Fő tartalom
Világtörténelem
Tantárgy/kurzus: Világtörténelem > 2. témakör
4. lecke: Nagy Sándor birodalmaNagy Sándor meghódítja Perzsiát
Hogyan hódította meg Nagy Sándor Perzsiát? Sal elmagyarázza.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Az előző videót ott fejeztük be, hogy Nagy Sándor megszilárdítja
uralmát a Makedón Birodalom fölött. Lever egy lázadást Thébában, és elpusztítja a várost, ezért a többi görög
városállam úgy dönt, hogy nem vállalják vele többé a konfliktust. Ezután Sándor elhatározza: – Most pedig Ázsiát hódítom meg. Meghódítom a Perzsa Birodalmat, azt teszem, amit apám akart
a halála előtt. Görögországot apja egyik tábornokára,
Antipatroszra bízza, aki már őt szolgálja. Régenssé nyilvánítja őt, ő maga pedig seregei élén elindul egy olyan vállalkozásra, amely
sok történész szerint minden idők legnagyobb kalandja. Megpróbálja meghódítani
a Perzsa Birodalmat és Ázsia királya akar lenni. Az év tehát i.e. 334, és az első jelentős csatára,
amelyet Sándor a hadseregével megvív,
a Granikosz folyónál kerül sor itt, a mai Törökország területén. Ne feledd, hogy Sándor hadai, attól függően, hogy melyik évet nézzük, 40-50 000 katonából álltak, főként gyalogosokból,
de lovasok is voltak köztük. A csaták nagy részében,
ahol harcolni fog, különösen a perzsák elleni
következő kettőben, jelentős túlerővel áll szemben. A Granikosznál azonban
előnyben van a gyalogosok számát illetően. A lovassága ugyan valamennyi túlerővel
kerül szembe, de képes legyőzni a perzsa sereget. Ezek a perzsa erők
igazán jelentősek. A perzsa szatrapák vezetik őket. Ők a területeket irányító kormányzók, a kis-ázsiai perzsa régiók
vagy provinciák kormányzói. Sándor képes legyőzni őket. A granikoszi csata ugyan jelentős, de Sándor még ott nem mérkőzik meg
közvetlenül III. Dareiosszal. III. Dareiosz a legfőbb sah,
a királyok királya. Perzsia királya. Ne keverjük össze III. Dareioszt azzal, aki 150 évvel korábban megtámadta
Görögországot. Itt van hát Sándor, és az első jelentős győzelme
a perzsák fölött. Lemegy egészen az anatóliai partig, és úgy gondolja, sok olyan várost
felszabadít, amely korábban görög volt. Ha kicsit ráközelítünk, láthatod a térkép beosztását. Most jobban ráközelítek. Ahol szaggatott vonalat látsz egy
város körül, az azt jelenti, hogy Sándor hadai
megostromolták a várost. Körülvették, és senki nem mehetett be,
vagy jöhetett ki, amíg a várost fel nem adták. Itt láthatod Sándor és serege útvonalát. Elérkezünk i.e. 333-hoz. Azon kívül, hogy Sándor és hadai
előrenyomulnak, és képesek elfoglalni egész Kis-Ázsiát, a mai Törökországot, nem sokkal több, mint egy év alatt, mi történik még i.e. 333-ban? Páran kíváncsiak
lehettek például, hogy mi lesz Spártával. II. Fülöp nem foglalta el Spártát. Ők örökre függetlenek maradnak? Erre a rövid válasz a nem. I.e. 333-ban Antipatrosz legyőzi a
spártaiakat a megalopoliszi csatában, és bekényszeríti őket valamibe, amit most Korinthoszi Szövetségnek hívunk. Most térjünk vissza Sándorhoz! Antipatrosz képes volt rá, hogy megtartsa a hatalmat Görögországban. A következő nagy ütközet Isszosznál vár Sándorra és csapataira. Isszosz azért jelentős, mert hatalmas túlerővel állnak szemben. A túlerőt illetően történészek
eltérő véleményen vannak. Ne feledd, azt mondtuk,
hogy Sándornak 40 vagy 50 ezer katonája volt, míg a perzsáknak, attól függően, hogy melyik leírást nézzük, legalább 150 000, de bizonyára
több, mint 100 000. Régebbi leírások több százezres, sőt akár egymilliós seregről szólnak. Isszosz azért is jelentős, mivel az az első eset, hogy III. Dareiosz, a legfőbb sah, Perzsia királya közvetlenül megmérkőzik Sándorral. Nos, Sándor újra képes, vagy legalábbis itt képes csodát tenni, és legyőzi a perzsa sereget, mellyel visszavonulásra kényszeríti
Dareioszt. Dareiosz olyan gyorsan vonul vissza, hogy még anyját, feleségét és két lányát is a táborban hagyja. Sándor foglyul ejti őket, de nagyon jól bánik velük, és végül az egyik lányt feleségül veszi. A vereség után Dareiosz
visszavonul – nos, ez vereség Dareiosznak,
de Sándor számára győzelem –, és Sándor Levantébe vonul, a mai Szíria, Libanon, Izrael
és Palesztina területére. Láthatod, hogy ostrom alá veszi Türosz és Gáza városait. De mire eléri célját, már i.e. 332 van,
Egyiptomba vonul, és nem ütközik ellenállásba. Az egyiptomi szatrapák azt mondják: – Tudod mit? Elismerünk téged. Felszabadítóként kezelik, és ő még egy nagy kitérőt is
megtesz, hogy elmehessen Ámon isten jósdájába, ahol arról biztosítják,
hogy ő Ámon fia. Már az anyja, Olümpiasz is
mondta neki, hogy ő Zeusz fia, ezért mások, de ő maga is Zeusz Ámon Sándornak nevezi magát, Zeusz Ámon fiának. Újra nagy tervei vannak, és talán ő maga is azt hiszi, hogy félig isten, félisten. Folytatja, amit talán nagy kalandnak is nevezhetünk, és ezt nem akarom túl romantikus
színben feltüntetni, mert bár meghódítja és/vagy egyesíti ezeket a nagy területeket, de sok vérontásra is sor kerül, és sok polgári lakos meghal. Ez nagyon csúnya dolog, ami csak több évezred távlatából tűnhet
romantikusnak. De ha belegondolsz, nem lehetett túl kellemes semelyik városban sem élni, amelyiken Sándor és seregei átvonultak. De utána elhagyja Egyiptomot, és az isszoszi vereség után Dareiosz folyton üzenetekkel bombázza: „Talán kifundálhatunk
valamit. Megállhatnál az Eufrátesz nyugati partján, ezt vagy azt a területet neked adom." Sándor azonban
folyton elutasítja: „Nem, én Ázsia királya akarok lenni. Ázsiának csak egy királya van." Ezért újra összecsapnak Gaugamélánál. Ez is a történelem egyik jelentős ütközete, ahol Dareiosz megint ott van
jelentős túlerővel Sándorral szemben, és most nem hibázik, nem egy keskeny
részen csap össze vele, ahol túlereje nem érvényesülhet. Sándor azonban Gaugamélánál is
képes őt legyőzni. Dareiosznak a hegyeken át
Ekbatanába kell menekülnie. Itt elnézést kérek, a kiejtésem talán nem tökéletes. Sándor hadaival tehát továbbvonul, hogy elfoglalja Babilont és Szúzát. Szúza történetesen az Akhaimenida Birodalom
egyik fővárosa. Az út során megszereznek
rengeteg kincset, és elkezdik visszaküldeni Görögországba. Miután legyőzték őket Isszosznál és most Guagamélánál is, a perzsák visszavonulóban vannak, tehát azt mondhatnánk,
hogy a Perzsa Birodalom már elesett, vagy egyértelműen hanyatlik, de ez ténnyé csak i.e. 330-ban válik. És ne feledd,
nem egészen öt év telt el Sándor elindulása óta, és ez minden mércével
mérve rövid idő. Gyalog és lovon közlekednek. Ez nem modern hadviselés tankokkal, autókkal és repülőgépekkel. Az, hogy olyan sok területet és 200 évnél is régibb
birodalmakat hódítottak meg ilyen rövid idő alatt, szinte lélegzetelállító. A hadak 330-ban elindulnak Perszepolisz ellen, ami
az Akhaimenida Birodalom fővárosa volt több mint 200 éven keresztül, és kifosztják. De nemcsak kifosztják, le is rombolják a várost. Újra elmondom, Nagy Sándor sokaknak hős, a Nagy nevet kapta, de úgy rombolják le azt a várost, amire senki nem lehetne büszke. Maradjunk ennyiben! Itt most azonban
ő a Perzsa Birodalom királya. Dareiosz egyértelműen menekül, és Sándor most azt tervezi, hogy folytatja a kalandot, tovább keletre, a mai Afganisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Pakisztán területe felé. Dareiosszal is tervei vannak. Egyesek szerint ő maga akarja
Dareioszt megölni, mások szerint valahogy rá akarja bírni, hogy ismerje el, hogy Sándor
a törvényes legfőbb sah, Ázsia királya. Itt láthatod, Sándor és hadai útját. Perszepolisz lerombolása után észak felé fordulnak. Az itteni összes városon átmennek. I.e. 329-ben Dareiosz nyomait követik. Dareioszt végül elfogja és megöli az egyik szatrapája, Bésszosz. Tehát ez a Bésszosz, aki Baktria
egyik szatrapája, megöli Dareioszt és kijelenti, hogy ő V. Artaxerxész. Ő akar a legfőbb sah lenni. Nos, Sándor i.e. 329-ben végül
utoléri Bésszoszt. Nagyon dühös rá, amiért
megölte Dareioszt. Azért is dühös, mert
Bésszosz azt állítja magáról, hogy ő a legfőbb sah. Meglehetősen brutális módon
megöli Bésszoszt. A gyilkosságról több leírás is van, de mindegyik nagyon brutális. Onnan viszont Sándor hadai
kelet felé mennek tovább, a mai Afganisztán és Pakisztán területére. Ott vívja híres csatáját
Pórosz királlyal, ahol 200 harci elefánttal kerül szembe. Sándor azonban újra remekül taktikázik, és képes legyőzni a királyt. Érdemes megemlíteni,
hogy mindeközben sok várost alapít, köztük 20 Alexandriát, és errefelé még egy olyan várost is létrehoz, amelyet lova, Bukephalosz után nevez el
Bukephaliának. Sándor folytatni akarja a hódítást. Pórosz király legyőzése után azt mondja: – India többi részét is meg akarom hódítani. Seregei azonban nagy utat tettek meg, a katonák fáradtak, kimerültek és betegek. Nem lelkesednek az ötletért. Sándor végül azt mondja: – Rendben van, mellettetek állok. Forduljunk vissza! A katonák igencsak megörülnek. Vonulnak visszafelé. Itt láthatod az útvonalat, hogyan követik az Indust
Pakisztánban. I.e. 323-ban járunk, és Sándor újra Babilonban van. És ott, Babilonban éri utol a halál, élete 32-ik évében. Megdöbbentő belegondolni,
hogy mennyi minden történt az alatt a 12 év alatt, amikor a makedónok uralkodója volt, vagy a legfőbb sah Perzsiában. Legyőzött egy 200 évesnél is régibb
birodalmat. Az is fontos még, hogy hódításai közben arra biztatta katonáit, hogy asszimilálódjanak. Bírálták is, hogy talán kicsit túlzásba is viszi
az asszimilációt. Babilonban azonban meghal, és nem egyértelmű, hogy miért. Rengeteget ivott. Egyesek szerint
alkoholmérgezésben halt meg. Mások azt mondják, hogy megmérgezték. Az viszont tény,
hogy Nagy Sándor hódítása az emberi történelem egyik
legjelentősebb évtizede volt.