Nagy Kürosz és az Akhaimenida Birodalom

Az i.e. 6. század elején a ma Iránnak nevezett régió legerősebb hatalma a Méd Birodalom volt. A Méd Birodalom – felrajzolom a körülbelüli határait – valami ilyesmi volt. És itt látható Média legfontosabb régiója. A század közepére a médek hatalma megdőlt. Az egyik vazallus királyság döntötte meg. A perzsák. Ezen a térképen Perszisznek hívják, de ennek a régiónak Pársz vagy Fársz a neve. A mai Iránban is Fársznak nevezik ezt a régiót. Pársz királya Nagy Kürosz volt. I.e. 550/549-ben megdöntötte a méd uralkodót, aki éppenséggel a nagyapja volt, majd létrehozta azt, amit a történelem az első valódi Perzsa Birodalomnak tekint. Azért nevezzük Perzsa Birodalomnak, mert Nagy Kürosz Párszból származott. A perzsa szó arra utal, hogy az uralkodó, a születő dinasztia Párszból származik. Arról más videókban beszélek, hogy a perzsák nem hívták magukat perzsának. Az árja népnek tekintették magukat. Eran vagy Iran vagy Airyanem Vaejah, az ilyen szavak pontosabban tükrözik azt, akiknek a perzsák magukat tartották. I.e. 549-ben tehát Nagy Kürosz meghódította a Méd Birodalmat, és itt nem állt meg. Létrehozta a birodalmát, a dinasztiát, amit Akhaimenida-dinasztiának neveznek. Kérdezhetnéd, miért Akhaimenida-dinasztiának hívják, nem pedig például Küroszi-dinasztiának. Azért, mert Kürosz azt állította, hogy Akhaimenész leszármazottja, hogy ennek a családnak a tagja. Akhaimenész az a félig legendás pátriárka, aki Nagy Kürosz előtt 100-150 évvel élt. Húzok egy szaggatott vonalat Akhaimenésztől Küroszig. Kürosz tovább lépett. Elfoglalta a Méd Birodalmat, aztán a korszak még számos jelentős birodalmát az i.e. 540-es évek közepén. Itt járunk. Meghódította Lüdiát itt, az Anatóliai-félsziget nyugati felében, a mai Törökországban. Azután szemet vetett az Újbabiloni Birodalomra. I.e. 539-ben el is foglalta az Újbabiloni Birodalmat. Bibliai szempontból ez fontos. Mert amikor elfoglalta Babilont, kiszabadította a zsidókat a babiloni fogságból, és visszatelepítette őket Jeruzsálembe. Együttműködött velük Jeruzsálem és főként Salamon templomának újjáépítésében. Utóbbit nevezik ma Második Templomnak a Templom-hegyen. Nagy Küroszt a történészek minden idők egyik nagy uralkodójának tartják. Gyakran példás uralkodónak nevezik. Olyannak, aki a szívén viselte a népe érdekeit. Kürosz tehát meg tudta hódítani az itt zöldre színezett terület jó részét, de nem az egészet. Nem tudott eljutni Egyiptomba. Ez a fiára, Kambüszészre maradt. Kürosz i.e. 530-ban halt meg, Kambüszész követte a trónon. Hogy megértsd, hogyan készült ez az idővonal, azért rajzoltam ezt az idővonalat, hogy segítsen megismerni a különböző sahinsahokat vagy királyok királyait Iránban. Nagy Kürosz sahinsah volt, a királyok királya. A következő II. Kambüszész volt. Ez a felső idővonal azt mutatja, hogy ki volt hatalmon. I.e. 550/549-től 530-ig sárga, mert Nagy Kürosz volt hatalmon az Akhaimenidának nevezett birodalomban, amit akár hívhatunk az első nagy Perzsa Birodalomnak is. Itt mutatom az általam talált legmegbízhatóbb információt ezeknek az embereknek az életéről. Az elején a szaggatott vonalak azt jelzik, hogy nem világos, mikor születtek. Különböző beszámolók szerint Nagy Kürosz születhetett i.e 575-ben, de lehet, hogy közelebb az i.e. 600-as évhez. Tehát ezért használom a szaggatott vonalakat. Azt sem tudjuk pontosan, mikor született II. Kambüszész. Azt viszont tudjuk, hogy i.e. 530-ban került trónra. Ezért vált itt Kambüszész vonala kékre. Kambüszész i.e. 522-ben halt meg. Szóval így kéne ábrázolni. Meg is van. I.e. 522-ben halt meg. De mielőtt i.e. 522-ben meghalt volna, i.e. 525-ben meghódította Egyiptomot. Az idővonalon itt. Gondolhatod, hogy miközben meghódította Egyiptomot... – Előbb folytatom ezt a családfát. Itt van II. Kambüszész. – ...elindult, hogy megvalósítsa célját, Egyiptom elfoglalását. Ez nagy dolog volt. Ne feledd, hogy ezzel véget ért az egyiptomi fáraók többezer éves uralma. Az új, idegen uralkodók is Egyiptom fáraójának kezdték hívni magukat. Egyiptom Kambüszésznek köszönhetően a Perzsa Birodalom része lett. De gondolhatod, hogy ha a sahinsah, a királyok királya távol volt, és éppen Egyiptom meghódításával volt elfoglalva, otthon, a birodalom központjában hatalmi vákuum keletkezett. Az információk ekkor kissé zavarosak. Kürosznak volt egy másik fia is, akit Bardíjának hívtak. Felírom. Volt egy Bardíja nevű másik fia. Aztán ott volt egy másik személy, Dareiosz, aki hamarosan Nagy Dareiosz néven lett ismert. Dareiosz nem Nagy Kürosz közvetlen leszármazottja volt, de tagja volt a családnak. Távoli rokon volt. Az Akhaimenida-dinasztia tagja. Ő is Akhaimenész leszármazottjának vallotta magát. Ő volt II. Kambüszész lándzsahordozója. Miközben tehát Kambüszész Egyiptomban tartózkodott és hatalmi vákuumot hagyott hátra, egy magát Bardíjának kiadó valaki átvette az uralmat a birodalomban, vagy megpróbálta átvenni az uralmat. Egyes beszámolók szerint tényleg Bardíja volt, Nagy Kürosz másik fia, tehát a trónigénye némileg jogos lehetett. De – különösen a Dareiosz által később terjeszett – más állítások szerint ő nem az igazi Bardíja volt. Hanem egy ál-Bardíja. Eszerint az igazi Bardíját Kambüszész korábban megölette, és ez a magát Bardíjának kiadó személy trónbitorló volt, egy Gaumáta nevű zoroasztriánus pap. Kambüszész időközben megpróbált hazatérni, hogy visszaszerezze trónját, vagy megszabaduljon a trónbitorlótól, függetlenül attól, hogy a valódi Bardíja volt vagy sem. De útközben meghalt, és a körülmények ismét gyanúsak voltak. Nem világos, hogyan halt meg Nagy Kürosz. II. Kambüszész ugyancsak gyanús körülmények között halt meg. Ezután tényleg Bardíja lett a sahinsah. Amíg Kambüszész élt, nyilván csak trónkövetelő lehetett, de amint meghalt, ő lett a sahinsah. Dareiosznak azonban ez nem tetszett. Neki is voltak uralkodói ambiciói. Összehívott néhány nemesembert, és azt mondta nekik: „Ez a Bardíja nem az igazi Bardíja. Trónbitorló. Öljük meg!” Így aztán megölték. Érdekes történet. Hérodotosz meglehetősen kétséget ébresztően számolt be arról, hogyan tudta Dareiosz meggyőzni a többi nemest arról, hogy miért ő legyen a sahinsah, az uralkodó. Mindenesetre megszabadultak Bardíjától. Ma sem tudjuk, ő volt-e az igazi Bardíja, vagy ál-Bardíja volt, mindenesetre Dareiosz ezután i.e. 522-ben hatalomra jutott. Nagy Dareioszként ismerjük, mert tovább terjeszkedett, egyre több területet hódított meg a Perzsa Birodalom számára. Ezen a térképen látható a Perzsa Birodalom i.e. 500-ban, Nagy Dareiosz alatt. Ez már csaknem a legnagyobb kiterjedése volt. Hihetetlen birodalom. Érdemes a figyelmünkre. Minden szempontból hatalmas. Ebben az időben a lakossága nagyjából 50 millió fő volt. Az általam látott beszámolók szerint ez az akkori világ lakosságának csaknem a fele volt. Tudomásunk szerint a történelem során egyetlen birodalom sem uralta a világ népességének ekkora hányadát. Ebből érzékelheted, hogy milyen nagyszerű és hatalmas volt ez a birodalom. Nagy Dareiosz arról is híres volt – különösen görög szemszögből –, hogy megtámadta a görögöket. Ezek a görög városok fellázadtak az Anatóliai-félsziget nyugati partján. Fellázadtak perzsa uraik ellen. Mindezt az athéniak segítségével tették. Dareiosznak ez nem tetszett. Az i.e. 490-es évtizedben megtámadta az athéniakat. Ez volt a görög-perzsa háborúk kezdete. De kudarcot vallott. I.e. 480-as években meghalt, azután fia... Ez egy Nagy Dareioszt ábrázoló perszepoliszi dombormű. Azután a fia továbbra is próbálkozott felülkerekedni a második görög-perzsa háborúban. De neki sem sikerült. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a történelmi beszámolók nagy része, különösen ami Nagy Küroszt, illetve az első perzsa uralkodókat illeti, a görögöktől származik. Tehát némi kételkedéssel kell fogadnunk őket, mert, mint láttuk, riválisok voltak. Az, hogy riválisok, kicsit túlzás a perzsák szempontjából, mert a görögök inkább csak apró kellemetlenséget jelentettek egy hatalmas birodalom számára. A görögöket ezek a városállamok jelentik. Még csak nem is egy egységes birodalomról van szó. Miközben a Perzsa Birodalom a világ népességének csaknem felét uralta. Tehát a görögök inkább csak apró kellemetlenséget jelentettek. A történelmi beszámolók viszont tőlük származnak, vagy legalábbis nagy részük. Tehát az ő szemszögükből látjuk a dolgokat. Nos, itt volt Xerxész, majd Xerxész után Artaxerxész. Ezután kitört a trónért folytatott harc, majd jött II. Dareiosz. Egy dolog szembetűnő a 200 éves Akhaimenida uralom alatt. Nagy Dareiosz után a legtöbb uralkodó neve Xerxész, Artaxerxész, II., III., IV. Dareiosz volt, illetve II. vagy III. Dareiosz, negyedik nem. II. Artaxerxész, III. Artaxerxész. Összezavarhatja az embert. Azért állítottam össze magam számára, hogy mikor éltek és uralkodtak ezek az emberek, hogy megértsem, mi is történt, hogy II. Dareiosz más időkben élt, mint például I. Dareiosz, más néven Nagy Dareiosz. A másik említésre méltó dolog, amiről gyakran hallasz majd történelemórákon, amikor a Perzsa Birodalomról tanultok, a Perzsa Birodalom nagyszerű városai. Nagy Kürosz alapította a fővárost itt, Paszargadaiban. Kambüszész Szúzában alapított fővárost. Szúza a Királyi Út egyik végén található, amely Szárdeiszt kötötte össze Szúzával. Nagy Dareiosz Perszepoliszban alapított fővárost. Ez a görög neve, azt jelenti, hogy perzsa város. Ez pedig egy dombormű Perszepoliszból. Az Akhaimenida-dinasztia bukása akkor következett be, amikor az apró kellemetlenség, Görögország egyesült II. Philipposz makedón kiráy alatt. Itt most az i.e. 4. század elején-közepén járunk. Philipposz fia, Sándor lett a nagy hódító, Nagy Sándor. Az egész Perzsa Birodalmat meghódította, megszerezte III. Dareiosztól. Erről egy másik videóban, illetve több videóban fogok részletesen beszélni. Nagy Sándor ezeket a népeket egyetlen nemzetben egyesülve képzelte el, úgy, hogy kultúrájuk összeolvad. Jelentős a kulturális keveredés a görögök és a perzsák között. Nagy Sándor azonban meghalt, és birodalma felbomlott. A Perzsa Birodalom nagy része Szeleukosz uralma alá került. Ő Nagy Sándor egyik tábornoka volt. Így létrejött a Szeleukida Birodalom, a Perzsia feletti idegen uralom. Ez egy ideig eltartott. Mindaddig, amíg végül a pártusok, a Perzsa Birodalom egy államának vagy régiójának lakói hatalomra jutottak, és létrehozták a Pártus Birodalmat, Róma egyik vetélytársát. Érdemes megemlíteni, és meg is említettem az ókori Perzsiáról szóló videóban, hogy a perzsa uralom idején Kürosz és a különböző uralkodók híresek voltak arról, hogy hatáskörüket átruházták. Egy ilyen hatalmas birodalmat egy ember egymaga nem képes irányítani. Így minden egyes régiónak volt kormányzója. Ezeket a kormányzókat szatrapáknak hívták, a régiókat pedig szatrapiáknak. Itt be is fejezem. Ja, Nagy Kürosz még valamiről volt igazán ismert: a zoroasztriánus vallás elterjesztéséről. Más videókban beszélek majd a zoroasztriánus vallásról és Zarathustráról, a zoroasztriánus vallás egyfajta prófétájáról. Ő valamikor i.e. 1500 táján élt, de az is lehet, hogy nem sokkal Nagy Kürosz ideje előtt. De valójában Nagy Kürosz volt az, aki elősegítette ennek a nagy ősi vallásnak az elterjedését.