A diadokhoszok és a hellenizmus időszaka

Az előző videóban ott hagytuk abba, hogy Nagy Sándor i.e. 323-ban, fiatalon, 32 éves korában meghal. S noha ezt az egész területet meghódította, ez egy nagyon rövid életű birodalom volt. S az az időszak, ami ez után következett, a diadokhoszok háborúja néven ismert. Hadd írjam ide ezt a szót: diadokhoszok. A diadokhosz görögül utódot jelent. S ezek különböző vezetők voltak, főleg Nagy Sándor tábornokai, akik aztán a birodalom irányításáért harcoltak egymással. Ez egy nagyon véres időszak volt, egy sor diadokhosz keresztezte egymás útját, pontosabban családjaik ütköztek egymással, és ami az elkövetkező néhány évtizedben történik, az az, hogy a Nagy Sándor által létrehozott egységes birodalom néhány jelentősebb birodalomra válik szét. Amit ezen a térképen látunk, az Perzsia nagy része és az Anatóliai-félsziget, itt, valójában az Óperzsa (Akhaimenida) Birodalom nagy része. Irányítását Szeleukosz veszi át, és megalapítja a Szeleukida-dinasztiát, a Szeleukida Birodalmat. Hadd írjam le még egyszer ide, ez itt a Szeleukida Birodalom. Egyiptom itt van, ezt Nagy Sándor egy másik tábornoka, Ptolemaiosz veszi irányítása alá, és létrehozza a Ptolemaida Birodalmat és a Ptolemaida-dinasztiát. Ptolemaida. Makedónia végül egy harmadik diadokhosz uralma alá kerül. Ne feledd, a diadokhoszok az utódok, s ezek a személyek itt, ők hárman mind diadokhoszok. Hárman a legsikeresebb diadokhoszok közül. S ami Nagy Sándor birodalmának makedón részét illeti, annak jelentős hányada Antigonosz dinasztiája ellenőrzése alá kerül, amit végül Antigonida-dinasztiának neveznek. Antigonida. És mindez, amint láthatod, nem a Nagy Sándor által alapított birodalom egésze. Az itt pirossal jelölt területek azok a független államok, melyek nem kerültek a Szeleukida, a Ptolemaida, vagy az Antigonida birodalmak alávetettségébe. Képzelheted, az évszázadok során ide-oda sodródtak a különböző birodalmak uralmának árapály-mozgása következtében. De ezek itt, hárman a legjelentősebbek, különösen a Ptolemaida és a Szeleukida Birodalmak. Ami itt létrejön, azt sok történész egy új időszaknak nevezi, legalábbis ami a föld ezen részére vonatkozik. A röviddel Görögország perzsa megszállása előtti időktől egészen Nagy Sándorig terjedő időszakot klasszikus görög kornak nevezzük. De mi most távolodunk a klasszikus Görögországtól. A Nagy Sándor halálával a diadokhoszok között kezdődő, a hatalomért folyó háborúktól egy új korszak kezdődik, melyre a történészek gyakran hellenisztkus korként hivatkoznak. És a hellenizmus korszaka arra a tényre utal, hogy mindezen területekre, amelyeket Nagy Sándor hódított meg – és amelyek később ezek a diadokhoszok háborúi eredményeként szétváltak –, miközben létrejöttek ezek a birodalmak, a görög kultúra rendkívül nagy hatást gyakorolt. Itt olyan dinasztiák uralkodtak, melyek alapvetően görögök voltak, legyen szó a Ptolemaida Egyiptomról, a Szeleukida Perzsiáról vagy az Antigonida Makedóniáról. Nyilvánvaló, hogy a makedónok ekkor már erősen át voltak itatva a görög kultúrával. És ez az a kor, amikor a kultúra szétterjedése bizonyos mértékig Nagy Sándor azon céljának beteljesedését jelenti, hogy létrehozza a régió különböző kultúráinak keverékét, a görög, a perzsa és az egyiptomi kultúrák fúzióját. A hellenizmus időszaka azonban ezen különböző birodalmak bukásával együtt hanyatlásnak indul. A Szeleukida Birodalom az i.e. 3. században egyre inkább a Pártus Birodalom alávetettségébe kerül. Pártia kezdetben egy szatrapia volt a Szeleukida Birodalmon belül, de aztán hatalmát kiterjeszti Perzsia jelentős részére. Tehát ez itt a Pártus Birodalom. És a Szeleukida Birodalom utolsó maradványait majd a római légiók győzik le. Majd látni fogod, ez egy általános trend itt, minthogy Nagy Sándor idején a Itáliai-félszigeten egy városállam kezd egyre erősebbé, és egyre inkább birodalommá válni. És amint látni fogod, kezdi maga alá gyűrni az általunk említett régiók jelentős részét. A Ptolemaida Egyiptomot a Római Birodalom i.e. 30-ban megdönti. Az Antigonida-dinasztiát a Római Birodalom elsőként dönti meg, már i.e. 168-ban. Tehát ebben az időszakban, a hellenisztikus korszakban, összességében véve... – most itt évszázadokról beszélek mindössze öt-hat perc alatt–, tehát ezen időszakban, jelentős görög befolyás érvényesült viszonylag hosszú időn át egy igen nagy területen, amely aztán nyugati részeinek jelentős hányadával római uralom alá kerül, miközben keleti területeire különösen Perzsiára pártus kontroll nehezedik.