Ha ezt az üzenetet látod, az annak a jele, hogy külső anyagok nem töltődnek be hibátlanul a honlapunkra.

If you're behind a web filter, please make sure that the domains *.kastatic.org and *.kasandbox.org are unblocked.

Fő tartalom

Az ókori Perzsia

Az ókori Perzsia történetének áttekintése során elmagyarázzuk a „Perzsia” szó és a zoroasztrianizmus eredetét. Kontextusba helyezzük a Méd, az Akhaimenida, a Szeleukida, a Pártus és a Szászánida birodalmak dinasztiáit.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

Ebben a videóban megismerkedünk majd azzal a birodalommal és civilizációval, amely nemcsak az ókorban, hanem az egész világtörténelemben az egyik legnagyszerűbb volt, azaz Perzsiával. Ezen a térképen a Perzsa Birodalom kiterjedését látjuk i.e. 500 körül, Nagy Dareiosz uralkodása alatt. Későbbi videókban többet beszélünk majd Nagy Küroszról és Nagy Dareioszról, a különböző sahinsahokról, a királyok királyairól a Perzsa Birodalomban, amely, mint láthatod, hatalmas birodalom volt. Nem csak a mai Irán területe tartozott hozzá, ami a Perzsa Birodalom szíve volt, hanem a mai Közel-Kelet nagy része is, benne Törökországgal, aztán Egyiptom, Közép-Ázsiában a mai Afganisztán, sőt a mai Pakisztán egyes részei is. De még mielőtt elmondanám, hogyan jött létre, és ki hozta létre, kicsit elemezni fogom a „Perzsia” szót. Ahogy az ókori görögök sem nevezték lakóhelyüket Görögországnak, ami a rómaiak által adott elnevezés volt, – a görögök a lakóhelyüket „Hellász”-nak hívták – a perzsák sem utaltak „Perzsia” néven a lakóhelyükre. Az általuk használt kifejezések inkább az árják földjére utalnak, ilyen például Airyanem Vaejah, Eran-Sahr és Eran. Úgy tűnik tehát, hogy az ország mai neve, a modern Irán elnevezés megfelelőbb, illetve több szempontból közelebb áll ahhoz, ahogy a régiót és önmagukat az irániak vagy perzsák mindig is nevezték. Magukat árjának nevezték, a földet, ahol éltek Airyanem Vaejah-nak Erannak vagy Eran-Sahrnak hívták. Ennek modern változata Irán. Ezek után megkérdezheted, hogy a görögök miért nevezték Perzsiának. Amit az első igazi Perzsa Birodalomnak tartunk, az Akhaimenida (Óperzsa) Birodalom volt. Mindjárt szó lesz arról, hogy miért hívjuk Akhaimenidának. Az Akhaimenida Birodalom Perzsia azon régiójában született, amit ezen a térképen Perszisznek neveznek, de máskor Párszként is említik. Még a mai Iránban is található egy Fársz nevű régió, amely nagyjából ugyanott fekszik. Mivel a Perzsa Birodalom uralkodói – elsősorban Nagy Kürosz – innen származtak, perzsáknak nevezték őket. A Perzsa Birodalom ebben a régióban született, amelyet nevezhetünk Pársznak, Fársznak. A Fársz szó arab eredetű, mert az arabban nincs p hang. Nevezhetjük Pársznak vagy Perszisznek vagy ahogy akarjuk, erről kapta a nevét a Perzsa Birodalom. Ez nem az első birodalom volt a régióban. Mielőtt megszületett a Perzsa Birodalom vagy Nagy Kürosz Akhaimenida Birodalma, a ma Iránnak nevezett régió nagy része a médek uralma alatt állt. Média ez a terület volt itt. Nagy Kürosz i.e. 549-ben, más források szerint i.e. 550-ben megbuktatta a méd uralkodót, aki éppenséggel a nagyapja volt. Ez jelentette valójában az Akhaimenida-dinasztia születését. Ezt – felírom – Nagy Kürosz alapította, Nagy Kürosz. II. Küroszt azért nevezik Nagy Kürosznak, mert megtörte és megdöntötte a médek uralmát, és erős birodalmat hozott létre. Azért Akhaimenida Birodalomnak, nem pedig Küroszi Birodalomnak nevezik, mert Kürosz azt állította, hogy Akhaimenész pátriárka családjából származik. Ezeknek a neveknek jó része görög beszámolókban szerepel, ezért hangzanak görögösen. Akhaimenész félig legendai szereplő, nem tudjuk biztosan, mikor élt, de az általam látott legjobb beszámolók szerint az i.e. hetedik század eleje táján. Nagy Kürosz Akhaimenész családjából származik, így miután hatalomra jutott az első valódi perzsa birodalomban – az emberek már nem Méd Birodalomként emlegették a Perzsa Birodalmat, hanem Akhaimenida Birodalomként. Tehát ezért Akhaimenida a neve. Későbbi videókban elmondom majd, hogy mi történt az Akhaimenida Birodalomban, de láthatod, hogy milyen nagy volt. És kicsit több mint 200 évig állt fenn, amíg idegenek meg nem hódították. A hódító idegenek görögök voltak. Nagy Sándor, II. Philipposz makedón király fia bizonyos mértékig egyesíteni tudta Görögországot és Perzsiát. Ez azért érdekes, mert nagyon sok mindent görög beszámolókból tudunk meg az ókori Perzsiáról, például Hérodotosztól. Görögország klasszikus korszakában azonban Görögország alárendelt szerepet játszott, mindössze apró kellemetlenséget jelentett Perzsia számára. Az igazi hatalom Perzsiáé volt. Az i.e. 4. század közepére vagy végére Perzsia meggyengült, II. Philipposz és Nagy Sándor alatt egyesült Görögország, és Nagy Sándor meg tudta hódítani a Perzsa Birodalmat. Nagy Sándor fiatalon halt meg. Készítettünk róla videókat, ajánlom, hogy nézd meg őket. Rövid élete volt, egységes birodalma is rövid ideig maradt fenn. Arról álmodott, hogy a kultúrák keveredésével egységes nép jön létre, de halálával a birodalma felbomlott. A Perzsa Birodalom nagyrészt a Szeleukidák uralma alá került. A Szeleukida-dinasztia idegen uralmat jelentett, mert Szeleukosz, a Szeleukida-dinasztia alapítója Nagy Sándor egyik tábornoka volt, alapvetően görög. Így a Szeleukida-dinasztia uralkodói görögök voltak. A perzsa uralom egészen i.e. 238-ig nem állt helyre. I.e. 238-ban a pártusok hódították meg a birodalmat. Mondhatnánk, hogy ezzel megszűnt az idegen uralom. Ezt ne feledjük, mert az Akhaimenida Birodalom fénykorában, ha nem is a legerősebb, de az egyik legerősebb birodalom volt a Földön. Lakossága a fénykorában, nagyjából Nagy Dareiosz alatt – róla még lesz szó, érdekes személyiség volt –, tehát az Akhaimenida Birodalom fénykorában körülbelül 50 millió fő volt. Ez bármely történelmi korszakban nagy létszám lenne, de különösen abban az időben volt az, mert akkoriban mindössze kicsit több mint 100 millió ember élt a Földön, legalábbis mostani becsléseink szerint. Ez volt a világ népességének legnagyobb hányadát magába foglaló birodalom, mely a világtörténelem során létezett legjobb tudomásunk szerint. Így jogos az az állítás, hogy talán ez volt a legnagyobb vagy az egyik legnagyobb birodalom a világtörténelem során. Azután eljutunk a Szeleukida, majd különösen a Pártus Birodalomhoz. Mi itt nyugaton sokat beszélünk a Római Birodalom dicsőségéről, de az a pártusokéval egyidőben létezett. Hol egyik, hol másik győzött, de egymás mellett léteztek. A Pártus Birodalom fénykora egybeesett a Római Birodalom fénykorával, mindkettőnek megvolt a maga helye, előretörtek és visszahúzódtak, elsősorban a Közel-Keleten. A birodalom a pártusoktól eljutott a Szászánidákig, majd az i.sz 7. században eljutott az iszlám a Perzsa Birodalomba, ahol uralkodó vallássá vált. Feltehetjük a kérdést, hogy mi volt korábban az uralkodó vallás. A válasz az, hogy a zoroasztrianizmus. Zoroasztrianizmus. Nagy Kürosz volt az, aki a Perzsa Birodalom létrehozásával elterjesztette a zoroasztrianizmust. A zoroasztrianizmus prófétájuk, Zarathustra tanítására épült. Vitatott, hogy mikor élt Zarathustra, egyesek szerint akár i.e. 1500-ban, mások szerint Nagy Kürosz idejében vagy közvetlenül az előtt. Kérdéses tehát, hogy mikor élt Zarathustra, de a vallás egyistenhívő volt, egyetlen istent, Ahura Mazdát tisztelte. Ahura Mazdá. A zoroasztrianizmus alapeszméje, hogy a jó gondolatok jó szavakat és jó tetteket szülnek. A Perzsa Birodalom másik nagy gondolata a kormányzati, kormányzói rendszerük volt. Mivel a birodalom olyan hatalmas volt, az uralkodó, a sahinsah, a királyok királya a régiókhoz rendelte a hatalmat. Így minden régiónak, azaz szatrapiának saját kormányzója volt, akit szatrapának hívtak. Az idő múlásával egyik-másik szatrapa hatalma nagyobbra nőtt annál, mint amit neki szántak, majd felül is kerekedtek. Mindenesetre ez a világtörténelemben hatalmas birodalom volt, amely egyesítette a népeket. Híres volt Királyi Útjuk, ami Szárdeisztől egészen Szúzáig vezetett megkönnyítve a tudás áramlását és a kereskedelmi forgalmat. A Szeleukidák alatt óriási volt a görög befolyás, de ez kétirányú hatás volt. Nem csak a görögök hatottak a perzsákra, a perzsák is jelentős hatást gyakoroltak a görögökre. A következő néhány videóban még részletesebben fogjuk tárgyalni a Perzsa Birodalmat, különösen az Akhaimenida korszakot.