A zoroasztrianizmus

Az ókori Perzsiáról szólva röviden beszélek az Akhaimenida Birodalom vallásáról, a zoroasztrianizmusról. Ezt Nagy Kürosz tette népszerűvé, amikor megalapította az Akhaimenida Birodalmat, elfoglalta a Méd Birodalmat, az Újbabiloni Birodalmat, meghódította Lüdiát. Fia, Kambüszész meghódította Egyiptomot. Vallásuk Zoroaszter tanításaira épül. Zoroaszter Zarathustra görög neve, a vallást időnként zarathustrianizmusnak is nevezik. Ez az egyik legrégebbi vallás, ami ma is létezik. Az emberek a mai napig gyakorolják a zoroasztriánus vallást. Hogy mikor született a vallás, az vitatott. Számos beszámoló szerint 3500 éve vagy még korábban jelent meg, tehát i.e. 1500 körül. Más beszámolók szerint Nagy Kürosz korához közelebb, talán i.e. 700-ban vagy 600-ban. A vallás eredetéről szóló beszámolók Zarathustra tanításairól szólnak. Az ő tanításai által jött létre az egyik első egyistenhívő vallás, amely szerint egyetlen isten létezik. A zoroasztriánus vallásban ez az isten Ahura Mazdá. Ahura Mazdá. Az elképzelés szerint Ahura Mazdá nem ölt emberi formát. Sőt, nem is vagyunk képesek, az emberi elme nem képes teljes egészében felfogni Ahura Mazdát. Mindenesetre Ahura Mazdá a zoroasztriánus vallás egyetlen és kizárólagos istene. De Ahura Mazdá mellett sokan tartják a zoroasztriánus vallást dualisztikusnak. A dualisztikus vallás azt jelenti, hogy léteznek ellenerők. Például a fény szemben a sötétséggel, és természetesen a Jó szemben a Gonosszal. A zoroasztrianizmus egyik fő gondolata vagy kifejezése az asa és a drudzs. Az asa jelenti az elvhűséget, a becsületességet, a rendet, míg a drudzs az ellentéte. A drudzs jelenti az elvtelenséget, a becstelenséget, a zűrzavart. Sokat tárgyalják, elemzik vagy próbálják megismerni, jobban megérteni a világ dualisztikus természetét. Törekszenek arra, hogy az emberiség a jó, a fény, a rend, az elvek és a becsület oldalán álljon. Itt a zoroasztrianizmus egyik legfontosabb szimbóluma látható. A neve Faravahar. Valószínűleg rosszul ejtem ki. A Faravaharnak nagy a szimbolikus jelentősége. A világegyetem és az emberiség kapcsolatát mutatja. Itt látható egy emberi lény, a háromrétegű szárnya pedig a zoroasztrianizmus három fontos elvét ábrázolja. Az első réteg a jó gondolatok, a szárnyak második rétege a jó szavak, a harmadik réteg pedig a jó cselekedetek. Jó cselekedetek. Logikus. Megjeleníti azt a gondolatot, hogy a jó gondolatok jó szavakat szülnek, a kettő együtt pedig jó cselekedeteket válthat ki. Itt a farokrészen vannak azok a dolgok, amelyeket el kell kerülnünk: a rossz gondolatok, a rossz cselekedetek, illetve a rossz gondolatok, a rossz szavak és a rossz cselekedetek. A dualista elképzelés, különösen a fény és a tűz iránti rajongás a zoroasztriánus vallás nagyon fontos eleme. Ha bemész egy zoroasztriánus templomba, megpillantod az örök tüzet, amit naponta ötször táplálnak. A vallásban egy másik fontos elem a víz. A zoroasztriánusok szent könyvét Avesztának hívják. Az Avesztát egy avesztának nevezett nyelven írták, amit azért neveznek így, mert ezen a nyelven íródott az Aveszta. Ez a nyelv közeli rokona az ősi szanszkritnak, úgyhogy valószínűleg volt kapcsolat, illetve biztosan volt kapcsolat az ősi hinduizmus és azon korábban létező eszmék között, amelyeket Zarathustra tovább fejlesztett vagy amelyekre épített. A zoroasztrianizmussal kapcsolatos egyik nagyon érdekes dolog az, hogy a mai napig olyan vallás, amelyet kevés hívő követ. Világszerte kevesebb mint 200 ezer ember gyakorolja. Többségük Indiában és az Egyesült Államokban él. Tekinthetjük úgy, hogy valaha ez volt az ókori Perzsia államvallása, de azután, az i.sz. 7. században, amikor Perzsia, illetve Irán áttért az iszlámra, létrejött a zoroasztriánus diaszpóra, elsősorban Indiában, később pedig olyan helyeken, mint az Egyesült Államok. De azért még vannak zoroasztriánus hívők Iránban. De túl azon, hogy a zoroasztriánus vallás létezése folyamatos, jelentős hatást is gyakorolt több nagy világvallásra is. Ezen az idővonalon feltüntettem néhány fontos vallást. Kékkel jelöltem a judaizmust. A szaggatott vonalat azért rajzoltam, mert ezek az időszakok nem pontosak. A vallások fejlődnek, és az idő múlásával egyre több hagyományt alakítanak ki. Hallottál már a judaizmusról, a kereszténység pedig sok tekintetben a judaizmusra épült. Jézus zsidó volt. Itt van az iszlám, a legfiatalabb a nagy világvallások közül. Sok tekintetben épít vagy kapcsolódik a kereszténységhez és a judaizmushoz. És bár a zoroasztrianizmus az ősi árja népek vallásával rokon, és abból nőtt ki, jelentős befolyást gyakorolt több hagyományos, a többség által gyakorolt vallásra világszerte. Említettem, hogy egyistenhitű vallásnak tekintik, és közvetlen hatással volt például a kereszténységre. Ez az idézet John Bowkertől származik, aki neves keresztény teológus. A Világvallások című könyvében így írt: „az angyalok, a világvége, az utolsó ítélet, a feltámadás, és a menny és a pokol formája és tartalma a zoroasztriánus hiedelmekből erednek.” A keresztény hagyományban a három bölcs, a Háromkirályok, a három mágus, akik felkeresik az újszülött Jézust, a zoroasztriánus papokat takarja, akik felkeresték az újszülött Jézust. A mágia szó a mágusból ered, mert a zoroasztriánus elit, a papok nagyon képzettek voltak a csillagászat tudományában, és asztrológusként is nagyon ismertek voltak. Így aztán egyesek mágikus képességeket tulajdonítottak nekik. A zoroasztrianizmus az iszlámhoz is szorosan kapcsolódik. A zoroasztriánusok szent tüzét naponta ötször táplálják. A zoroasztriánusok naponta ötször imádkoznak, és az ima előtt elvégzik a rituális mosdást, hogy megtisztuljanak. Minden ima előtt háromszor mosakodnak meg. Ilyesmit látunk az iszlámban is. A zoroasztrianizmus tehát az ókori Perzsia vallása volt, amit Nagy Kürosz terjesztett el, és a mai napig élő vallás, habár hívőinek száma sokkal kisebb. Ahogy láttuk, jelentős hatást gyakorolt több jelentős világvallásra is.