If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A korai kereszténység

Jézus Krisztus életének, tanításainak és a kereszténység születésének összefoglalása.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

Most arról fogunk beszélni, hogy honnan ered az egyik legjelentősebb vallás az emberiség történetében, amely a mai napig a legnagyobb vallás a Földön, és ez, természetesen, a kereszténység. A kereszténység központi alakja Jézus Krisztus. A „Krisztus” nevet azért kapta – ez a szó görögül megváltót, messiást jelent –, mivel korai követői úgy tekintettek rá, mint a zsidóság megjövendölt messiására, megváltójára, és jelenkori követői az egész emberiség megváltóját, messiását látják benne. Több, mint 2 milliárd keresztény van, akiknek ő áll hitük középpontjában, akit istenüknek tekintenek, de mindezen túl, még ott van több, mint 1 milliárd muszlim, akik jelentős prófétájuknak tartják. Hogy megismerjük a körülményeket Jézus életével és korával kapcsolatban: a rendelkezésünkre álló beszámolók legnagyobb részét az Újszövetség első négy könyvében találjuk, melyek címei Máté evangéliuma, Márk evangéliuma, Lukács evangéliuma és János evangéliuma. Néha úgy is nevezik, hogy a Máté szerinti, Márk szerinti, Lukács szerinti vagy János szerinti evangélium. Az „evangélium” szó gyakran utal Jézus életére és tanításaira, tehát tekinthetjük úgy, mint Jézus élete is tanításai Máté szerint, Márk szerint, Lukács szerint, János szerint. A szó az ógörög nyelvből ered és „jó hírt” jelent. Jó hír. Az eredeti alakja ez: „evangel”. Hallhattad már azt a szót, hogy evangélikus vagy evangelizál, ez szintén „jó hír”-re utal. Az ok, amiért jó hírnek számított az maga Jézus üzenete – és ezt látni fogjuk néhány példán keresztül nemsokára –, és ami arról szól, hogy a szegényekre a Mennyek országa vár, hogy létezik egy megbocsátó Isten, akivel közeli kapcsolatba lehet kerülni. És sok ember számára, emlékezzünk, ez a Római Birodalom idején történik, az emberek legnagyobb része elnyomás alatt élt, rabszolgaság volt, az emberek szegények voltak, és ez az elképzelés, hogy még a szegények is bejuthatnak a Mennyországba sőt, bizonyos szempontból még könnyebben oda juthatnak, mint a gazdagok és a hatalmasok, ez jó hír volt sokak számára. Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az evangéliumok több évtizeddel azután íródtak, (ez nézőpont kérdése), hogy Jézus meghalt/feltámadt a keresztény hit szerint. Ahogy itt láthatjuk, Jézus kicsivel i. sz. 1 előtt született, a történészek születését i. e. (időszámításunk előtt) 4-6 körülre helyezik, halálát pedig i.sz. (időszámításunk szerint) 30-33 körülre. Itt használhatjuk az eredeti kifejezést is, Krisztus előtt és „Krisztus után”, „az Úr.. évében”. A modern naptári rendszer igazából Jézus születését használja kezdőpontként, szemben a „Krisztus előtti” időkkel, vagy pedig az időszámításunk előtt szemben az időszámításunk szerinti időkkel. Érdekes azonban, hogy kiderült, Jézus kicsivel korábban született, kicsit korábban annál, amit születése időpontjának tartanak. Születése nagyjából arra az időre tehető, amikor Augustus császár uralkodott, ahogy erről egy másik videóban már beszéltünk, halála pedig Tiberius császár uralkodása idején történhetett. Ezek az evangéliumok, Márk, Máté, Lukács és János evangéliumai, nagyon nehéz időkben íródtak, a zsidóság és a korai keresztények szempontjából. Ekkor volt a zsidó felkelés, amikor is a rómaiak elpusztították a Második Templomot, folytak a nagy keresztényüldözések, elsősorban olyanok által, mint Néró császár, aki Róma leégéséért a keresztényeket okolta, és lényegében csak a szórakozás kedvéért gyilkoltatta őket, csak hogy elpusztítsa és üldözze őket. És hogy megértsük, hol történtek ezek az események, hogy hol zajlott le Jézus élete: nos a Római Birodalom területén, annak keleti határszélein a Földközi-tenger keleti partjainál. Ez nagyrészt a mai Izrael állam és Palesztina területe. Ez egy felnagyított változat. Jézus Betlehemben született és ez az a jelenet, most egy csomó festményt fogok mutatni, képzelhetitek, hogy egy olyan történelmi alak, mint Jézus milyen sok festményt ihletett, ez az a három napkeleti bölcs, amint meglátogatják és megajándékozzák a gyermek Jézust. A bölcsek, a zoroasztriánus papok Perzsiából érkeztek Jézus látogatására, a Biblia állítása szerint. Názáretben nevelkedik fel, és ez az oka annak, hogy gyakran Názáreti Jézusnak nevezik. Az evangéliumok nem mesélnek sokat élete korai szakaszáról, akkor kezdenek csak többet beszélni életéről, mikor eléri a 20-as évei végét, 30-as évei elejét. És az első jelentősebb esemény híres születése után, azt követően, hogy Szűz Mária világra hozta, bár állítólagos apja, József, Mária férje, tényleges apja viszont a Szentlélek, vagy maga Isten, így Mária szűz létére szül gyermeket, tehát ezután az első jelentősebb esemény megkeresztelkedése, melyet Keresztelő Szent János végez el. Keresztelő Szent János egy másik prédikátor, az akkori idők próféta jellegű alakja volt, egy jelentős személy. Számos követője volt, és követőit a Jordán folyóban keresztelte meg itt ezen a vidéken. Ez itt a Jordán folyó. Ez pedig egy kép arról a híres jelenetről, amikor Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust. És a legenda szerint Keresztelő Szent János azt mondta: „Nem, inkább Neked kellene engem megkeresztelned”, de Jézus mégis azt mondta, „Nem, nem, Te keresztelj meg engem,” És ekkor, miután Jézus megkeresztelkedett rásütött a nap, és Isten így szólt: „Ez az én fiam”, megint csak a Biblia leírása szerint. Keresztelő Szent Jánost nem sokkal ezután elfogatta Heródes király, Galilea uralkodója. emlékezzünk, Galilea Jézus szülőföldje, ahol a legtöbb prédikációját tartja majd. Ezután kezdenek Jézus tanításai egyre inkább tért hódítani, és mindeközben számos csodát tesz. Meggyógyít embereket, vizet változtat borrá, vízen jár, visszahoz embereket a halálból, természetesen ezek is mind a Biblia leírásai szerint történtek így. Eldöntheted magad, hogy elhiszed-e vagy sem. Jézus leginkább Galilea területén térít, de végül eljut Jeruzsálembe is, ahol beteljesedik sorsa. Ott elmondja, az Evangéliumok szerint tanítványainak, követőinek, akik közül 12-ről külön is említést tesznek, de ennél jóval több követője volt, tehát elmondja nekik: „Nézzétek, itt fog beteljesedni sorsom, de az én akaratomból történik így.” De a Jézusnak tulajdonított csodáknál sokkal érdekesebb megvizsgálni, hogy mit is tanított, és ez segít megérteni, miért voltak ezek jó hírek sok ember számára. Máté evangéliumából fogok idézni, ez az itt, és ez az első rész a Hegyi beszédből, amikor felmegy egy hegy tetejére és ott beszédet tart: „Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok, akiknek szívük tiszta: mert Ők az Istent meglátják. Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” Tehát ha földműves vagy, nincstelen ember, elnyomott, sanyarú életű, és azt hallod „boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa”, ezt igazán jó hírnek fogod tartani. „Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is.” Még a mai világban sem könnyű... ...nem könnyű eszerint élni, hogy ha valaki rosszat tesz velünk, ne akarjunk bosszút állni. És ez egy nagyon más hangnem, mint amivel az Ószövetségben találkoztunk. „Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, (...) és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.” Ez megint csak nem könnyű feladat, még a mai felfogás szerint is nagyon haladó, fejlett világnézetre vall. Amellett, hogy bocsássunk meg ellenségeinknek, ne kívánjunk bosszút, és hogy a szegények bejutnak a Mennyországba, szót emelt az álszentek ellen is, főleg azok ellen, akik önmagunkat vallási vezetőknek tartották. Különösen a farizeusokat támadta, akik abban az időben a zsidóság egyik szektáját alkották, akik önmagukat nagyon rituálisnak tartották. Ne feledjük, Jézus maga is egy zsidó prédikátor, egy tanító, és őt magát is rabbinak tartották. „És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók a kik a gyülekezetekben és az utcák szegletein fenn állva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek.” Tehát ezek az álszentek csak azért imádkoznak, hogy más emberek láthassák, ők mennyire vallásosak. „Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. Vagyis másoktól kapják meg a jutalmukat az imádságukért. Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.” Tehát ne csinálj nagy ügyet az imádkozásból, imádkozz elvonultan, és így lépj személyesebb kapcsolatba Istennel. Érdemes megjegyezni, hogy bár sokat prédikált a szegényeknek a mennyországról, arról, hogy az imádkozás egy személyes dolog, hogy ne légy bosszúálló, hogy bocsáss meg ellenségeidnek, szigorúan állt hozzá tanításai betartásához. Azt mondta: „velem kell tartanotok, ha be akartok jutni a Mennyországba”. Ebből nem engedett. Ez nem lesz könnyű, és sok feszültséget fog okozni. Ez az idézet is ezt mutatja be, ismét, Máté evangéliumából: „Ne gondoljátok, hogy békességet szerezni jöttem a földre; nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és az ő apja, a leány és az ő anyja (...) között.” Ezt a kijelentést én úgy értelmezném, hogy mindez sok ellentétet fog okozni. „...a meny és az ő anyósa között, és hogy az embernek ellensége legyen saját háznépe. Aki inkább szereti apját vagy anyját, mint engem, nem méltó hozzám, és aki inkább szereti fiát és leányát, mint engem nem méltó hozzám, és aki nem veszi föl az ő keresztjét, és nem úgy követ engem, nem méltó hozzám. Aki megtalálja az ő életét, elveszti azt, és aki elveszti az ő életét érettem, megtalálja azt.” Tehát leszögezi: – Nézzétek, követnetek kell engem, ám ha követtek, nagyon jó dolgok várnak rátok. És végül is eléri... Ott vannak a csodatételei is, például a híres „Jézus színeváltozása”, amikor nyilvánvalóvá teszi követői számára, azzal, hogy ragyogóvá válik, és így követői és tanítványai számára is világossá válik, hogy ő csakugyan Isten fia. Ezután eljut, ez az az év, attól függően, hogy melyiket fogadjuk el, i. sz. 30, 31, 32 vagy 33, tehát eljut Jeruzsálembe, ahol beteljesedik sorsa. Már korábban megjósolta követőinek, hogy nehéz sors vár rá, hogy ott fog meghalni, és ez egy nagyon fontos hét a keresztény vallásban, amit úgy neveznek, hogy Nagyhét (Passió). Eredeti neve, a Passió itt külön jelentéssel bír, mert valójában Jézus szenvedéseit jelenti. Ez az a hét, amikor szenved, ez az a hét, amikor keresztre feszítik, majd feltámad. Vasárnap bevonul Jeruzsálembe, ez Pészah ünnepe (az egyiptomi kivonulás zsidó ünnepe) körül történik, ami a zsidók számára egy nagyon fontos vallási ünnep. Tehát a Pészah idején érkezik Jeruzsálembe. Ez a vasárnap az, amit most Virágvasárnapként ünnepelnek. Íme egy kép a bevonulásáról, ahogy az emberek úgy üdvözlik Jeruzsálemben, szinte mint egy királyt, pálmaleveleket fektetnek elé, amerre jár. Azután ez az a híres jelenet, amikor a jeruzsálemi főtemplomba megy, és kikergeti onnan a pénzváltókat. Azt mondja: – Azzal, hogy itt a pénzügyeiteket intézitek, meggyalázzátok a templomot. Később a hét folyamán, csütörtökön történik a híres Utolsó vacsora. Van, aki úgy véli, ez a Pészah időszaki szokásos széder lehetett, de a legtöbb tudós szerint nem. Mindenesetre itt találkozik 12 tanítványával, és azt mondja: – Egyikőtök el fog árulni engem. Ez a személy pedig Iskarióti Júdás lesz, aki elmegy a (zsidó) vallási tanácshoz, és azt mondja: – Itt van ez az ember, akit Ti nem szíveltek. Emlékezzünk csak, Jézus mindvégig amíg térített, következetesen és számos alkalommal nevezte a farizeusokat, és a vallási vezetőket képmutatóknak. Egyre több követője lett, és a hagyománytisztelők közül sokan mondták: ez az ember istenkáromló, azt mondja, ő Isten fia, meg efféléket, és csodákat tesz Sabbatkor, amikor tilos bármit tenni vagy dolgozni. Így Iskarióti Júdás elmegy a Szanhédrinhez (zsidó vallási bíróság) és azt mondja: – Itt van ez az ember, gyertek és fogjátok el. El is fogják, és itt látható a nevezetes per a Szanhédrin előtt. Ők azt mondják: – Ezt és ezt mondtad, és ez szerintünk mind istenkáromlás. Jézus szinte végig csendben marad, ezért bűnösnek mondják, és átadják a római helytartónak, Poncius Pilátusnak. Neki ezt mondják: – Itt ez az ember, lázadást próbál szítani Róma ellen, amit a rómaiak nagyon komolyan vesznek. A Biblia elmondása szerint Pilátus láthatóan kelletlenül mondja: – Valóban muszáj megtennünk? De végül azt mondja: – Rendben, ha mind így akarjátok, hát legyen. És a rómaiak keresztre feszítik Jézust, és ez az ami a mai Nagypéntek napja, Jézus keresztre feszítésének napja. Majd vasárnap – és Jézus ezt is megjövendölte tanítványainak – feltámadt. Elhagyta a sírt, ahol feküdt, és ez egy nagyon fontos hét: először Virágvasárnap, aztán Nagypéntek, majd a Feltámadás. Ezután pedig még egy, a keresztények számára nagyon fontos esemény 40 nappal a feltámadás után, tehát 40 nappal utána, az alatt a 40 nap alatt, ami a feltámadása után eltelt Jézus megjelent tanítványainak, többen látták, továbbra is prédikált, de azután elérkezett (Jézus) mennybemenetele, mikor is felment a Mennyországba. Búcsúzóul egy idézet egy híres keresztény történésztől. Egy nagyon érdekes idézet. Ami egészen érthető, mivel épp most beszéltünk a keresztre feszítésről, és minden templomban ott a kereszt. „A kereszténység az egyetlen a nagy vallások közül, amelynek központi eseménye saját Istenének megaláztatása.” Ez Dr. Bruce Shelley-től származik. És akár hiszel a keresztény vallásban, akár nem, vagy ateista vagy, hiszel a csodákban, vagy nem, érdemes kiemelni, hogy a keresztény vallás, ami egy Galileában és Júdeában tanító prédikátor tanításain alapult és fejlődött ki, most több, mint 2 milliárd követővel rendelkezik. Mi tette ezt a vallást, amelynek legfőbb eseménye Istenének megaláztatása sokak számára olyan vonzóvá, különösen a korai Római Birodalom területén, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt hogy ilyen jelentős vallássá válhatott?