Nagy Sándor hatalomra jut

Most a történelem egyik leghíresebb hódítójáról fogok beszélni, aki nem más, mint Nagy Sándor. Mielőtt azonban megnéznénk, hogy mit hódított meg, gondoljunk bele, hogy honnan indult, és miképp volt képes megszilárdítani uralmát az apja által teremtett birodalom fölött. Az előző videóban láttuk, hogy a peloponnészoszi háború végére a görögök legyengültek. Spárta és szövetségesei, a Peloponnészoszi Szövetség nyertek ugyan, de már a görögök leigázására is eljött az idő. Ezt meg is teszi II. Fülöp, Makedónia királya, aki Pellából kormányoz. Hamarosan azután, hogy király lesz, megszületik az első fia, Sándor. Sándor Fülöp és Olümpiasz fia. Olümpiasz Molosszia királyának a lánya, tehát molossziai, és nem makedón, ami később válik fontossá, amikor II. Fülöp meghal. Sándor életének első része egész jól telik, és úgy tűnik, hogy remekül kijön apjával, II. Fülöppel. Úgy tűnik, Sándor megfelelő trónörökös lesz. Még gyerekkorában apja megszerzi neki a korszak, de talán a történelem legjobb tanárát, Arisztotelészt. Apja úgy győzi meg, hogy tanítsa Sándort 13 évestől úgy 16 éves koráig, hogy lerombolja Sztageirát, Arisztotelész városát, amikor meghódítja Görögországot. Arisztotelész ekkor az mondja: – Jó, tanítom a fiadat. Cserébe viszont építsd újjá a városomat, és szabadítsd fel azokat az embereket, akik rabszolgák lettek a város elfoglalása után. Fülöp beleegyezik, Sándor pedig kap egy remek tanárt. Arról is van történet, hogy Sándor hogyan nyűgözi le az apját azzal, hogy maga töri be Bukephaloszt, a híres lovat, amit később Ázsiába visz magával, amikor meghódítja a Perzsa Birodalmat. Fülöp nagyon büszke rá, hogy fiatal fia képes betörni ezt a látszólag megszelídíthetetlen lovat. Görögország meghódítása során Sándor ott van mellette, csapatokat vezet, és bebizonyítja neki, hogy remek tábornok lesz, kiváló vezér. Úgy tűnik, hogy minden jól alakul Sándor számára, amíg Fülöp el nem veszi hetedik, egyben utolsó feleségét. Egészen addig Olümpiasz volt a kedvenc felesége. Olümpiasz furcsa valaki, legalábbis a történészek szerint. Ezt nem árt persze kis fenntartással fogadni, mivel ezeket a történeteket több száz évvel később írták, és most már nem világos, hogy milyen mértékben voltak igazak vagy kitaláltak. Olümpiasz nemcsak hogy nem makedón, molossziai, ráadásul Plutarkhosz szerint a Dionüszosz-kultusz híveként kígyókat imád, és időnként azokkal is alszik, ami nagyon sok makedónt felháborít. Fülöp király tehát i.e. 337-ben vagy 338-ban talál egy makedón nőt, akit feleségül vehet, akinek neve Kleopátra, de nem a történelemből ismert híres Kleopátra, róla pár száz évvel későbbi történések kapcsán lesz szó. Itt azt látjuk, hogy elveszi hetedik feleségét. Nem sorolom fel mindegyiket csak Olümpiaszt említem, akivel i.e. 357-ben kel egybe. Az ő fiuk III. Sándor (Alexandrosz), aki már a következő évben megszületik. Van egy lányuk is, Kleopátra. de ő sem a történelemből ismert híres Kleopátra. I.e. 337-ben vagy 338-ban hetedszer is megnősül, és a hetedik feleség neve is Kleopátra. Ő makedón. Fülöp átkereszteli, és anyja után az Eurüdiké nevet adja neki. Képzelheted, hogy a helyzet már picit fenyegető. Mert mi van akkor, ha ennek a Kleopátrának fia születik? És úgy is történik. Ez a fiú már igazi makedón, Sándorral szemben, aki csak félig az. A helyzet igazán feszültté Fülöp és a makedón Kleopátra esküvőjén válik. i.e. 337-ben vagy 338-ban. Itt egy beszámoló róla. Ismétlem, kezeld mindezt némi fenntartással. Ez Plutarkhosz elbeszélése, melyet 400 évvel később írt. Plutarkhosz ezt írja: „Kleopátra esküvőjén, – ő Kleopátra Eurüdiké, a fiatal makedón Kleopátra –, akibe Fülöp beleszeretett, és akit feleségül vett, noha túlságosan fiatal hozzá. A menyasszony nagybátyja, Attalosz – őt itt láthatod a családfán, ez itt Kleopátra nagybátyja, Attalosz, egy makedón –, Attalosz részegen arra biztatta a makedónokat, hogy kérjék az isteneket, hogy adjanak nekik törvényes utódot a trónra, az unokahúga révén. Ezt most alá kell húznom. „Törvényes utódot a trónra.” Megkérdezheted: – Várjunk csak! Sándor nem volt törvényes? És valószínűleg Sándor is ugyanezt gondolja. „Annyira dühös lett, hogy egy kupát vágott Attalosz fejéhez. – Te gazember! – mondta. – És én mi vagyok? Fattyú? Akkor Fülöp, Sándor apja, Attalosz pártját fogta, nem a fiáét. Házastársa rokonait vette védelmébe, felállt és neki akart rontani a fiának, de mindkettőjük szerencséjére, vagy a hirtelen mozdulattól, vagy a bor hatására megcsúszott, és elterült a padlón. Akkor Sándor megrovó módon a szemére vetette: – Na nézd csak! – mondta. – A férfi, aki arra készül, hogy átkeljen Európából Ázsiába, az egyik székről a másikra sem tud átülni." Ha Plutarkhosz írása csak valamennyire is igaz, akkor azt mutatja, hogy feszültség támad Sándor és az apja között. Ezt nagy valószínűséggel csak fokozza az anyja, Olümpiasz, aki egy ideig a kedvenc feleség volt, de akit már félreállítottak a makedóniai Kleopátra kedvéért. Önkéntes száműzetésbe vonul, ahová Sándor követi, tehát a helyzet igencsak feszült. Egy vagy két évvel később válik igazán azzá, amikor Olümpiasz másik gyermeke, Kleopátra, nem Kleopátra Eurüdiké, és nem is a híres egyiptomi, férjhez megy Olümpiasz bátyjához. Tehát saját nagybátyja felesége lesz. Az ókorban sok furcsa dolog történt. Az év i.e. 336, és ez az a híres esküvő, amelyiken II. Fülöpöt megöli a testőre, aki valószínűleg II. Fülöp korábbi szeretője volt. Képzelheted, hogy II. Fülöp halála után nagyon sokan pályáznak a trónra, különösképpen Sándor, akit anyja, Olümpiasz támogat. Azonnal megkezdődik a hatalom megerősítése, aminek első lépése az, hogy meg kell ölni mindenkit, aki fenyegetést jelenthet. Így hát Olümpiasz és Sándor, de sokak szerint főleg Olümpiasz, míg egyesek úgy vélik, hogy többé-kevésbé Sándor is benne volt, általános öldöklésbe kezd. Megölik Europát és Caranust is. Ők Kleopátra Eurüdiké gyermekei. Mindez i.e. 336–335-ben történik. Kisgyermekek lehettek, két-, legfeljebb háromévesek, és meggyilkolják őket. Vannak leírások, hogy Kleopátrát megölik, vagy arra kényszerítik, hogy akassza fel magát. Olyan leírások is vannak, hogy néhányukat elevenen elégettek. Sándor, a híres nagybácsi Attalosz nyomába ered, aki pár évvel korábban megsértette az esküvőn. Megöli Amüntaszt, az unokatestvérét, aki igényt tarthatott volna a trónra, és más hercegeket is. Ez tehát igencsak véres időszak. Az emberek időnként dicsőítik az olyan uralkodókat, mint Nagy Sándor, hogy egyesítették a népeket, és világszerte terjesztették a kultúrát, de akárhogy is nézzük, általában nagyon kegyetlen eszközökkel kerülnek hatalomra. Hódításaik szintén nagyon kegyetlenek. Nem lenne szabad idealizálni mások leigázását. A háború csúnya, és amikor többen ácsingóznak a trónra, az is csúnya. Tehát nem sokkal II. Fülöp halála után vagyunk. Sándor, anyja segítségével, képes megszilárdítani uralmát a családon belül, biztosítja helyét, ő a Makedón Birodalom királya. A következő lépés, hogy katonai eszközökkel megerősítse uralmát a birodalomban. És máris kezdődnek a lázadások Makedónia északi és nyugati részén. Főleg Illíriában, a mai Albánia területén, – ahogy itt láthatod a térképen –, lázongani kezdenek. Sándor odasiet, és megostromolja Péliont. Ez stratégiailag fontos hely, de amíg ott van a hadseregével, tehát amíg ott tartózkodik, elképzelheted, hogy a többi görög városállam, főként Athén és Théba, úgy látja, hogy eljött az alkalom: – Fülöp király halott, Sándor az illírekkel harcol, lázadjunk fel, és nyerjük vissza függetlenségünket! Sokan úgy gondolták, hogy Sándor talán már meg is halt egy korábbi hadjáratban. Elképzelheted, hogy mennyire meglepődnek, amikor Sándor a pélioni csatában átveszi az irányítást, és meglepően gyorsan megjelenik. Katonái pár hét alatt több száz kilométert tesznek meg, lemennek, hogy a lázadást leverjék Thébánál. A thébaiak nem hagynak fel a lázongással, ezért Nagy Sándor megtorlásként teljesen lerombolja Thébát, ezt a híres ókori várost. Mindössze pár évtizeddel korábban ez volt Görögország fő városállama. Lerombolja Thébát, és rabszolgává teszi lakóit, de alapjában véve ezzel ijeszt rá a többi görög városállamra, hogy engedelmeskedjenek. Nem foglalta el Spártát, birodalma nem foglalta el Spártát, de erre sem kell sokat várni, de mindenütt másutt megszilárdítja uralmát. Most i.e. 335-ben járunk, és Sándor apja tervét készül megvalósítani, hogy elinduljon és meghódítsa Ázsiát.