Nagy Sándor meghódítja Perzsiát

Az előző videót ott fejeztük be, hogy Nagy Sándor megszilárdítja uralmát a Makedón Birodalom fölött. Lever egy lázadást Thébában, és elpusztítja a várost, ezért a többi görög városállam úgy dönt, hogy nem vállalják vele többé a konfliktust. Ezután Sándor elhatározza: – Most pedig Ázsiát hódítom meg. Meghódítom a Perzsa Birodalmat, azt teszem, amit apám akart a halála előtt. Görögországot apja egyik tábornokára, Antipatroszra bízza, aki már őt szolgálja. Régenssé nyilvánítja őt, ő maga pedig seregei élén elindul egy olyan vállalkozásra, amely sok történész szerint minden idők legnagyobb kalandja. Megpróbálja meghódítani a Perzsa Birodalmat és Ázsia királya akar lenni. Az év tehát i.e. 334, és az első jelentős csatára, amelyet Sándor a hadseregével megvív, a Granikosz folyónál kerül sor itt, a mai Törökország területén. Ne feledd, hogy Sándor hadai, attól függően, hogy melyik évet nézzük, 40-50 000 katonából álltak, főként gyalogosokból, de lovasok is voltak köztük. A csaták nagy részében, ahol harcolni fog, különösen a perzsák elleni következő kettőben, jelentős túlerővel áll szemben. A Granikosznál azonban előnyben van a gyalogosok számát illetően. A lovassága ugyan valamennyi túlerővel kerül szembe, de képes legyőzni a perzsa sereget. Ezek a perzsa erők igazán jelentősek. A perzsa szatrapák vezetik őket. Ők a területeket irányító kormányzók, a kis-ázsiai perzsa régiók vagy provinciák kormányzói. Sándor képes legyőzni őket. A granikoszi csata ugyan jelentős, de Sándor még ott nem mérkőzik meg közvetlenül III. Dareiosszal. III. Dareiosz a legfőbb sah, a királyok királya. Perzsia királya. Ne keverjük össze III. Dareioszt azzal, aki 150 évvel korábban megtámadta Görögországot. Itt van hát Sándor, és az első jelentős győzelme a perzsák fölött. Lemegy egészen az anatóliai partig, és úgy gondolja, sok olyan várost felszabadít, amely korábban görög volt. Ha kicsit ráközelítünk, láthatod a térkép beosztását. Most jobban ráközelítek. Ahol szaggatott vonalat látsz egy város körül, az azt jelenti, hogy Sándor hadai megostromolták a várost. Körülvették, és senki nem mehetett be, vagy jöhetett ki, amíg a várost fel nem adták. Itt láthatod Sándor és serege útvonalát. Elérkezünk i.e. 333-hoz. Azon kívül, hogy Sándor és hadai előrenyomulnak, és képesek elfoglalni egész Kis-Ázsiát, a mai Törökországot, nem sokkal több, mint egy év alatt, mi történik még i.e. 333-ban? Páran kíváncsiak lehettek például, hogy mi lesz Spártával. II. Fülöp nem foglalta el Spártát. Ők örökre függetlenek maradnak? Erre a rövid válasz a nem. I.e. 333-ban Antipatrosz legyőzi a spártaiakat a megalopoliszi csatában, és bekényszeríti őket valamibe, amit most Korinthoszi Szövetségnek hívunk. Most térjünk vissza Sándorhoz! Antipatrosz képes volt rá, hogy megtartsa a hatalmat Görögországban. A következő nagy ütközet Isszosznál vár Sándorra és csapataira. Isszosz azért jelentős, mert hatalmas túlerővel állnak szemben. A túlerőt illetően történészek eltérő véleményen vannak. Ne feledd, azt mondtuk, hogy Sándornak 40 vagy 50 ezer katonája volt, míg a perzsáknak, attól függően, hogy melyik leírást nézzük, legalább 150 000, de bizonyára több, mint 100 000. Régebbi leírások több százezres, sőt akár egymilliós seregről szólnak. Isszosz azért is jelentős, mivel az az első eset, hogy III. Dareiosz, a legfőbb sah, Perzsia királya közvetlenül megmérkőzik Sándorral. Nos, Sándor újra képes, vagy legalábbis itt képes csodát tenni, és legyőzi a perzsa sereget, mellyel visszavonulásra kényszeríti Dareioszt. Dareiosz olyan gyorsan vonul vissza, hogy még anyját, feleségét és két lányát is a táborban hagyja. Sándor foglyul ejti őket, de nagyon jól bánik velük, és végül az egyik lányt feleségül veszi. A vereség után Dareiosz visszavonul – nos, ez vereség Dareiosznak, de Sándor számára győzelem –, és Sándor Levantébe vonul, a mai Szíria, Libanon, Izrael és Palesztina területére. Láthatod, hogy ostrom alá veszi Türosz és Gáza városait. De mire eléri célját, már i.e. 332 van, Egyiptomba vonul, és nem ütközik ellenállásba. Az egyiptomi szatrapák azt mondják: – Tudod mit? Elismerünk téged. Felszabadítóként kezelik, és ő még egy nagy kitérőt is megtesz, hogy elmehessen Ámon isten jósdájába, ahol arról biztosítják, hogy ő Ámon fia. Már az anyja, Olümpiasz is mondta neki, hogy ő Zeusz fia, ezért mások, de ő maga is Zeusz Ámon Sándornak nevezi magát, Zeusz Ámon fiának. Újra nagy tervei vannak, és talán ő maga is azt hiszi, hogy félig isten, félisten. Folytatja, amit talán nagy kalandnak is nevezhetünk, és ezt nem akarom túl romantikus színben feltüntetni, mert bár meghódítja és/vagy egyesíti ezeket a nagy területeket, de sok vérontásra is sor kerül, és sok polgári lakos meghal. Ez nagyon csúnya dolog, ami csak több évezred távlatából tűnhet romantikusnak. De ha belegondolsz, nem lehetett túl kellemes semelyik városban sem élni, amelyiken Sándor és seregei átvonultak. De utána elhagyja Egyiptomot, és az isszoszi vereség után Dareiosz folyton üzenetekkel bombázza: „Talán kifundálhatunk valamit. Megállhatnál az Eufrátesz nyugati partján, ezt vagy azt a területet neked adom." Sándor azonban folyton elutasítja: „Nem, én Ázsia királya akarok lenni. Ázsiának csak egy királya van." Ezért újra összecsapnak Gaugamélánál. Ez is a történelem egyik jelentős ütközete, ahol Dareiosz megint ott van jelentős túlerővel Sándorral szemben, és most nem hibázik, nem egy keskeny részen csap össze vele, ahol túlereje nem érvényesülhet. Sándor azonban Gaugamélánál is képes őt legyőzni. Dareiosznak a hegyeken át Ekbatanába kell menekülnie. Itt elnézést kérek, a kiejtésem talán nem tökéletes. Sándor hadaival tehát továbbvonul, hogy elfoglalja Babilont és Szúzát. Szúza történetesen az Akhaimenida Birodalom egyik fővárosa. Az út során megszereznek rengeteg kincset, és elkezdik visszaküldeni Görögországba. Miután legyőzték őket Isszosznál és most Guagamélánál is, a perzsák visszavonulóban vannak, tehát azt mondhatnánk, hogy a Perzsa Birodalom már elesett, vagy egyértelműen hanyatlik, de ez ténnyé csak i.e. 330-ban válik. És ne feledd, nem egészen öt év telt el Sándor elindulása óta, és ez minden mércével mérve rövid idő. Gyalog és lovon közlekednek. Ez nem modern hadviselés tankokkal, autókkal és repülőgépekkel. Az, hogy olyan sok területet és 200 évnél is régibb birodalmakat hódítottak meg ilyen rövid idő alatt, szinte lélegzetelállító. A hadak 330-ban elindulnak Perszepolisz ellen, ami az Akhaimenida Birodalom fővárosa volt több mint 200 éven keresztül, és kifosztják. De nemcsak kifosztják, le is rombolják a várost. Újra elmondom, Nagy Sándor sokaknak hős, a Nagy nevet kapta, de úgy rombolják le azt a várost, amire senki nem lehetne büszke. Maradjunk ennyiben! Itt most azonban ő a Perzsa Birodalom királya. Dareiosz egyértelműen menekül, és Sándor most azt tervezi, hogy folytatja a kalandot, tovább keletre, a mai Afganisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Pakisztán területe felé. Dareiosszal is tervei vannak. Egyesek szerint ő maga akarja Dareioszt megölni, mások szerint valahogy rá akarja bírni, hogy ismerje el, hogy Sándor a törvényes legfőbb sah, Ázsia királya. Itt láthatod, Sándor és hadai útját. Perszepolisz lerombolása után észak felé fordulnak. Az itteni összes városon átmennek. I.e. 329-ben Dareiosz nyomait követik. Dareioszt végül elfogja és megöli az egyik szatrapája, Bésszosz. Tehát ez a Bésszosz, aki Baktria egyik szatrapája, megöli Dareioszt és kijelenti, hogy ő V. Artaxerxész. Ő akar a legfőbb sah lenni. Nos, Sándor i.e. 329-ben végül utoléri Bésszoszt. Nagyon dühös rá, amiért megölte Dareioszt. Azért is dühös, mert Bésszosz azt állítja magáról, hogy ő a legfőbb sah. Meglehetősen brutális módon megöli Bésszoszt. A gyilkosságról több leírás is van, de mindegyik nagyon brutális. Onnan viszont Sándor hadai kelet felé mennek tovább, a mai Afganisztán és Pakisztán területére. Ott vívja híres csatáját Pórosz királlyal, ahol 200 harci elefánttal kerül szembe. Sándor azonban újra remekül taktikázik, és képes legyőzni a királyt. Érdemes megemlíteni, hogy mindeközben sok várost alapít, köztük 20 Alexandriát, és errefelé még egy olyan várost is létrehoz, amelyet lova, Bukephalosz után nevez el Bukephaliának. Sándor folytatni akarja a hódítást. Pórosz király legyőzése után azt mondja: – India többi részét is meg akarom hódítani. Seregei azonban nagy utat tettek meg, a katonák fáradtak, kimerültek és betegek. Nem lelkesednek az ötletért. Sándor végül azt mondja: – Rendben van, mellettetek állok. Forduljunk vissza! A katonák igencsak megörülnek. Vonulnak visszafelé. Itt láthatod az útvonalat, hogyan követik az Indust Pakisztánban. I.e. 323-ban járunk, és Sándor újra Babilonban van. És ott, Babilonban éri utol a halál, élete 32-ik évében. Megdöbbentő belegondolni, hogy mennyi minden történt az alatt a 12 év alatt, amikor a makedónok uralkodója volt, vagy a legfőbb sah Perzsiában. Legyőzött egy 200 évesnél is régibb birodalmat. Az is fontos még, hogy hódításai közben arra biztatta katonáit, hogy asszimilálódjanak. Bírálták is, hogy talán kicsit túlzásba is viszi az asszimilációt. Babilonban azonban meghal, és nem egyértelmű, hogy miért. Rengeteget ivott. Egyesek szerint alkoholmérgezésben halt meg. Mások azt mondják, hogy megmérgezték. Az viszont tény, hogy Nagy Sándor hódítása az emberi történelem egyik legjelentősebb évtizede volt.