkozat tervezetének elkészítésével. Valójában öten vannak a bizottságban, de ők hárman a legfontosabbak. Thomas Jefferson csak 33 éves, ő messze a legfiatalabb tagja a bizottságnak, és őt bízzák meg az első tervezet kidolgozásával. Aztán Benjamin Franklin, Jefferson mentora, nyomdász Philadelphiából. Franklin az előző két évtizedet oda-vissza utazással töltötte Amerika és Anglia között, hogy megpróbálja megakadályozni a forradalmat. Aztán itt van John Adams, a nagyon szenvedélyes bölcs Massachusettsből; ő volt az, aki leginkább a forradalom pártján állt. Valójában, amikor Franklin 1776 elején visszaérkezik Philadelphiába, miután kísérletet tett Anglia és Amerika egyben tartására, a legtöbben nem tudták, vajon Franklin a forradalom oldalán áll-e majd, vagy sem. Főleg, hogy tulajdon fia, William Franklin a Nyilatkozat idején New Jersey királyi kormányzója volt, és lojális György királyhoz. – Még egyszer, csak hogy hangsúlyozzuk, mit jelent az, hogy New Jersey királyi kormányzója. Ez nem olyan, mint New Jersey kormányzója, mai értelemben véve. Nem a nép választotta. – Nem. A király nevezte ki. Királyi kormányzó volt, és Franklin büszke volt a fiára, de 1776 elején kettejük között egy hihetetlen mélységű szakadék nyílt. William Franklin lojális maradt a koronához és lojális III. György királyhoz, aki kinevezte őt New Jersey kormányzójává. – De van itt egy dolog, amit az imént említettél, s amit meglepőnek találok. Említetted, hogy Jefferson mindössze 33 éves volt, amikor a Függetlenségi Nyilatkozatot írta. Normális dolog volt ez? Úgy tűnik, akkoriban az emberek talán gyorsabban értek, de ő azért mégis nagyon fiatalnak számított. – Igen, és tetszett is nekik, hogy fiatal lázadókként tekinthettek magukra. Amúgy azt hiszem, Jefferson a második legfiatalabb személy volt a Kontinentális Kongresszusban, de volt egy harmadik is, ez hazudott a korát illetően, fiatalabbnak akart látszani, mint valójában volt. Jeffersonnak nagyon jó beszédkészsége volt. Virginiából jött, és nagyon fontos volt, hogy onnan.... Franklin Pennsylvaniából, Adams pedig Massachusettsből. Biztosítani kellett, hogy Virginia benne legyen, mert Virginia... fennállt a veszély, hogy Virginia lojális marad, és... – Az egy nagy, gazdag... – Egy nagy, gazdag földbirtokos gyarmat. Ily módon Virginiát meg kellett nyerni, és Virginiában nagyon erős lázadók voltak. A virginiai Lee család, valamint Jefferson a függetlenség mellett álltak, ezért a Kongresszus úgy döntött, biztosra akarnak menni, hogy Jefferson írja meg az első tervezetet. – Érdekes. És ahogy látjuk, ez a végleges szöveg. Ez a hivatalos Függetlenségi Nyilatkozat. A következő videókban beszélhetünk a korábbi tervezetekről. – Összesen öt tervezet volt, mire ide jutottak, és ez az a dokumentum, amelyben mind a 13 gyarmat – a dokumentum 13 Egyesült Államként nevezi meg őket– egyhangúlag kijelenti, hogy ez a gyarmatok ügye. És ahogy láthatod az első bekezdésben, meg kell magyarázniuk, mi a dokumentum megírásának oka. Azt mondják, ha forradalmat akarsz csinálni, ha fel akarod bontani a másik államhoz fűződő politikai kötelékeket, „a Természet Törvényei és a Természet Istene" illő tiszteletre jogosítanak fel. Ezt az „egyenrangú helyet” kapják a természetnek és a természet Istenének köszönhetően. Ez egy nagyon érdekes mondat. – Olvassuk el az egészet. – „Amikor emberi események sodrában szükségessé válik egy nép számára, hogy feloldja azokat a politikai kötelékeket,” – erről beszéltél –, „amelyek egy másik néphez fűzték, és elfoglalja a földkerekség hatalmai között a Természet Törvényei és a Természet Istene által részére kijelölt különálló és egyenrangú helyet." – Itt azt mondják, hogy a természet törvényei és az a tény, hogy a természet Istene valamennyiünket egyenlőnek teremtett, azt jelenti, hogy az emberek egy csoportja nem kell, hogy alávetettje vagy leigázottja vagy gyarmata legyen egy másik embercsoportnak. Szabadok és függetlenek akarnak lenni, és érdekes, hogy ezt így fejezik ki: „A Természet Törvényei és a Természet Istene", mivel ez valahogy a felvilágosodás kezdetét idézi, ahol meg kell értenünk, hogy a természet adja nekünk a jogot és az okfejtést. John Locke, a nagy brit filozófus hitt a természet törvényeiben, és ezek deisták voltak. Valamelyest vallásosak voltak, de nem fogadtak el semmilyen különleges vallási dogmát, és így csak beszélnek róla, hogy a természet Istene lehetővé teszi valamennyiünk számára, hogy szabadok és egyenlőek legyünk. – Igen. „Az emberiség ítélete iránt érzett illő tisztelet megkívánja, hogy kinyilatkoztassa azokat az okokat, amelyek a különvállásra késztették." Tehát csak azt mondják... – Azt mondják, „érdekel minket, ti többiek mit gondoltok”. Mellesleg ez egy bizonyos nemzetre vonatkozik: a franciákra, mert nem fogjuk megnyerni a forradalmat az Egyesült Államokban, hacsak a franciák nem segítenek nekünk. A franciák mellesleg már háborúban álltak a britekkel. Sok háború volt a 18. század során Franciaország és és a britek között. Ily módon ez a dokumentum főként arra irányult, hogy a franciáknak elmondja: ti hosszú időn keresztül harcoltatok a britekkel, s mi kellő módon tiszteljük az emberiség minden véleményét, s a tiéteket különösen, ezért elmondjuk nektek, miért harcolunk. És természetesen a korabeli Franciaországra jellemző szabadság, egyenlőség, testvériség gondolata is felpezseg. Tehát a dokumentum arra szolgál, hogy rávegyen más népeket is, hogy támogassanak minket. Elmagyarázzuk, miért csinálunk forradalmat. – Úgy gondolom, ezt érdemes észben tartani a 21. századi Amerikában. Az USA ma egy jelentős világhatalom, a legnagyobb világhatalom. De akkoriban egy kis gyarmat volt. Egy kis epizódszereplő. – Igen, így van. És fontos ma is emlékeznünk, hogy amikor csinálunk valamit, amikor bekapcsolódunk a világba, illő tisztelettel kell viszonyulnunk az emberiség véleményéhez. Így kezdtük a nemzetté válást, azt mondtuk, ha csinálunk valamit, nyíltan tesszük azt. Őszinték leszünk. Elmagyarázzuk nektek, hogy miért.