Fő tartalom
Világtörténelem
Tantárgy/kurzus: Világtörténelem > 2. témakör
1. lecke: Az ókori PerzsiaPerzsia felemelkedése
Áttekintés
- Az Akhaimenida vagy Óperzsa Birodalom terjeszkedése először Nagy Kürosz (Kurus) alatt következett be, aki a rend megőrzése érdekében a vallási és kulturális türelem stratégiáját követte.
- Nagy Dareiosz (Dárajávaus vagy Dáriusz) tovább növelte a birodalmat, és reformokat vezetett be, például az egyetemes fizetőeszköz használatát, valamint szatrapákat – tartományi kormányzókat – nevezett ki, akik a nevében uralkodtak a birodalom kisebb régióiban.
- A birodalom megnövekedett gazdagsága és hatalma tette lehetővé, hogy Dareiosz vadonatúj fővárost építsen, amit Perszepolisznak neveztek.
- Az Akhaimenida Birodalom bukását Nagy Sándor hódítása okozta.
Az Akhaimenida Birodalom létrejötte
I.e. 559-ben egy Kürosz nevű ember lett Perzsia vezetője. Ő az első perzsa uralkodó, Akhaimenész ükonokája volt. Akhaimenészről nevezték el a történészek az Akhaimenida Birodalmat.
Kürosz uralkodása előtt Perzsia a Méd Birodalom apró vazallus állama volt. A Méd Birodalom uralkodója ekkor éppen Asztüagész (Istuviga), Kürosz nagyapja volt. Perzsia fizetett a médeknek azért, hogy védelmet és bizonyos fokú függetlenséget kapjon.
Kürosz – ismeretlen okból – konfliktusba keveredett a nagyapjával és lázadást indított, ami végül i. e. 550-ben győzelemmel végződött. Kürosz az Asztüagész felett aratott győzelem emlékére a csata színhelyén várost emelt, amelyet saját törzséről Paszargadainak nevezett el.
Asztüagész legyőzésével Kürosz lett a korábbi Méd Birodalom uralkodója. Azok közül azonban, akik korábban Asztüagésznek fizettek adót, nem mindenki fogadta el Küroszt az új uralkodónak. Hatalma megszilárdítására Kürosznak meg kellett találnia a módját, hogy uralma alá hajtsa a kisebb uralkodókat. Kürosz a sikerének köszönheti a „Nagy” jelzőt.
Vallási tolerancia és a helyi hagyományok megőrzése
Kürosz sikeres katonai vezető volt, de azt is felismerte, hogy a meghódított területeket kedvező gazdasági helyzetben kell hagynia ahhoz, hogy adót tudjanak neki fizetni. Ennek érdekében, miután meghódított egy régiót, a helyi uralkodókat nem váltotta le, és megengedte, hogy a helyi lakosság saját vallási szokásait gyakorolja. Így gondoskodott arról, hogy a meghódított régiók gazdasága továbbra is működjön, és csökkentette annak valószínűségét, hogy a helyiek ellene forduljanak.
Az ókori mezopotámiai birodalmak elterjedt stratégiája volt, hogy a legyőzött népeket áttelepítették azért, hogy megtörjék politikai és kulturális egységüket, hogy így kisebb veszélyt jelentsenek az uralkodó hatalomra. Kürosz szakított ezzel a gyakorlattal, megengedte, hogy a babiloniak által áttelepített zsidók visszatérjenek Izraelbe és vazallus államot hozzanak létre. Ez ugyan látszólag nagylelkű cselekedet volt, de Kürosz részéről valószínűleg kiszámított manőver és általános türelmi politikájának folytatása volt, amivel biztosítani akarta a zsidók hűségét.
Mi volt Kürosz célja azzal, hogy a hódítást követően meghagyta a helyi vezetők befolyását?
Miért lehetett ez hatékony stratégia? Milyen veszéllyel járhatott?
Politikai fejlemények
Kürosz fia, II. Kambüszész (Kambúdzsia) Egyiptom meghódításával növelte az Akhaimenida Birodalom területét. Amíg Kambüszész Egyiptomban tartózkodott, egy magát a testvérének kiadó ember megpróbálta megszerezni a birodalom feletti uralmat. Kambüszész i. e. 522-ben halt meg, miközben Egyiptomból tért vissza, hogy eltávolítsa a trónkövetelőt. Utóda egy Dareiosz nevű tábornok lett.
Bár Kambüszész távoli rokonaként Dareiosz jogosan tartott igényt a trónra, számos más perzsa trónkövetelő kétségbe vonta ezt a jogosultságot. Az ebből fakadó káosz számos régiónak alkalmat adott arra, hogy fellázadjon az Akhaimenidák uralma ellen.
Dareiosznak végül sikerült Perzsia egyeduralkodójává válnia, visszafoglalta a fellázadt régiókat, és ezzel a legnagyobb kiterjedésű Akhaimenida Birodalmat hozta létre. Részben válaszul a vele szembeni korábbi lázadásokra átszervezte a birodalom közigazgatását úgy, hogy szatrapiákra, más néven tartományokra osztotta fel. Dareiosz minden egyes szatrapia élére kinevezett egy szatrapát – politikai kormányzót – és egy katonai parancsnokot.
A katonai és a politikai hatalom szétválasztásával Dareiosz meg akarta akadályozni, hogy a regionális vezetők túlságosan megerősödjenek. A Kürosz által alkalmazott helyi irányítás helyett ő maga nevezte ki a szatrapákat, akik így hozzá voltak hűségesek.
A legtöbb ókori uralkodóhoz hasonlóan Dareiosz is a vallást használta fel hatalma igazolására. Azt állította, hogy Ahura Mazdá, a zoroasztriánus isten őt nevezte ki a világ uralkodójának. Hogy hangsúlyozza az általa kinevezett szatrapák fölött gyakorolt hatalmát, – valamint megmutassa, hogy egy sokszínű birodalom uralkodója –, felvette a Sahinsah, a Királyok királya címet. Ezáltal akarta elkerülni annak a látszatát, hogy a birodalom egy adott csoportját vagy régióját részesíti előnyben.
Gazdasági reformok
Dareiosz egyetemes fizetőeszközt vezetett be – a darik nevű aranyérmét. Az egyetemes fizetőeszköz használata ösztönözte a kereskedelmet a birodalomban azáltal, hogy egyszerűbbé tette az ügyleteket. Az egyes árucikkekkel vagy szolgáltatásokkal ellentétben a pénzt szinte mindenki elfogadta szinte bármiért cserébe, és szállítása is könnyebb volt, mint a legtöbb árucikké. Az egyetemes fizetőeszköz azt is lehetővé tette, hogy Dareiosz árucikkek vagy szolgáltatások helyett pénzben szedjen adót és sarcokat, így ott tudta felhalmozni a birodalom vagyonát, ahol akarta.
Hogyan tette lehetővé az egyetemes fizetőeszköz, hogy Dareiosz nagyobb ellenőrzést gyakorolhasson birodalma erőforrásai felett?
Azáltal, hogy a vagyont koncentrálni tudta, és megnövelte az Akhaimenida uralom alatt álló területeket, Dareiosz képes volt finanszírozni a nagyszabású új birodalmi főváros, Párszá vagy ismertebb nevén Perszepolisz (görögül a perzsák városa) építését. A város az egész birodalom művészetének és építészetének stílusjegyeit integrálta, és mivel hegyi terepen épült gondosan megtervezett védművekkel, itt kapott helyet Dareiosz birodalmi kincstára is.
Perszepolisz nem csak művészetének és nagyszerűségének, hanem elhelyezkedésének köszönhetően is az Akhaimenidák növekvő hatalmát jelképezte. Dareiosz úgy választotta ki Perszepolisz helyét, hogy nehezen megközelíthető legyen. Az Akhaimenidáknak korábban már volt több fővárosa is, ezek mindegyikének kedvezőbb volt a megközelíthetősége és a gazdasági potenciálja. Perszepolisz csak Dareiosz vagyonának és hatalmának köszönhetően jöhetett létre, és valószínű, hogy az építéssel pontosan ezt akarta érzékeltetni.
Mit árul el a Perzsa Birodalom összetételéről az, hogy a felirat háromnyelvű?
A teljesen új város építése mellett Dareiosz számos meglévő városban is végzett helyreállítást és új építkezéseket. Különösen ambíciózus vállalkozása volt a Nílus és a Vörös-tenger összekötése egy csatornával a kereskedelmi forgalom megkönnyítésére. Ezeket a fejlesztéseket a birodalom terjeszkedésével együtt járó vagyonnövekedés tette lehetővé.
A Királyi Út – a nyugati Szardeisz várost a keleti Szúzával összekötő országút (lásd a térképet) – Dareiosz uralkodása alatt készült el. Dareiosz létrehozott egy kémhálózatot, ami egyrészt biztosította, hogy a szatrapák teljesítsék a parancsait, másrészt figyelte a lázadás jeleit. A Királyi Út mentén a futárok és a lovak hálózata lehetővé tette, hogy az információ gyorsan áramoljon Dareiosztól és vissza. Egy olyan korban, amikor a szárazföldi áruszállítás költséges és veszélyes volt, az út viszonylag biztonságos és költséghatékony útvonalat is kínált a kereskedőknek.
Hogyan könnyíthette meg a Királyi Út a kereskedelmet? Hogyan segített az uralkodónak a birodalom irányításában?
Az Akhaimenidák hatalmának hanyatlása
I.e. 499-ben az ióniai görög városállamok (a fenti térképen a mai Törökország nyugati részén, Szardeisz közelében a part mentén vörös pontokkal jelölve) fellázadtak az Akhaimenida uralom ellen. Számos szárazföldi görög városállam támogatta őket, ezért megtorlásként a perzsák többször is megtámadták Görögországot.
I.e. 490-ben a görögök legyőzték Dareiosz hadseregét a nevezetes maratoni csatában. I.e 480 és 479 között Dareiosz fia, Xerxész (Khsajársá) sikeresebb volt, de végül neki sem sikerült levernie a görögöket.
Mivel Xerxésznek nem sikerült legyőznie a görögöket, véget ért az Akhaimenida terjeszkedés. A következő másfél évszázadban az Akhaimenida uralkodók növelték az adókat, és továbbra is beavatkoztak Görögországban, de katonai támadások helyett inkább gazdasági és politikai eszközökkel. A terjeszkedés befejeztével a regionális vezetők egyre többször próbálkoztak megszabadulni az Akhaimenida uralomtól. A birodalomban élő különböző népcsoportok egyre kevesebb okot láttak arra, hogy továbbra is a birodalom részei maradjanak.
I.e. 334-ben Macedóniai Nagy Sándor megtámadta a perzsa birodalmat, és i. e. 330-ra III. Dareiosz perzsa király meghalt – egyik tábornoka ölte meg. Nagy Sándor bejelentette igényét a perzsa trónra. A hatalmas birodalom irányítására Nagy Sándor a helyükön hagyta az általa elfoglalt városok tisztségviselőit és intézményeit. Halála után egyik tábornoka, Szeleukosz szerezte meg a korábbi Akhaimenida Birodalom területeinek nagy részét.
Miért kezdett hanyatlani az Akhaimenida hatalom nagyjából egyidőben a birodalmi terjeszkedés végével?
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.