II. Fülöp makedón király egyesíti Görögországot

Görögországban az i. e. 5. század a perzsa megszállással kezdődött, és a peloponnészoszi háborúval ért véget. Most belépünk az i. e. 4. századba. Ahogy a század megkezdődik, Théba a legerősebb városállam, de a század derekára, és különösen a végére látni fogjuk, hogy egész Görögországot a makedónok uralják, majd egyesítik. Az első egyesítő II. Fülöp (Philipposz) makedón király volt. Ez az ő szobra. I. e. 359-ben kerül hatalomra. Apja Makedónia királya volt, és amikor két bátyja meghalt – tulajdonképpen az unokaöccse örökli a trónt –, régensként kerül az ország élére gyerekkorú unokaöccse helyett ami azt jelenti, hogy uralkodása átmeneti. De végül teljes hatalmat szerez, és Makedónia, másképpen Macedónia királya lesz i.e. 359-ben. Ezután hozzáfog, hogy átvegye a legtöbb görög városállam vezetését. Egy idő után képes egyesíteni a legtöbb görög városállamot. Láthatod ezen a térképen, amelyet a Wikipédiáról vettem, – ez itt néhány információ magáról a térképről – jól láthatod, idővel hogyan növelte a birodalmát. Ne feledd, i.e. 359-ben lesz Makedónia királya. I.e. 352-ben Thesszáliába vonul. Utána az i.e. 340-es években Trákiába és Molossziába megy. Molosszia érdekes. Itt ugyanis feleségül veszi a molossziai király lányát, Olümpiászt, aki végül Nagy Sándor anyja lesz. A királynő, ahogy hamarosan látjuk, érdekes személyiség volt. Kígyókat imádó szekta tagja volt. Állítólag kígyókkal aludt. Fülöp azonban folytatja a hódítást. Végül a legtöbb görög városállamot képes leigázni, Spárta kivételével. Itt most eljutunk i.e. 337-be, ide, ahol megalapítja a Korinthoszi Szövetséget. Azért Korinthoszi Szövetség, mert Korinthoszba hívja össze a jelentős városállamok vezetőit, – ezért hívják Korinthoszi Szövetségnek – akik esküt tesznek Fülöp makedón királynak, akit a hegemón elnevezéssel illettek. Ami itt igazán fontos, hogy egyesíteni tudja a görög városállamokat, kivéve Spártát, és ezzel sok mindent előkészít fia, a híres Nagy Sándor számára, aki folytatja Görögország egyesítését. Nagy Sándor már képes uralma alá hajtani Spártát. Ám utána, ami fontosabb, elindul meghódítani a teljes Perzsa Birodalmat és még több területet rövid életében. Erről is lesz legalább egy videó. De csak hogy érezd, milyen is volt a korinthoszi ülés hangulata i.e. 337-ben, megmutatom annak az eskünek a szövegét, amelyet a városállamoknak le kellett tenniük. Az áll benne: „Esküszöm Zeuszra, Gaiára és Hélioszra, Poszeidónra és az összes istenre, hogy megőrzöm a közös békét, nem szegem meg a Fülöppel kötött egyezményt, és nem fogok fegyvert sem szárazföldön, sem tengeren, hogy az esküt megtartóknak ártsak. Nem foglalok el csellel sem várost, sem erődöt, hogy háborút kezdjek a többiek ellen. Nem szüntetem meg Fülöp vagy utódai királyságát, vagy az államok alkotmányát ha azok békére esküsznek. Semmit nem teszek az egyezmény ellenében, ezt másnak sem engedem, és ha bárki megszegi a szerződést, akkor kiállok a védelemre szorulók mellett, és harcolok a közös béke megsértői ellen, ahogy a tanács kéri, és elrendeli a hegemón." A hegemón az eskü megszületésekor II. Fülöp makedón király. Fülöp balszerencséjére ez 337-ben történik, amikor is ő az első, aki Spártán kívül egyesíteni tudja a görög városállamokat, ezután viszont mindössze egy évet él. Egy évvel később... most i.e. 336-ot írunk, és Fülöp a makedón királyság régi fővárosában van, Pella mellett, ahol azt ünnepli, hogy lánya feleségül megy a sógorához. Lányát, aki Sándor lánytestvére, feleségül adták Olümpiász testvéréhez. Ő tehát lányát annak nagybátyjához adja hozzá. Az esküvő alatt II. Fülöpöt meggyilkolja Pauszaniasz, saját testőre. Számos érdekes történetet lehet olvasni. I.e. 336-ban ölik meg az esküvőn, és arról is sok érdekes történet van, hogy mi volt Pauszaniasz indítéka. Több leírás szerint Pauszaniasz Fülöp szeretője volt, bizonyos mértékben féltékeny volt, de haragudott is rá, mert Fülöp egy másik rokona megsértette, és Fülöp nem védte őt meg. Olyan leírások is vannak, hogy ezt valamilyen módon Olümpiász, Fülöp felesége, Sándor anyja szervezte meg, hogy trónra ültesse Sándort. Lehetett oka, mivel nem sokkal a meggyilkolása előtt Fülöp ismét megnősült, és ezt a feleségét jobban szerette, mint Olümpiászt. Számos érdekes történet van tehát, és javaslom, hogy olvass utána. Ami viszont itt érdekes, hogy a gyilkosság után, nos, van egy kis vetélkedés a hatalomért. Ebből Nagy Sándor, hivatalos nevén III. Sándor (Alexandrosz) kerül ki győztesen, és végül Nagy Sándor lesz a hegemón. Sándor rövid élete alatt – mindössze 20 éves, amikor király lesz – képes rá, ahogy a következő pár videóban látni fogjuk, hogy meghódítsa a teljes Perzsa Birodalmat, és leigázza Spártát. Folytatja a görögök egyesítését, és megtámadja a hatalmas Perzsa Birodalmat.